Join the new world

Üdvözlök Mindenkit!


Egy hivatalos kéréssel kezdenék:
Az eMagyar Kormány megkér mindenkit, hogy mielőtt bármiféle PTO akcióba kezdene bármelyik új országban lépjen kapcsolatba vagy Nalaja Elnökkel, vagy a AThompson Külügyminiszterrel. Kérjük ezt azért, hogy ad. 1.elkerüljünk bármiféle diplomáciai bonyodalmat és ad. 2. egy esetleges állami ATO vagy TO esetén ne legyen keresztbe szervezés az országon belül.

Köszönettel,
eMagyar Kormány.


Mint ismeretes az egyik előző eRepublik Insiderben a fejlesztők bejelentették hat új ország megjelenését az Új Világban. A dolog nem érhette váratlanul azokat, akik nyitott szemmel járnak az eVilágban, már nyáron felröppent ugyanis a hír, hogy legkésőbb ősszel új országokat kapunk. A hír akkor hivatalos forrásból érkezett, ezért illett legalább félig komolyan venni. Mostanra biztossá vált, hogy jövő csütörtökön (2010.október 7) azaz az 1051.eRepublik napon megjelenik a térképen hat új állam : Ciprus, Fehéroroszország, Macedónia, Montenegró, Tajvan és Új-Zéland.

A fejlesztők a mai nap folyamán ( esetleg a következő pár napba) valószínűleg Insider cikkben jelentik be az időpontot és a hogyanokat, azonban tegnap (szeptember 29) megjelent a fórumon egy bejegyzés, amelyben a új országok régiót, pénznemeit, és szomszédságát vehetjük szemügyre és ami még ennél is fontosabb megtudhatjuk a fenti időpontot amikor az államok beépítésére sok kerül. A magyar sajtóban - valószínűleg világszinten is- elsőként vasmegye reflektált a topicra kimerítő részletességű cikkben.

Hivatalos indoklás szerint a fejlesztők a még nem hozzáadott országokból érkező internet forgalmat elemezve jutottak arra a megállapításra, hogy a fent említett hat ország készen áll arra, hogy belépjen az Új Világba. Egészen más színt kap azonban a döntés, ha észrevesszük, hogy ezen államok többsége valamiféle való életbeli tűzfészek :
Macedónia a görög-macedón névvita, Tajvan a Kínától való függetlenedési törekvései, Montenegró etnikai helyzete, Ciprus a görög-török ellentétek, Új-Zéland és Fehéroroszország pedig területi elhelyezkedésük okán számít annak.
Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a játéknak komoly vérfrissítésre, és izgalmakra lenne szüksége, akkor ezen országok hozzáadása jó döntésnek tűnhet.


Az eRepublik történetében eddig nyolc alkalommal fordult elő, hogy fejlesztők új országokat adtak a játékhoz. Ezek közül az utolsó 2009 júniusában történt. A játékba utólag 17 ország került eddig be, de ebből mindössze három (Horvátország,Szerbia, Szlovénia) futott be a játékban komolyabb karriert. A többi állam vagy jelentéktelenségbe fulladt (Uruguay), vagy valamely nagyobb ország kolóniája lett (Malajzia, Fülöp-Szigetek). Az eddigi gyakorlat szerint az új országok 45 napig védve voltak a háborúktól, és megtámadásuk arany büntetést és az agresszió előtti állapotok visszaállítását vonta maga után. Viszont az újonnan hozzáadott államokba bárki állampolgársághoz juthatott, ami komoly veszéllyel járt a kis lakosságú, még gyenge országokra. Magam részéről nem hiszem, hogy a fejlesztők ez alkalommal valamilyen módon ne védenék a hatokat, ugyanis a játék drasztikus népesség fogyását nem tetőzhetik be azzal, hogy apátiába fullasztják a lakosságot.






Macedónia az évek óta tartató névvita és a Balkánra jellemző nemzetiségi ellentétek miatt is parázs ország. Előbbinek lényege dióhéjban az, hogy a macedónok magukat az ókori makedónoktól származtatják, országukat ezért Macedóniának (Makedóniának) kívánják hívni, az ellen oldalt képviselő Görögország pedig többek között történelmi, területi ( az ország rendelkezik Makedónia nevű tartománnyal) és nyelvi okokra hivatkozik a vitában. A macedón álláspontnak némileg ellentmond az a tény, hogy az ország területe mindössze 1/3 részben tartalmazza az ókori makedón királyság mag területeit és sok kutató felrója azt a tényt, hogy a magukat macedónnak nevező népesség, mindössze a balkáni szlávok leszármazottaiból áll, akik kultúrális-nyelvi asszimiláción mentek keresztül.
Az egy másik dolog, hogy a macedón oldal ezt éppen érvként használja hivatkozva az önmeghatározásra és arra, hogy egy nép identitását sokkal inkább a történelmi-kultúráis környezet, mint a “tényleges leszármazás” adja. A vita odáig jutott, hogy az ENSZ próbálja megegyezésre juttatni a két államot, több-kevesebb sikerrel. A világon jelenleg 67 állam ismeri el a “Macedón Köztársaság” nevet, a hivatalosan használt “Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság” elnevezés helyett. A játékban jelenleg hihetetlenül aktív névlobbi elérte a lehetetlent és meghátrálásra kényszerítette az eRepublik fejlesztőit, a vonatkozó fórumbejegyzésben már a következő elnevezés szerepel : Country name: "Republic of Macedonia (FYROM)" tehát első helyen szerepel a macedónok által kívánt “Macedón Köztársaság” elnevezés és csak utána a kissé száraz és idegen hivatalosan használatos. A témába vág Nalaja cikke és a Wikipedia vonatkozó szócikke. Érdemes őket elolvasni.
Macedónia gyújtópont szerepét a névvita -ebből következően, vagy talán emellett a görögökkel való komoly konfliktusuk- indokolja, hanem , hogy a Balkánon sem áll jól a szénájuk : a szerbek például kifejezetten lenézik őket, emellett úgy általában sem túl jó a kapcsolatuk a környező népekkel.




A macedónok hivatalos játékba érkezése sem zavartalan : a való életben macedón nemzetiségű játékosok körülbelül egy éve harcolnak a térképre kerülésért és most, hogy realitássá vált az álmuk, egyre hevesebb ellenállásba ütköznek. A leghangosabbak persze a görögök, akik minden létező fórumon propagálják a “Macedónia valójában Görögországhoz tartozik” -hoz hasonló frázisokat. Nem várt tiltakozást váltott ki azonban - és sajnálatos módon -a macedón kérdés a szerb játékosok körében. A játékban ugyanis a már meglévő macedón népesség négy országban található nagyobb számban : Szerbiában ( itt a legtöbben), Törökországban (főként a görögök elleni harc lehetősége miatt), Oroszországban és Bulgáriában.

A Macedón Köztársaság térképre kerülésével többé-kevésbé elfogadott tény, hogy a más országokban élő macedónok többsége oda költözik majd. Ez becslések szerint a szerb hadsereg és az aktív lakosság erejének 15-20%-át fogja elszívni, ami akkor is jelentős érték lenne, ha nem számolnánk a csökkenő népesség számokkal és a játék elhagyásokkal. Mikor biztossá vált, hogy új országokat kapunk, montaigne a Balkán specialistának számító egyik jeles újságírónk ( , aki emellett mellékállásban Dél Afrika elnöke) cikket jelentetett meg, amelyben Macedónia megléte mellett kardoskodott és kisebb komment háborút indított el. A konfliktust a következő két tény jelenti:
a. a szerb játékosok a várnál hevesebben és ellenségesebben reagáltak a macedón kérdésben b. sok horvát játékos egyértelműen baráti hangnemet megütve kiállt a macedónok mellett.

A dolog egyelőre rendeződni látszik, miután a még meg sem alapult ország elitje (inkább hangadó rétege) és aktív népessége több Phoenix országból érkező megkeresésre is barátságosan reagált, sőt a Voice of eHungary nem rég megjelent cikkére igazán bíztató válaszokat adtak.
A leendő macedón elittől kaptunk egy megkeresést, amelyben a nagyon valószínű TO veszély elhárítására kértek segítséget. Ha a dolgok menete nem változik, akkor Macedónia képben egy barátot nyerünk.

A közlöny érdemi szövegének megírása után montaigne cikket közölt Macedónia témában, ő a téma specialistája, érdemes elolvasni.




A másik, igen érdekes helyzetű ország Tajvan, vagy Kínai Köztársaság (Tajvan). IRL az ország helyzete vitatott, főként amiatt, hogy a világ egyik vezető hatalmának számító Kína nem hajlandó elismerni az állam különállóságát még konkrétabban Tajvant a Kínai Népköztársaság részének tekinti.
A szigetet holland telepesek foglalták el, akiket azonban az 1600-as derekán Cseng Cseng Kun csapatai elűztek. A hadúr által alapított 20 évig állt fenn, majd az ország kínai utalom alá került, és úgy is maradt egészen 1895-ig, amikor a kínai-japán háború következményeként a nagyobb ország kénytelen volt lemondani a szigetről. Az állam felett a japánok vették át az uralmat, akik csak a II.világháborús vereség után adták fel Tajvant. A szigeten ezek után Csan Kaj-sek kontinentális kínában vesztes és vették át a hatalmat, és a Kuomintang máig az ország legnagyobb pártjának számít.
Az ENSZ közgyűlése egy határozatában megvonta Tajvan tagságát a szervezetben, és helyére a Kínai Népköztársaságot ismerte el tagként. Jelenleg is folyik a vita az ország helyzetéről, a legtöbb állam pedig nem ismeri el Tajvant szuverén országként, holott legalább gazdasági-kereskedelmi kapcsolatot fenntartanak vele, annak ipari ereje miatt.



A játékban már meglévő tajvani lakosság a fentiek ellenére Kínában él, főként a nyelvi azonosság, és a teljesen máshogy értelmezett távol-keleti nacionalizmus miatt. Ennek ellenére viszont esélyesnek tűnik az a verzió, hogy a kontinentális Kínában élő tajvaniak hazaköltöznek amint lehetőségük lesz rá.Az ország megjelenését követően több forgatókönyv is elképzelhető : komoly esély van például arra, hogy Tajvan kínai megszállás alá kerül. Sokkal aggasztóbb az a tény, hogy a való életbeli kínai vezetés igen érzékenyen reagál mindenféle az országot érintő sértésre, és saját, szigorú szabályai szerint korlátozza az ország internet forgalmát a kínai Nagy Tűzfal segítségével. Ennek már az eRepubliknál sokkal nagyobb oldalak, vagy cégek is estek áldozatul, elég, ha itt csak a Googlera gondolunk.

Tehát előfordulhat egy olyan verzió is, amikor Kína egyszerűen leblokkolja az eRepublik elérését az országból. Ennek ellenére kerülőutakon persze elérhető lenne az oldal, de a kétkattosok tömegei számára a a játék megszűnne létezni. Jelenleg nincsen egzakt statiszika, de még komolyan vehető becslés sem arról, hogy hány kínai játékos tajvani valójában.
Az ország területi elhelyezkedése sem szerencsés, ugyanis a fórum topic szerint területei határosak lesznek mind az Egyesült Államokkal, mind Japánnal és Kínával. Ezek után tehát Japán mellett újabb átjáró létesült az USA számára Észak-Amerikából. Emellett felértékelődhet az Operation Polinesia alapgondolata is, ugyanis az USA most már a kínai MPP elvesztése nélkül is Indonézia ellen indulhatna.



Talán a legtisztább Cipruson a helyzet. A sziget területén a gyakorlatilag az ókor óta honos görög és a később érkezett török-ajkú népesség osztozik. A szigeten 1983 óta létezik egy, csak Törökország által elismert Észak Ciprusi Török Köztársaság is, ami nem teszi könnyebbé a két nép kiegyezését. A most beépítésre kerülő állam, minden bizonnyal egy török-görög csörte színhelye lesz, ami jót fog tenni, a két ország apátiába sülyedt lakosságának. Az egörög kormány már megkezdte a Ciprusra települők összegyűjtését, és nagyon úgy tűnik, hogy komolyabban gondolják, mint a militánsabb törökök, akik sokkal valószínűbb, hogy az egyszerűbb utat választják és egyszerűen lerohanják Ciprust.







Új-Zéland a távol-keleti térség új és már előre fontos szerepet kapó állama. Megjelenésével bezárul a Déli Kör, azaz mostantól Chiléből nyugat felé is eljuthatunk akár Ausztráliába, akár Ázsiába. Az ország várhatóan kedvelt TO célpont lesz, viszonylag alacsony várható kezdő lakossága és kieső helye miatt, emellett az ausztrál ellenállás egyik támasza lehet, ugyanis a mostanra egy régióra zsugorodott ország területeket vehet át Új-Zélandról.



Montenegrót vélhetőleg a való életbelihez hasonló viszonyok fogadják majd itt is. Erős szomszédok veszik körbe, és sok ellentétet hoz magával a a játékon kívülről is. Szerbia és Horvátország szomszédjának lenni nem kifizetődő, így az ország szerencsétlen elhelyezkedése, és sokak által alacsonyra becsült kezdőlakossága miatt nagy esélyel válhat második eBosznia-Hercegovinává. Arra, hogy Montenegrót Szerbia politika hatalma alá kívánják vonni már több cikk is utalt. Egy biztos : a montenegróiakra nehéz napok várnak.





Fehéroroszország avagy pontosabban Belorussz Köztársaság szerencsétlen helyen lép be az Új Világba. Az új állam területe a Lengyelországot Oroszországtól eddig elválasztó terra incognitába kerül, egy állomásos kapcsolatot hozva létre a két nagyhatalom között és újabb lehetséges frontot nyit az oroszországi hadjáratban. Belorusszra Lengyelország már be is jelentkezett, éppúgy ahogy a két új balkáni országra, ahol azonban komolyan meggyűlhet a baja Szerbiával. A TO-zó lengyel lakosság létszámát a horvát ATO adataiból egészen jól fel lehet mérni. Akkor a lengyelek 500 embert utaztattak 2 zónás jegyekkel oda-vissza. Ez elég szép teljesítmény, főként ha azt nézzük, hogy Belorusszba minden valószínűleg 1 zónás jegy kell majd.




Köszönöm, hogy végigolvastátok ezt a nem éppen rövid cikket.

Üdvözlettel, eMagyarország Külügyminisztere













Kövess minket Twitterren, csatlakozz a magyar Facebook csoporthoz vagy gyere fel a magyar chat-re a Mibbiten: