Zombik Támadása
Mohican's org
12-13 éves korosztályban vagyunk
-Iskolában-
Osztályfőnöki órán bejött 3 rendőr, akik drogokról meg ilyenekről beszéltek, hogy melyiket szabad melyiket nem stb. Mind a hárman a pisztolyukat letették meg a gázsprét. (persze csak én láttam meg, mert többiek figyeltek vagy ép nem figyeltek). Persze az egyik elment a WC-re és nem jött vissza...A másik kettő elment és gondolták, hogy a 3. elment, mert gyáva volt.
-Szünet-
(Én, Máté, Boldi, Gergő, Viktor, Ádám, Andris)
Épp a biosz puskát csináltuk amikor beszaladt Zoli és mondta hogy találtak egy hullát az iskolában!
Mindenki nyakatekert futott Zoli után! Persze mi nem mentünk mert szartunk az egészre! -Persze, csak is 1 hulla a belvárosiba-
De aztán nagy sikolyokat hallottunk és ordibálásokat. Persze már elakartam menni megnézni mi van de Aranka néni -aki benn volt az oszt. terembe- mondta hogy mindenki maradjon itt.
Akik bent maradtak:Mi, Nedda, Dorottya, Csenge, Hegedűs Bence, Ricsi.
-A WC-ben-
A hullát a wc-ben találták meg akit egy 2.-os talált meg aki nyomban felvisított és elájult.
-Mert még 1 zombi is volt ott csak elbújt-
A tanárok próbálták feltartani a gyerekeket de nem bírták...dulakodtak előre. Amikor már kicsit hátrébb húzódtak az egyik tanár bement a wc-be és fel akarta hívni a rendőrséget, hogy mit találtak...szerencsétlenségére megtalálta a zombit ami egy másodperc alatt szét szakította (csak az utolsó sikoly jött ki belőle, amit persze mindenki meghallott).Mindenki befele rohant utána meg ki, mert amikor meglátták a „vészt”, akkor egymás hegyén hátán szaladtak el nagy sikoly közben.
-Osztály teremben-
Mi már felfigyeltünk a sikolyokra ki akartunk volna rohanni de Aranka néni ott volt az ajtónál és nem engedett ki. Aztán az osztály társaink akik kimentek vissza jött belőle 4-en (Roklicz Bence, Zoli, Dávid és Kiss Tomi)véresen. Mondták, hogy "Zombi!!!" meg, hogy "űrlény".Én mint beképzelt gyerek Andrissal együtt az ajtó elé barikádot raktunk(padokat).
Comments
XD
anyám segíts
komoly XD
Kicsit lehetne kevésbé tőmondatos
Pont ez az írás szépsége: a tőmondatok a zombikra jellemző megállíthatatlan lassúsággal bandukolnak végig rajtunk.
Tetszik