[GM]Vámmódosítási javaslat

Day 2,568, 17:17 Published in Hungary Hungary by Gazdasagi Miniszterium


Tisztelt állampolgárok, kedves olvasók!

Az alábbiakban a Gazdasági Minisztérium vámrendszer értékelőjét és vámmódosítási javaslatát olvashatjátok, mely egyben tekinthető a kedd esti ülésre szánt tervezet szövegének. Ennek megfelelően kérem, hogy a képviselők olvassák át, hiszen olyan terjedelmű anyagról van szó, amit képtelenség lenne chaten este előadni. Ezzel szeretném a döntést megkönnyíteni és az ülést nem elhúzni.

Mivel a számításokat és a cikket Shekrat és én több mint 7 órán keresztül készítettük, és ennek eredményeként éjjel negyed három után tudtam csak kiadni a cikket, előre is elnézést a hibákért vagy elírásokért.


Közeledik a ciklus vége, de szerencsére a munkatempónk nem enyhült. Még az előző hónapban elkezdtem felmérni az erep országainak vámpolitikáját, melyről több elemzés is készült.

Emlékeztetőül, az az első részben végigvettem az összes országot különböző csoportokba osztva őket, az általuk alkalmazott vámrendszer szerint. Ezt követte a második rész melyben már csak és kizárólag a legnépesebb országokkal foglalkoztam, árak és bónuszok viszonylatában. Azt már ezekben az elemzésekben is előre vetítettem, hogy meglátásom szerint a globalizációnak köszönhetően ezek a vámok kevésbé töltik be régi szerepüket és jobb volna megfontolni egy nyitottabb vámrendszer felé történő lépést.

Xavinyo a témára igen fogékony volt, így egy egyeztetést követően, saját újságjában is kiadott egy vitaindítót a védővámok szükségessége/szükségtelensége körében.

A cikkben elég részletesen sikerült összeszedni azokat az okokat, amiért megérné a jelenlegi 99%-os abszolút védővám rendszerünket lecserélni egy sokkal liberálisabb szemléletű rendszerre.

Mire is jó a vám?

A vám alapvetően egy adófajta. Alap esetben (vagy még inkább mondhatnám úgy, évekkel ezelőtt így volt) a vám mértéke befolyásolja, hogy a hazai piacon mennyi külföldi termék jelenik meg és befolyásolja az állami adóbevételek nagyságát is. Itt alapvetően egy fordított arányosság figyelhető meg, hiszen minél alacsonyabb a vám, annál több termék jelenik meg külföldről a hazai piacon és a vámokból befolyt adó mértéke is annál magasabb lesz. Másik oldalról viszont, minél magasabb a vám, annál kevesebb lesz az ide exportált termék, és így az adó mértéke.

A vám mértéke 1% és 99% között állítható meg. Míg 1%-nál a lehető legnyitottabb, addig 99%-nál a lehető leg zártabb piacról beszélhetünk, ami a “legális” behozatalt illeti.

A nepperek

Fontos ugyanis kiemelni, hogy nepperek mindig is léteztek, azonban a globalizációs változtatásokat követően (piacra rakható termék nincs gyárhoz kötve, pénzpiac egységesítése) egyre nagyobb a számuk és szerepük. A nepperek azok a játékosok, akik külföldre utazva megveszik az adott terméket (olcsóbban mintha itthon vennék), majd a hazai piacon kirakják drágábban, és a különbözetből jön össze a hasznuk.

A “nagyobb jó”

Nyilván az már most leszögezhető, hogy vita van és vita lesz abban a körben, hogy mi szolgálja a “nagyobb jót”. Hagyni, hogy a piaci rés kihasználásával a játékosok nepperkedéssel maguknál gyűjtsék be a minél nagyobb kereskedelmi profitot, vagy az, ha a kormányok minél inkább centralizálják ezt a bevételt (megteremtve a piaci alapú áru behozatal lehetőségét), és majd aktuálisan arra fordítják a plusz bevételt, amire leginkább szükség van. Ebben a vitában én dönteni nem is szeretnék, valószínűleg nem is lehetne.

Azonban kormány tag vagyok, méghozzá évekig olyan poszton játszottam és játszok most is, ami a gazdálkodáshoz köthető. Ezen posztomból kifolyólag valamilyen formában felelek a nemzetgazdaságért és a kormányzati gazdálkodásért egyaránt.

Évekkel ezelőtt jó magam is a hazai termelők és a hazai gazdaság védelme mellett tettem le a voksomat, hiszen globális piac hiányában érdekünk fűződött ahhoz, hogy ezt megtegyük. Így tehát (leszámítva néhány rövid alkalmat) éveken keresztül a 99%-os védővámokat pártoltam. Mára azonban sokat fordult a világ. Az árak egységesednek. A monetáris különbségek megszűntek. A nepperkedés soha nem volt ennyire egyszerű, hiszen a piacozáshoz már csak cég sem kell. Így tehát meglátásom szerint egyre kevésbé lehet azt mondani, hogy a 99%-os vámoknak nagyon fontos védő szerepe van, mindenféle hátrány nélkül

A vámok hátránya és előnye

Kérdezhetjük, hogy ha ennyit változott a világ, mennyire maradt meg a régi előnye ennek az adó formának. Álláspontom szerint csak kis mértékben. Sokkal inkább látom a hátrányait. Jelenleg ugyanis a könnyű nepperkedés miatt, hiába tartjuk magasan a vámokat, a nepperek behozzák és be fogják hozni a külföldről beszerzett termékeket, és eladják itthon drágábban.

Ezzel jól jár:
-a nepper, hiszen profitra tesz szert
-a külföldi állam, és a külföldi termelő, hiszen az ott termelt termék kerül megvételre, ami bevételt hoz mind a termelőnek mind a külföldi államnak.

Rosszul jár:
-a magyar termelő, hiszen még nagyobb a konkurencia, ráadásul helyzeti előnyben lévő termékekkel kell harcolnia (ugyanis sok esetben külföldön sokkal olcsóbban elő lehet állítani bizonyos terméket, mondjuk a nagyobb bónuszok miatt)
-a magyar állam, ugyanis ha a fogyasztást egységnyinek vesszük, akkor abban az esetben, ha a nepper hozza be a terméket, akkor csak áfa útján jutunk bevételhez, ugyanis vámot nem fizet a nepper

Min lehet változtatni?

A globális folyamatokon semmiképp. A külföldi terméket, ha ott olcsóbban elő lehet állítani, be fogják hozni így vagy úgy. Tehát ez ellen “védekezni” nem tudunk.

Ellenben, a vámok csökkentésének mégis van létjogosultsága.

Az alacsony vámmal jól jár:
-a magyar állam, ugyanis ha két hazai terméknek ugyan az az ára, de az egyiket csak az áfa terheli a másikat pedig áfa és vám egyaránt, úgy az utóbbi termék vásárlása esetén több az állami bevétel

Nem érinti:
-a magyar termelőt, hiszen eddig is ez után is bejött a külföldi áru, az számukra már részletkérdés, hogy “feketén” vagy legálisan jön be.
-a magyar vásárlót rövid és közepes távon, hiszen ha azt vesszük alapul, hogy vámcsökkentés esetén is hónapok vagy évek mire fellendülhet a behozatal, és az árak globálisan eddig is nagyon hasonló sávban mozogtak, úgy ár rohamos csökkenésre nem kell ezen időn belül nagyon számolni

Rosszul jár viszont:
-a nepper, ugyanis ezzel ő kapja a konkurenciát, ha a külföldi termelő közvetlenül nálunk is eladhat
-a külföldi állam, hiszen elesik az áfa bevételtől

Eredmény

Mindezek alapján komolyan fontolóra kell venni, hogy egyes termékeknél felhagyjunk a jelenlegi rendszerrel és csökkentsük a vámot.

Mely terméknél, mekkora csökkenést?

Természetesen a fentiek kizárólag azt vezetik le, miért volna hasznos változtatnunk a vámpolitikánkon. Az, hogy adott esetben ezt mekkora mértékre kellene megtennünk már számításokat igényel, persze nem várom el a képviselőktől, hogy leüljenek matekozni, ezért az alábbiakban kitérnék az egyes iparágakra, és az általam ajánlott módosításra:
Fegyverek

Úgy gondolom célszerű indítani a sort a fegyver iparral, ezen belül is a Q7 fegyver piacával, hiszen lényegében ez az a termék, ami leginkább befolyásolja a piacokat. Valós a piaci kereslet, hiszen nincs mindenkinek Q7 fegyver gyára (alacsony az önellátási ráta), melyet jól mutat az egyes tournamentek során fellépő árhullám.

Ahhoz viszont, hogy meghatározzuk, mekkora vámra is lenne szükségünk, újfent vissza kell mennünk elméleti szintre. A valódi kérdés itt az, mit is szeretnénk elérni? Minél több bevételt? Minél olcsóbb árakat? Úgy gondolom a kérdésre a válasz, egy olyan vámmérték meghatározást szeretnénk, amely lehetővé tenné a külföldi termelők termékeinek piacon történő behozatalát a nélkül, hogy ezzel a hazai termelőket kilátástalan helyzetbe hoznánk a gyakorta felmerülő helyzeti hátrány (pl bónusz hiány) miatt.

Épp ezért azt kell megvizsgálni, hogy az egyes országok termelői, milyen áron tudják előállítani a termékeiket, hiszen ez fogja az alapot adni a hazai piaci árversenyhez.

Mivel valódi mennyiségi behozatalt szerintem csak népesebb országokból várhatunk, így kizárólag a 15 legnépesebb országgal foglalkoztam. Elsőként megvizsgálásra került, hogy piaci viszonyok között (tehát minden ország a saját bérei, adó mértékei, bónuszai és 0.02-es raw ár mellett) az országok milyen áron állítják elő a Q7 fegyvert.

Az azonnal látható, hogy ebből messze menő következtetéseket kár levonni. A legtöbb országban aktuális piaci viszonyok között nem éri meg a termelés a magyar piacra. Azonban jól tudjuk, hogy igenis jellemző ezen a területen, hogy a játékosok a fegyver előállításhoz a nyersanyagot igyekeznek saját forrásból megoldani. Ez esetben azonban változik a kép, hiszen az egységnyi Q7 fegyver előállításához szükséges nyersanyag piaci árát felváltja a manageri munka adója. Az egyszerűség kedvéért tehát az alábbi táblázatban úgy számoltam, mintha a Q7 gyárhoz Q5-ös nyersanyag termelői is lennének a játékosnak, és kizárólag manageri munkával oldaná meg a nyersanyag problémát (tehát ez esetben csak a work tax lett számolva természetesen minden országban a sajátjával).

Íme tehát, hogyan alakul az előállítás saját nyersanyagtermeléssel:

A táblában az országokat ár szerint rendeztem újfent, így nagyon jól látszik, hogy előállítási ár terén a 13. ország vagyunk, vagyis a top 15-ből 11 ország olcsóbban képes Q7 fegyvert előállítani.

Ebből már azonnal gondolni lehet, hogy ha beállítunk egy 1%-os vámot, azzal még ugyan úgy hatalmas hátrányban lennének a hazai termelők. Meg kell tehát találni azt a pontot, ahol lehetőséget biztosítunk a külföldieknek, de úgy, hogy a nagyobb versenyelőnyt kiegyenlítjük megfelelő mértékű vámmal. Ez esetben ugyanis megvan a lehetőség arra, hogy a hazai piacon megjelenjen legális úton a külföldi termék, de mégsem lehetitlenítjük el a hazai termelést.

Ahhoz, hogy ezt a pontot megtaláljuk, a profitra koncentráltam. Az alábbi táblákon azt a számot látjátok, amit a játékosok végső soron megszereznek (vagyis a piaci eladási ár és az előállítási ár különbözete, azzal, hogy a vám és az áfa mértéke is lejön a piaci árból - kivéve ugyebár a magyart, hiszen a hazaiaknak csak áfát kell fizetni eladáskor)

Minden táblán sorba rendeztem a profitot, így jól látszik, hogy a vám növekedésével, hogyan lépünk előre a listán, mennyi országgal szemben van előnyünk (ők nem fognak nálunk eladni) és mennyi ország van előnyben hozzánk képest (ők a potenciális célpontok a behozatal esetén).

Úgy vélem a fentiek alapján, hogy az optimális mérték valahol 5 és 15% között van. Természetesen nem véletlen lett ennyi lehetőség kiszámolva, hiszen egymagam nem dönthetek nem is dönthetnék és nem is tudnék dönteni megfelelően egy olyan kérdésben ami, ahhoz hogy hosszú távú változást hozzon, megfelelő társadalmi támogatottságot igényel. A végső döntés úgyis a kongresszus kezében van. Azonban szerettem volna minél szélesebb belátást nyújtani a képviselőknek, hogy megalapozott döntést hozhassanak.

Bár végső soron nem én fogom eldönteni, mégis tennék egy ajánlást. A magam részéről 5%-os vámot ajánlanék a képviselők figyelmébe. Ezzel ugyanis, a lehető legjobban csökkentjük a népesebb és bónuszokban gazdagabb országok előnyét, azonban mégsem utasítjuk a legnagyobb potenciális importőröket a hátunk mögé (gondolok itt főleg Szerbiára), ezáltal az ott élőknek meghagyjuk a lehetőséget a behozatalra.
Házak

A házak esetén a helyzet kicsit más. Egyrészt bónuszok terén a 60-as bónusszal egész jó helyen állunk.

Láthatóan, a középmezőnyben foglalunk helyet, hiszen bónuszok terén nálunk jobb helyzetben csak a görögök és lengyelek vannak.

Megvizsgálásra kerültek a piaci árak is.

Arra a következtetésre kell jutnunk, hogy javarészt a fentieknek is köszönhetően, a hazai házak árai nincsenek lényegesen magasabban, mint a top 15 ország más piacain. Sőt sok esetben nem csak, hogy közép mezőnyt, de még az élmezőnyt is megközelítjük. Ebből kifolyólag viszont nem tudunk házak terén potenciális piacot nyújtani a legtöbb országnak. Vagyis hiába csökkentenénk a ház vámokat, azzal nem érnénk el azt az eredményt, amit egy fegyver vám csökkenéssel el szeretnénk érni.

Persze kiszámolásra került a házak előállítási ára is:

Majd pedig megnéztük azt az esetet, ha magyar piacon a mostani árakkal 1%-os vám mellett próbálnának értékesíteni a külföldi termelők, mennyi “profitot” szereznének.

Láthatóan az esetek nagy részében nem érné meg még 1%-os vámnál sem behozniuk a terméket, így innentől kezdve nincs értelme azon gondolkozni, hogy csökkentsük ezen a házak behozatalának vámját. Ezért ezzel kapcsolatban nincs módosítási javaslatom.
Étel

Végezetül jöjjön az étel, ami jóval kevésbé befolyásolja a piacot mint a Q7 fegyver. Igen magas az önellátási ráta ezen a területen. Annak érdekében, hogy ne egy rakás tizedes jegyet lássatok a táblában, és mert egyébként se 1-1 ételt “szokás” venni, úgy döntöttem, hogy 2000 egységnyi energia megvételével kalkuláljuk a táblát. Mivel jellemzően az energia egységnyi ára a Q2 ételeknél a legalacsonyabb, így ezzel a minőséggel számoltunk.

Tehát, 500db Q2 kaja magyar piacon történő eladása az egyes vám mértékekkel az alábbi profitot hozza, ha a termelő mind az ételt mind a hozzá szükséges nyersanyagot manageri munka során állítja elő:
Jól láthatóan 5% vagy a feletti vám mérték esetén már nagyrészt kizárnánk a külföldi termelőket, vagyis 1-4% közötti opció hozhat csak eredményt.
A fegyver módosításhoz hasonlóan itt is tennék magam részéről egy javaslatot a kongresszus felé, ez esetben pedig szerintem az étel vámját 1%-ra lenne érdemes csökkenteni.



Rövid összefoglaló a javaslatokról

A fentieknek megfelelően a ház esetében nem, azonban a fegyver és étel iparág esetében ajánlott lenne lecsökkenteni az adómértéket.

Fegyver vám esetében 5%-ra történő, míg étel vám esetében 1%-ra történő módosítást tartanék kívánatosnak mind a kormányok mind a hazai termelők érdekeit szem előtt tartva.

A kedd esti ülésre igyekszem megjelenni, azonban a fentieket ott már részleteiben nem fogom tudni újra előadni.


Amennyiben bármilyen kérdésetek-észrevételetek van, írjatok levelet nekem vagy keressetek a Gazdasági Minisztérium chat szobájában(#gm).
Tisztelettel
Imre Norbert
Gazdasági Miniszter