[GM]Vámmódosítási javaslat
Day 2,568, 17:17
•
Published in Hungary 
•
by
•
by Gazdasagi Miniszterium
Tisztelt állampolgárok, kedves olvasók!
Az alábbiakban a Gazdasági Minisztérium vámrendszer értékelőjét és vámmódosítási javaslatát olvashatjátok, mely egyben tekinthető a kedd esti ülésre szánt tervezet szövegének. Ennek megfelelően kérem, hogy a képviselők olvassák át, hiszen olyan terjedelmű anyagról van szó, amit képtelenség lenne chaten este előadni. Ezzel szeretném a döntést megkönnyíteni és az ülést nem elhúzni.
Mivel a számításokat és a cikket Shekrat és én több mint 7 órán keresztül készítettük, és ennek eredményeként éjjel negyed három után tudtam csak kiadni a cikket, előre is elnézést a hibákért vagy elírásokért.
Közeledik a ciklus vége, de szerencsére a munkatempónk nem enyhült. Még az előző hónapban elkezdtem felmérni az erep országainak vámpolitikáját, melyről több elemzés is készült.
Emlékeztetőül, az az első részben végigvettem az összes országot különböző csoportokba osztva őket, az általuk alkalmazott vámrendszer szerint. Ezt követte a második rész melyben már csak és kizárólag a legnépesebb országokkal foglalkoztam, árak és bónuszok viszonylatában. Azt már ezekben az elemzésekben is előre vetítettem, hogy meglátásom szerint a globalizációnak köszönhetően ezek a vámok kevésbé töltik be régi szerepüket és jobb volna megfontolni egy nyitottabb vámrendszer felé történő lépést.
Xavinyo a témára igen fogékony volt, így egy egyeztetést követően, saját újságjában is kiadott egy vitaindítót a védővámok szükségessége/szükségtelensége körében.
A cikkben elég részletesen sikerült összeszedni azokat az okokat, amiért megérné a jelenlegi 99%-os abszolút védővám rendszerünket lecserélni egy sokkal liberálisabb szemléletű rendszerre.
Mire is jó a vám?
A vám alapvetően egy adófajta. Alap esetben (vagy még inkább mondhatnám úgy, évekkel ezelőtt így volt) a vám mértéke befolyásolja, hogy a hazai piacon mennyi külföldi termék jelenik meg és befolyásolja az állami adóbevételek nagyságát is. Itt alapvetően egy fordított arányosság figyelhető meg, hiszen minél alacsonyabb a vám, annál több termék jelenik meg külföldről a hazai piacon és a vámokból befolyt adó mértéke is annál magasabb lesz. Másik oldalról viszont, minél magasabb a vám, annál kevesebb lesz az ide exportált termék, és így az adó mértéke.
A vám mértéke 1% és 99% között állítható meg. Míg 1%-nál a lehető legnyitottabb, addig 99%-nál a lehető leg zártabb piacról beszélhetünk, ami a “legális” behozatalt illeti.
A nepperek
Fontos ugyanis kiemelni, hogy nepperek mindig is léteztek, azonban a globalizációs változtatásokat követően (piacra rakható termék nincs gyárhoz kötve, pénzpiac egységesítése) egyre nagyobb a számuk és szerepük. A nepperek azok a játékosok, akik külföldre utazva megveszik az adott terméket (olcsóbban mintha itthon vennék), majd a hazai piacon kirakják drágábban, és a különbözetből jön össze a hasznuk.
A “nagyobb jó”
Nyilván az már most leszögezhető, hogy vita van és vita lesz abban a körben, hogy mi szolgálja a “nagyobb jót”. Hagyni, hogy a piaci rés kihasználásával a játékosok nepperkedéssel maguknál gyűjtsék be a minél nagyobb kereskedelmi profitot, vagy az, ha a kormányok minél inkább centralizálják ezt a bevételt (megteremtve a piaci alapú áru behozatal lehetőségét), és majd aktuálisan arra fordítják a plusz bevételt, amire leginkább szükség van. Ebben a vitában én dönteni nem is szeretnék, valószínűleg nem is lehetne.
Azonban kormány tag vagyok, méghozzá évekig olyan poszton játszottam és játszok most is, ami a gazdálkodáshoz köthető. Ezen posztomból kifolyólag valamilyen formában felelek a nemzetgazdaságért és a kormányzati gazdálkodásért egyaránt.
Évekkel ezelőtt jó magam is a hazai termelők és a hazai gazdaság védelme mellett tettem le a voksomat, hiszen globális piac hiányában érdekünk fűződött ahhoz, hogy ezt megtegyük. Így tehát (leszámítva néhány rövid alkalmat) éveken keresztül a 99%-os védővámokat pártoltam. Mára azonban sokat fordult a világ. Az árak egységesednek. A monetáris különbségek megszűntek. A nepperkedés soha nem volt ennyire egyszerű, hiszen a piacozáshoz már csak cég sem kell. Így tehát meglátásom szerint egyre kevésbé lehet azt mondani, hogy a 99%-os vámoknak nagyon fontos védő szerepe van, mindenféle hátrány nélkül
A vámok hátránya és előnye
Kérdezhetjük, hogy ha ennyit változott a világ, mennyire maradt meg a régi előnye ennek az adó formának. Álláspontom szerint csak kis mértékben. Sokkal inkább látom a hátrányait. Jelenleg ugyanis a könnyű nepperkedés miatt, hiába tartjuk magasan a vámokat, a nepperek behozzák és be fogják hozni a külföldről beszerzett termékeket, és eladják itthon drágábban.
Ezzel jól jár:
-a nepper, hiszen profitra tesz szert
-a külföldi állam, és a külföldi termelő, hiszen az ott termelt termék kerül megvételre, ami bevételt hoz mind a termelőnek mind a külföldi államnak.
Rosszul jár:
-a magyar termelő, hiszen még nagyobb a konkurencia, ráadásul helyzeti előnyben lévő termékekkel kell harcolnia (ugyanis sok esetben külföldön sokkal olcsóbban elő lehet állítani bizonyos terméket, mondjuk a nagyobb bónuszok miatt)
-a magyar állam, ugyanis ha a fogyasztást egységnyinek vesszük, akkor abban az esetben, ha a nepper hozza be a terméket, akkor csak áfa útján jutunk bevételhez, ugyanis vámot nem fizet a nepper
Min lehet változtatni?
A globális folyamatokon semmiképp. A külföldi terméket, ha ott olcsóbban elő lehet állítani, be fogják hozni így vagy úgy. Tehát ez ellen “védekezni” nem tudunk.
Ellenben, a vámok csökkentésének mégis van létjogosultsága.
Az alacsony vámmal jól jár:
-a magyar állam, ugyanis ha két hazai terméknek ugyan az az ára, de az egyiket csak az áfa terheli a másikat pedig áfa és vám egyaránt, úgy az utóbbi termék vásárlása esetén több az állami bevétel
Nem érinti:
-a magyar termelőt, hiszen eddig is ez után is bejött a külföldi áru, az számukra már részletkérdés, hogy “feketén” vagy legálisan jön be.
-a magyar vásárlót rövid és közepes távon, hiszen ha azt vesszük alapul, hogy vámcsökkentés esetén is hónapok vagy évek mire fellendülhet a behozatal, és az árak globálisan eddig is nagyon hasonló sávban mozogtak, úgy ár rohamos csökkenésre nem kell ezen időn belül nagyon számolni
Rosszul jár viszont:
-a nepper, ugyanis ezzel ő kapja a konkurenciát, ha a külföldi termelő közvetlenül nálunk is eladhat
-a külföldi állam, hiszen elesik az áfa bevételtől
Eredmény
Mindezek alapján komolyan fontolóra kell venni, hogy egyes termékeknél felhagyjunk a jelenlegi rendszerrel és csökkentsük a vámot.
Mely terméknél, mekkora csökkenést?
Természetesen a fentiek kizárólag azt vezetik le, miért volna hasznos változtatnunk a vámpolitikánkon. Az, hogy adott esetben ezt mekkora mértékre kellene megtennünk már számításokat igényel, persze nem várom el a képviselőktől, hogy leüljenek matekozni, ezért az alábbiakban kitérnék az egyes iparágakra, és az általam ajánlott módosításra:
Fegyverek
Úgy gondolom célszerű indítani a sort a fegyver iparral, ezen belül is a Q7 fegyver piacával, hiszen lényegében ez az a termék, ami leginkább befolyásolja a piacokat. Valós a piaci kereslet, hiszen nincs mindenkinek Q7 fegyver gyára (alacsony az önellátási ráta), melyet jól mutat az egyes tournamentek során fellépő árhullám.
Ahhoz viszont, hogy meghatározzuk, mekkora vámra is lenne szükségünk, újfent vissza kell mennünk elméleti szintre. A valódi kérdés itt az, mit is szeretnénk elérni? Minél több bevételt? Minél olcsóbb árakat? Úgy gondolom a kérdésre a válasz, egy olyan vámmérték meghatározást szeretnénk, amely lehetővé tenné a külföldi termelők termékeinek piacon történő behozatalát a nélkül, hogy ezzel a hazai termelőket kilátástalan helyzetbe hoznánk a gyakorta felmerülő helyzeti hátrány (pl bónusz hiány) miatt.
Épp ezért azt kell megvizsgálni, hogy az egyes országok termelői, milyen áron tudják előállítani a termékeiket, hiszen ez fogja az alapot adni a hazai piaci árversenyhez.
Mivel valódi mennyiségi behozatalt szerintem csak népesebb országokból várhatunk, így kizárólag a 15 legnépesebb országgal foglalkoztam. Elsőként megvizsgálásra került, hogy piaci viszonyok között (tehát minden ország a saját bérei, adó mértékei, bónuszai és 0.02-es raw ár mellett) az országok milyen áron állítják elő a Q7 fegyvert.
Az azonnal látható, hogy ebből messze menő következtetéseket kár levonni. A legtöbb országban aktuális piaci viszonyok között nem éri meg a termelés a magyar piacra. Azonban jól tudjuk, hogy igenis jellemző ezen a területen, hogy a játékosok a fegyver előállításhoz a nyersanyagot igyekeznek saját forrásból megoldani. Ez esetben azonban változik a kép, hiszen az egységnyi Q7 fegyver előállításához szükséges nyersanyag piaci árát felváltja a manageri munka adója. Az egyszerűség kedvéért tehát az alábbi táblázatban úgy számoltam, mintha a Q7 gyárhoz Q5-ös nyersanyag termelői is lennének a játékosnak, és kizárólag manageri munkával oldaná meg a nyersanyag problémát (tehát ez esetben csak a work tax lett számolva természetesen minden országban a sajátjával).
Íme tehát, hogyan alakul az előállítás saját nyersanyagtermeléssel:
A táblában az országokat ár szerint rendeztem újfent, így nagyon jól látszik, hogy előállítási ár terén a 13. ország vagyunk, vagyis a top 15-ből 11 ország olcsóbban képes Q7 fegyvert előállítani.
Ebből már azonnal gondolni lehet, hogy ha beállítunk egy 1%-os vámot, azzal még ugyan úgy hatalmas hátrányban lennének a hazai termelők. Meg kell tehát találni azt a pontot, ahol lehetőséget biztosítunk a külföldieknek, de úgy, hogy a nagyobb versenyelőnyt kiegyenlítjük megfelelő mértékű vámmal. Ez esetben ugyanis megvan a lehetőség arra, hogy a hazai piacon megjelenjen legális úton a külföldi termék, de mégsem lehetitlenítjük el a hazai termelést.
Ahhoz, hogy ezt a pontot megtaláljuk, a profitra koncentráltam. Az alábbi táblákon azt a számot látjátok, amit a játékosok végső soron megszereznek (vagyis a piaci eladási ár és az előállítási ár különbözete, azzal, hogy a vám és az áfa mértéke is lejön a piaci árból - kivéve ugyebár a magyart, hiszen a hazaiaknak csak áfát kell fizetni eladáskor)
Minden táblán sorba rendeztem a profitot, így jól látszik, hogy a vám növekedésével, hogyan lépünk előre a listán, mennyi országgal szemben van előnyünk (ők nem fognak nálunk eladni) és mennyi ország van előnyben hozzánk képest (ők a potenciális célpontok a behozatal esetén).
Úgy vélem a fentiek alapján, hogy az optimális mérték valahol 5 és 15% között van. Természetesen nem véletlen lett ennyi lehetőség kiszámolva, hiszen egymagam nem dönthetek nem is dönthetnék és nem is tudnék dönteni megfelelően egy olyan kérdésben ami, ahhoz hogy hosszú távú változást hozzon, megfelelő társadalmi támogatottságot igényel. A végső döntés úgyis a kongresszus kezében van. Azonban szerettem volna minél szélesebb belátást nyújtani a képviselőknek, hogy megalapozott döntést hozhassanak.
Bár végső soron nem én fogom eldönteni, mégis tennék egy ajánlást. A magam részéről 5%-os vámot ajánlanék a képviselők figyelmébe. Ezzel ugyanis, a lehető legjobban csökkentjük a népesebb és bónuszokban gazdagabb országok előnyét, azonban mégsem utasítjuk a legnagyobb potenciális importőröket a hátunk mögé (gondolok itt főleg Szerbiára), ezáltal az ott élőknek meghagyjuk a lehetőséget a behozatalra.
Házak
A házak esetén a helyzet kicsit más. Egyrészt bónuszok terén a 60-as bónusszal egész jó helyen állunk.
Láthatóan, a középmezőnyben foglalunk helyet, hiszen bónuszok terén nálunk jobb helyzetben csak a görögök és lengyelek vannak.
Megvizsgálásra kerültek a piaci árak is.
Arra a következtetésre kell jutnunk, hogy javarészt a fentieknek is köszönhetően, a hazai házak árai nincsenek lényegesen magasabban, mint a top 15 ország más piacain. Sőt sok esetben nem csak, hogy közép mezőnyt, de még az élmezőnyt is megközelítjük. Ebből kifolyólag viszont nem tudunk házak terén potenciális piacot nyújtani a legtöbb országnak. Vagyis hiába csökkentenénk a ház vámokat, azzal nem érnénk el azt az eredményt, amit egy fegyver vám csökkenéssel el szeretnénk érni.
Persze kiszámolásra került a házak előállítási ára is:
Majd pedig megnéztük azt az esetet, ha magyar piacon a mostani árakkal 1%-os vám mellett próbálnának értékesíteni a külföldi termelők, mennyi “profitot” szereznének.
Láthatóan az esetek nagy részében nem érné meg még 1%-os vámnál sem behozniuk a terméket, így innentől kezdve nincs értelme azon gondolkozni, hogy csökkentsük ezen a házak behozatalának vámját. Ezért ezzel kapcsolatban nincs módosítási javaslatom.
Étel
Végezetül jöjjön az étel, ami jóval kevésbé befolyásolja a piacot mint a Q7 fegyver. Igen magas az önellátási ráta ezen a területen. Annak érdekében, hogy ne egy rakás tizedes jegyet lássatok a táblában, és mert egyébként se 1-1 ételt “szokás” venni, úgy döntöttem, hogy 2000 egységnyi energia megvételével kalkuláljuk a táblát. Mivel jellemzően az energia egységnyi ára a Q2 ételeknél a legalacsonyabb, így ezzel a minőséggel számoltunk.
Tehát, 500db Q2 kaja magyar piacon történő eladása az egyes vám mértékekkel az alábbi profitot hozza, ha a termelő mind az ételt mind a hozzá szükséges nyersanyagot manageri munka során állítja elő:
A fegyver módosításhoz hasonlóan itt is tennék magam részéről egy javaslatot a kongresszus felé, ez esetben pedig szerintem az étel vámját 1%-ra lenne érdemes csökkenteni.
Rövid összefoglaló a javaslatokról
A fentieknek megfelelően a ház esetében nem, azonban a fegyver és étel iparág esetében ajánlott lenne lecsökkenteni az adómértéket.
Fegyver vám esetében 5%-ra történő, míg étel vám esetében 1%-ra történő módosítást tartanék kívánatosnak mind a kormányok mind a hazai termelők érdekeit szem előtt tartva.
A kedd esti ülésre igyekszem megjelenni, azonban a fentieket ott már részleteiben nem fogom tudni újra előadni.
Amennyiben bármilyen kérdésetek-észrevételetek van, írjatok levelet nekem vagy keressetek a Gazdasági Minisztérium chat szobájában(#gm).
Tisztelettel
Imre Norbert
Gazdasági Miniszter
Facebook
Twitter
Discord
Comments
o/
Nem kis munka volt ez. o7
Múgy sem akartam aludni az éjjel 😃
ez nem kis melo volt!
Hát ez óriási munka volt. Gratulálok, szerintem korrekt és hasznos.
Minden képviselő figyelmébe ajánlani tudom megfontolásra, átgonodásra.
Dr úr
Azannyát!
Grat.
ImreNorbi4GazdaságiMiniszter. Na már RL, mert ez a munka sokszorosan felülmúlja az NGM színvonalát mind megalapozottságában mind attitűdjében. Grat!
[removed]
Ez mintha valahogy kimaradt volna, pedig épp szavazás alatt van: http://www.erepublik.com/en/main/law/Hungary/152181
Pedig ha 4 különböző közlöny cikkben nem írtam az adatgyűjtési célú rövidtávú adómódosításokról akkor egyben sem. 🙂
A két legutóbbi heti összefoglalóban és a ciklus beharangozójában is írtam róla.
a vám nem jelenik meg bevételként, hanem eltűnik a semmiben.
kb. 4 éve már biztosan így van.
[removed]
Már megjelenik, legalábbis drágább fegyvernél kajánál, régebben mintha a százados nagyságrendű cuccoknál bukott volna ki a dolog, de lehet hogy azóta már ismernek több tizedesjegyet.
ah, kösz.
ez valahogy nálam kimaradt, valószínűleg egy inaktív időszakra eshetett.
Én kiemelném, hogy a külföldre szakadt honfitársaink egy alancsonyabb import vámmal jól járnak. Nekik ugyanis van alapban magyar licenszük, így két piacon kezdhetnek el forgalmazni azonnal. Ha kicsit hazafiak akkro otthonra termelnek elsősorban, így a VAT-ot nem a külföldi államnak juttatják termelésük után, hanem itthonra.
Így van. Ezért egy esetleges módosításnál első körben őket kell tájékoztatnunk a lehetőségről. Hiszen ha közel hasonló profitszerzési lehetőséget tudunk biztosítani mint ha az adott ország piacán adnák el, ógy, hogy befektetés nélkül(nem kell licence) értékesíthetnek itthon, akkor szerintem a legtöbben szívesen választanák a hazai piacot.
De persze ha át is mennek a javaslatok, a külföldi század cégesek és egyéb kalandorok felkutatása és a lehetőség propagálása már a következő ciklus feladata lesz úgy érzem.
"vicces" de ezt szerintem a hadügyi közlönyben tudnátok legjobban reklámozni a külföldi magyarok körében (egyrészt század cégek, másrészt mivel katonai játék ezért szerintem elsősorban azt olvassák a legtöbben), alternatívaként a menőbb cicis vagy képregényes magánújságokban lehetne 1 link aztán hello, ezzel az aktív magyarok 95%-át sztem el lehet érni akárhol is van
és pont ezért nem hagynám ki a házak vámcsökkentését sem. az nem elég jo érv hogy nem kereshet rajta, mert szinte a lengyel piacon sincs rajta haszon, akkor már mindegy hogy hol adom el veszteségesen. mármint saját szemszögböl , adozásügyileg meg sokkal jobb ha itthon adom el
[removed]
Hát ez nem semmi munka volt.
Gratula, remélem átmegy a javaslat is.
o7
Elolvastam, szép munka.
Mi a helyzet a vas és búzával nem lehetne annak is az adóját csökkenteni hogy azt is tudjam megvenni és ne kelljen kiutazzak, hogy mástól vegyem meg olcsóbban ? 🙂
Amúgy a 6%és beleférne szerintem a fegyvernél.
Én kizárólag a késztermékekkel akartam most foglalkozni. Ami a nyersanyagot illeti, bár én nem járok értük külföldre, úgy látom hogy a vas és a búza is a legtöbb országnál (és itt gondolok különösen a népesebbekre) egységes áron van általában. Igazából lényegi csökkenést nem tudnánk elérni, és úgy gondolom lehet nem is kellene. A 0.02-0.03-as árak már így is olyan alacsonyak, hogy ha ez alá megyünk, akkor a work tax miatt még több nyersanyag cég lehet majd manageri munkával is veszteséges.
Persze biztos találni itt ott olcsóbbat, de nem nagyon látok most sehol. A nyersanyag vámok babrálását meghagynám egyelőre az utókornak.
A gond ott van hogy alacsony vámmal idegen állampolgárok is tudnak árulni a magyar piacon.
Magas vámmal ellenben csak magyarok tudnak nyerészkedni.
Az, hogy ez gond, vagy kinek gond és mennyire, vita tárgya lehetne. Nem véletlen tértem ki a cikkben is a "nagyobb jó" kérdéskörére.
De bemásolnám Wisitenkraf-nak PM-ben feltett kérdésére is a válaszom ami ehhez kapcsolódik:
"El kell dönteni mit szeretnénk. Nyilván igazságot nehéz lenne tenni(mindig attól függ kit kérdezünk). Hiszen mondhatjuk hogy jobb ha a játékosoknál gyűlik a pénz, ez esetben módosítsunk mindent 1%-ra és kész, boldoguljon mindenki ahogy tud. Másrészt van egy elvárás a kormány felé bizonyos igények (pl.😒zociális, hadügyi) kielégítésére amihez pénz kell. Ezeket pedig a legtöbb játékos önszántából nem tenné meg. A többség nem adakozik rendszeresen a szociális rászorultaknak, nem fog hadjáratokat finanszírozni (csak annyiban hogy saját ütéseiket beviszik), nem fognak MPP-ket kötni és a többi. Én azért álltam elő ezekkel a javaslatokkal, hiszen így növelhetjük az állami bevételeket de mindezt úgy, hogy ne hozzuk túlságosan hátrányos helyzetbe a hazai termelőket. (Ahogy írtam is, elsősorban a nepperekkel és a külföldi államokkal szemben hátrányos az intézkedés)."
,Kiegészíteném ezt annyival, hogy szerintem rövid és közép távon így is úgy is csak a külföldi magyarok lesznek a változtatás potenciális kihasználói, hiszen nekik nem kell licence-re költeni.
Pontosabban aki vesz licencet, de nepperkedéshez ritkán teszik. De valóban itt van a kutya elásva, a kereskedés a magyar piacon bármely magyar állampolgár számára megadja a lehetőséget egy kis profitra, ha veszi a fáradságot hogy ezzel foglalkozzon.
Az árakat a magyar utazó kereskedők is kiegyenlítik, nálunk jellemzően ők foglalkoznak vele, hát miért ne övék legyen az a kis haszon? Én nem sajnálom attól akinek van kedve ezzel foglalkozni, és inkább magyarokhoz kerüljön mint másokhoz.
Most ez hogyan van, az alacsony vám nem érinti a magyar termelőt, a magas vámmal meg egyenesen rosszul jár? : D Na ne.
És azért azt tessék figyelembe venni, hogy a magyar piacon nem csak a termelő, de a "nepper" is magyar. Ő az aki licenc nélkül megteheti, és a piacra rápillantva láthatjuk is hogy szinte csak magyar eladókkal találkozunk.
Ez is olyan manipulatív, hogy nepperezzük a magyar kereskedőket, nemde? Kicsit ötvenes évekbeli stílusa van az egésznek.
Írhattam volna kereskedőt is, de nagybani piacokon mai napig a nepper megnevezés elterjedt, így nem érzem sértőnek a kifejezést ha esetleg erre célzol.
Az első összefüggést pedig nem tudom miből vontad le, vagy ha ilyet írtam nem ezt céloztam meg. Szerintem olyat nem olvashattál hogy a magas vámmal rosszul jár, legfeljebb azt, hogy alacsonnyal sem lesz sokkal rosszabb a helyzet a magas vámhoz képest. Mivel külföldről a termék így is úgy is bekerül, akár magas akár alacsony a vám (alacsony esetén nem feltétlen 1%, hanem olyan mértékben alacsony hogy az még ellensúlyozza a termelési hátrányokat), így szerintem egy jól beállított vám mértéknél nem fog rosszul járni a hazai termelő.
Magyar kereskedő ide vagy oda, ezzel kapcsolatban már leírtam a véleményem. Ha azt tűzzük ki célul, hogy a magyar játékosok mint magán személyek járjanak minél jobban, akkor nyilván work tax és vat csökkentésen kellene gondolkodni. Én viszont nem ezt céloztam meg, bár ezt szerintem te nagyon jól látod.
Konkrétan ez szerepel a cikkben:
"A vámok hátránya és előnye
Kérdezhetjük, hogy ha ennyit változott a világ, mennyire maradt meg a régi előnye ennek az adó formának. Álláspontom szerint csak kis mértékben. Sokkal inkább látom a hátrányait. Jelenleg ugyanis a könnyű nepperkedés miatt, hiába tartjuk magasan a vámokat, a nepperek behozzák és be fogják hozni a külföldről beszerzett termékeket, és eladják itthon drágábban.
Ezzel jól jár:
-a nepper, hiszen profitra tesz szert
-a külföldi állam, és a külföldi termelő, hiszen az ott termelt termék kerül megvételre, ami bevételt hoz mind a termelőnek mind a külföldi államnak.
Rosszul jár:
-a magyar termelő, hiszen még nagyobb a konkurencia, ráadásul helyzeti előnyben lévő termékekkel kell harcolnia (ugyanis sok esetben külföldön sokkal olcsóbban elő lehet állítani bizonyos terméket, mondjuk a nagyobb bónuszok miatt)
-a magyar állam, ugyanis ha a fogyasztást egységnyinek vesszük, akkor abban az esetben, ha a nepper hozza be a terméket, akkor csak áfa útján jutunk bevételhez, ugyanis vámot nem fizet a nepper"
Ezt hányféleképpen lehet értelmezni? Hogyan került a rosszul járók közé a magyar termelő?
"Ha azt tűzzük ki célul, hogy a magyar játékosok mint magán személyek járjanak minél jobban, akkor nyilván work tax és vat csökkentésen kellene gondolkodni. Én viszont nem ezt céloztam meg, bár ezt szerintem te nagyon jól látod."
Az érvelés manipulatív jellegére kívántam rámutatni, de ezek után akkor még egy:
Ha a magyar játékosok, termelők vagy kereskedők érdekei nem szerepelnek a célok között, akkor hogy jön egyáltalán ide hogy a külföldiek jól vagy rosszul járnak-e?
Újabb manipulatív elem hogy a velük szembeni érzelmekre próbálsz hatni, pedig akkor aztán már végképp ők azok akiket letojhatnánk.
Az írás csalóka lehet, de nem hibás. Nem azt írtam, hogy a magas vám miatt jár rosszul.
"Jelenleg ugyanis a könnyű nepperkedés miatt, hiába tartjuk magasan a vámokat, a nepperek behozzák és be fogják hozni a külföldről beszerzett termékeket, és eladják itthon drágábban."
A "jól jár-rosszul jár" megosztást ez esetben a nagyfokú nepperkedésre értettem. Mivel igen könnyen kivitelezhető, így sokan foglalkoznak ezzel, amivel hozzájárulnak a még nagyobb árversenyhez, és az árak globalizációjához. A cikkben azt is leírtam, hogy ezt megakadályozni nem tudjuk. Tehát mivel az ellen nem tehetünk, hogy külföldről ne kerüljön be a termék, így emiatt akár magas akár alacsony a vám a termelő hátrányt szenved. De nem azért szenved hátrányt mert magas a vám, hanem azért mert a vám nem képes megakadályozni a külföldi termék behozatalát.
Szerintem ez két külön dolog.
Csalóka, úgy is lehet mondani. Én manipulatívnak neveztem, mert tartalak annyira értelmesnek hogy azt gondoljam nem véletlenül lett ilyen.
Azért egy ilyen magyas-alacsony vám előny-hátrány felosztásnál ez elég meredekre sikerült.
Sajnálom ha úgy érzed, hogy az egész cikk manipulatív céllal született. Azt nem tagadhatom, hogy biztos vannak benne így értelmezhető részek, sajnos szakmai ártalom, hogy a legnagyobb odafigyelés mellett is képes vagyok úgy fogalmazni, hogy azzal befolyásolhatok embereket.
Én arra törekedtem, hogy lehetőleg több nézőpontból is leírjam a vámrendszer helyzetét, azt, hogy egy módosítás mit eredményezhet. Tagadhatatlanul kifejtettem annak az általam leginkább ismert és értékelt előnyeit, hiszen a cikk nem született volna meg, ha nem gondolnám úgy, hogy érdemes lenne változtatni.
Ennek ellenére úgy érzem, hogy a lehetőségeimhez mérten sikerült kitérnem a téma minden lényeges pontjára, és a képviselőknek elég információt tudtam szolgáltatni, hogy eldönthessék, támogatandó e a javaslat, és ha igen akkor milyen vám mértéket tartanak kívánatosnak. (Ezzel kapcsolatban is leírtam a saját meglátásomat, de pont azért számoltunk ki ennyi variációt, hogy ne úgy módosítsunk ahogy én szerintem az megfelelő, hanem ahogy a többség szerint megfelelő lenne.)
.
Az az ominózus részlet sajnos valóban manipulatív, feltételezzük, hogy nem szándékosan alátámasztandó az ebből levont következtetést.
1. Magas vám - a magyar termelő rosszul jár, mert nagy a konkurencia a nepperek miatt.
2. Alacsony vám - a magyar termelő nem jár rosszul, mert bár több a külföldi kereskedő, már amúgy is nagy a konkurencia.
?
Ez kb. olyan, mint amikor azt mondjuk:
- kapsz egy pofont - tessék rosszul jártál.
- kapsz még egy pofont - nem jársz rosszabbul, mert már úgyis kaptál az előbb egyet.
Tankreddel értek egyet: ha a magyar termelő mindenképp rosszul jár, akkor legalább azért álljon elő ez a valóban mindenképpen bekövetkező helyzet, mert magyar játékosok igyekeznek export-importtal megjelenni.
Az pedig globális piacon, amikor ingyen dobálják a repjegyeket (20 huf) könnyen kiszámítható, hogy külföldi piacról mekkora mennyiségnél éri már meg behozni, akár SAJÁT használatra is.
Nézeteim szerint tehát a magas vám elriasztja legalább a külföldi neppert, az alacsony vám bizonyos mértékben "betesz" a magyar neppernek, összességében viszont ez utóbbi esetben nagyobb a konkurencia, tehát egy esetleges magas Q7 tankár gyorsabban rohan le igazodni az adott külföldi piaci árhoz.
A cikk egyébként gondos munka, VOTE.
Romániával trade embargóban van eMo, csak megjegyzés.
azt azért vegyük figyelembe, hogy 1%-os vám esetében sem váltiozna jelentősen semmi sem, ne feketén fehéren nézzük a 2 dolgot, hogy ha leviszik a vámokat, akkor hirtelen minden másképp lesz...lópikulát, több ok miatt is egy kevert modell a végeredmény (licensz költség, piaci ár ingadozás, emberi lustaság stb stb), amely továbbra is erőteljesen a neppeek felé lesz eltolva.
én az egyik le nem írt előnyét abban látom egy adócsökkentési javaslatnak, hogy a seggén ülő magyar vásárló akciók idején kevésbé hullámzó árakon tud vásárolni, mert az a kínálat ami akár importon keresztül van hozzánk kirakva, az itthonról elérhető bufferként jelentkezik, továbbá ha totál felvásárlás van, akkor az állam egy extra adag pénzt könyvelhet el magának pont az akciókkal járó megugró kereslet idején, amiből azután CO formájában kicsit irányíthatja a csürhe prioritást az értelmetlen küldetések idején...
egyébként az egésznek akkor van csak értelme természetesen ha a kormányban ülők transzparensek, nem mutyiznak, és okosan használják fel a zsét
Nem olvastam (még) végig, de iszonyat nagy respect a részletességért és alaposságért, amivel a témát körüljártad!
A profitos táblázatban az látszik hogy míg pl a lengyelekkel szemben 15%-os vám alatt nincs előnyünk hozzájuk képest és pl az USA még 1%-os vámnál sincs előnyben hozzánk képest!
De nem tudom hogy figyelembe lett-e véve pl az adott országoknak az Áfája? Mert a lengyeleknél csak 1% az Áfa, míg az USA-ban 5%. Tehát pl egy 5%-os vám emelésnél és 3% Áfánál:
a Lengyel kifizet 8%-ot (eddig 1%-ot fizetett)
az amerikai kifizet szintén 8%-ot (eddig 5%-ot fizetett)
Ebből én azt látom hogy lehet hogy pont az amerikaiak fognak nálunk eladni jobban mint pl a lengyelek! Vagy nem? 🙂
ha értitek mire célzok, tehát egy olyan ország játékosa (ahol nagyobb az ÁFA) ha egy olyanba megy eladni ahol kisebb (Magyarország), akkor nagyobb Vámot engedhet meg magának, és fordítva 🙂
Szerintem jelen esetben indifferens, hogy a külföldi országnál mennyi az áfa, ugyanis a külföldi országnál a piaci ár is más.
Azonban, itt most azt kellett vizsgálni, hogy ha mindenki itt szeretne eladni nálunk, akkor egyrészt ki mennyiért tudja otthon előállítani, és ebből kifolyólag mekkora az előnye a magyar termelőkhöz viszonyítva. Ehhez képest kell szerintem beállítani a vámot.
Összességében tehát azzal nem fogunk tudni "versenyezni" hogy pl amerikában drágább az adott termék, és az amerikai termelő nagyobb hasznot tud elérni oda haza. Nekünk azt kellett vizsgálni, hogy ha megteremtjük a behozatal lehetőségét, akkor a hazai termelők kikkel milyen hátrányban vagy előnyben lesznek.
Egyébként azt előre megmondani, hogy később kik milyen arányban jelennek meg nálunk nem lehet. Ugyan olyan időszakos felülvizsgálatot igényel mint az, hogy rendszeresen lementjük a minimálbér emelés okozta változati hatásokat, és időről időre összegezzük az eredményeket. Későbbi kormányok majd megtehetik, hogy figyelemmel kísérlik mennyire nagy arányú a behozatal.
ebben a kérdésben én Atom Sanyi érvelését tarom validnak.
Az eladó profitot szeretne realizálni, neki az számol hogy mennyi a NETTO bevétele mindenféle adó levonások után, és nem az számít, hogy mennyi az előállíytási költsége.
kb úgy lenne érdemes belőni az adót, hogy a jelenlegi picit magasabb magyar árból ha levonjuk a magyar import + VAT-ot akkor nettó jobban jöjjön ki mint a külföldi ország átlag árjából ha levonod az adott ország VAT-ját...
Itt kicsit összekuszáltad szerintem:
"Szerintem jelen esetben indifferens, hogy a külföldi országnál mennyi az áfa, ugyanis a külföldi országnál a piaci ár is más."
A piaci árat adott országban meg befolyásolja az adott ország ÁFÁ-ja. Tehát ha az egyik számít, akkor a másik sem lehet közömbös, hisz hatással vannak egymásra.
1, A magyar termelők továbbra is haszonnal tudjanak eladni ez volt a cél, ha jól értem, mindeközben bevallottan a nepperek azaz a szintén magyar kereskedők kerülenek ezzel valamivel hátrányosabb helyzetbe.
Csak egy kérdés? Hánnyan vannak azok a Magyar kereskedők és mennyi adót (manageri munka ill. áfát) fizetnek
valamint hányan vannak azok a magyar kereskedők (so calle😛 nepperek) és mennyi adót (áfát) fizetnek, akiket ez a módosítás hátrányosan érint?
Ha ezeket tudjuk akkor és csak akkor lehet megjósolni, hogy a tervezett módosításnak milyen hatásai lehetnek.
Ne értse senki félre én is a vámcsökkentés mellett vagyok, csak arra próbálok rávilágítani, hogy ha eddig 99% volt mert azt tartottuk jónak akkor hirtelen 5%-al már testünk a ló másik oldalára!
Értem én, hogy rájöttünk, hogy jó dolog az úszás, pedig eddig víziszonyunk volt, de miért a jeges Dunában akarjuk az első mozdulatokat megtenni????
Mi lenne, ha több lépcsőben csökkentenénk a vámot és első körben a hatásos érték felső tartományában kutakodnánk 15-20% körül aztán az új adatok alapján lehet tovább csökkenteni....
Vélemények?
Én csak arra utaltam hogy nem biztos hogy azok az országok fognak tudni nyereségesen értékesíteni Magyarországon, mint ahogy a profit táblázat mondja.
[removed]
egy példával illusztrálnám...
Pistike Lengyelországba emigrált, jó bónuszokkal termeli a Q7 fegyvert jelenleg Lengyel piacra. 99%-os import adó melett nem éri meg neki magyarországra importálni, de mi levisszük az import adót 15%-ra.
jelenlegi Lengyel adók: 1% VAT
tervezett magyar adó: 4% VAT, 15% import adó
jelenlegi lengyel piaci ár: bruttó 5.5 HUF = NETTO 5.44 HUF
jelenlegi magyar ár: bruttó 5.74 HUF = NETTO 4.82 HUF
Hol fogja akkor eladni a fegyvert? Ott ahol 4.82 CC-t kap fegyverenként, vagy ott ahol 5.44CC-t?
Szal a 15% az nem túl lövés hanem esélytelen kategória.
Átt kell számolni a táblázatokat Atom Sanyi észrevétele alapján
Ez aztán szép munka, szerintem még nem olvastam ilyen hosszú cikket! 🙂 Adakoztam is egy kicsit.
o7 Nagy dicséret a minisztériumnak ismét, ez a cikk nem semmi 🙂
Gondolkodjál el azon, hogyan lehetne megjutalmazni a GM dolgozóit.
Nem emlékszem olyan minisztériumra amelyik ilyen kiemelkedő munkát végzett volna mint a mostani GM.
Én azt mondom, hogy maradjon a jelenlegi ÁFA.
Hogy miért?
Az alacsony ÁFÁval nyitotabbak leszünk a külföldiek felé, akik elkezdenek itt is nagy tételben árulni magasabb áron az õ országukhoz képest, a mienhez képest alacsonyabban, tehát még az a néhány CC különbség is eltûnne róla, ergó a magyar termelõnek kevesebb a bevétele.