Zombiattak Békéscsabán (8. rész)

Day 598, 00:31 Published in Hungary Hungary by Zsizsik

A rendőrök közben felsorakoztak a kerítés kapujánál. Zsáner Szilárdné Klárika kérlelte Bartinkovicsot és Váradit, hogy legyenek kíméletesek a férjével, egészen biztosan csak megvezették őt.
- Hölgyem, kérem nyugodjon meg.
- Hogy nyugodnék meg, amikor szegény Szilikém csúnya dologba keveredett? – szipogta – Mi lesz a gyerekekkel, ha apa nélkül kell felnőniük, mert az a börtönben ül? Az egész iskola őket fogja csúfolni!
Manci néni szokásához híven kotnyeleskedett bele a beszélgetésbe:
- Klárikám, ne félj egy percet sem, majd én vigyázok rájuk a nyári szünetekben! Ha kell, akár 30 év múlva is!
- Ettől félek én is… - sírt most már az asszony.
„Sajtós vagyok, engedjenek!” – hallották oldalról a hangot. Gazdája, Firkász Cézár már melléjük is toppant.
- Jó napot kívánok, a Békéscsabai Hírmondótól érkeztem! Ön az egyik terrorista felesége?
Klára összetörten, immár zokogva húzta be nyakát és beült az egyik nyitott ajtajú rabszállítóba.
- Hát nincs magának szíve, nem látja, hogy szerencsétlen nőt megbántotta? – vágta Cézár fejéhez a vén banya – Én nyilatkozom helyette, kérdezzen, rajta!
A férfi meglepetten nyugtázta az iménti jelenetet.
- Értem. Első kérdésem a következő: utalt előzőleg bármiféle jel arra, hogy Zsáner Szilárd terrorcselekmény elkövetésére készül?
- Igen. Nagyon furcsán viselkedett hajnalban, amikor dolgozni indult. A kémlelőnyíláson figyeltem, mint mindig, ahogy jött lefelé a lépcsőn. Ahogy a másodikra érkezve épp az ajtóm előtt haladt el, láttam hogy szórakozottan keresgél valamit a táskájában.
- Mi volt ebben a gyanús?
- Hát az, hogy nem a megszokott fekete aktatáska volt nála, hanem egy barna!
Ezt hallván Zsánerné kipattant az IFÁ-ból és az öreglányra meredt:
- Fejezze be Manci néni! Tőlem kapta születésnapjára azt a táskát!
Nevezett sértődötten tekintett rá vissza és dacosan faképnél hagyta a nőt és az újságírót is. Alig hogy pár lépést tett volna, gyors parancsszavak hangzottak el körülöttük. Ösztönösen a kerítés kapuja és a befelé vezető út felé nézett. A rendőrök csőre töltött puskákkal ugyanabba az irányba céloztak.
Lassan, nagyon lassan kinyílt a kórházkapu jobb szárnya, tőlük körülbelül 200 méternyire. Lassan, nagyon lassan először egy láb, utána pedig egy egész alak vált kivehetővé. Lehorgasztott vállakkal lecsoszogott a lépcsőn, majd leérve megállt előtte.
A rendőrség és a parkolóban lévők lélegzetvisszafojtva meredtek az alak felé, aki akkor még meglehetősen messze volt tőlük. Firkász Cézár lábujjhegyre állva meresztgette nyakát és szemeit, hogy jobban lásson. Kezében a notesze arra várt, hogy hamarosan megteljen.
Az alak lassan elindult feléjük. Váradi és Bartinkovics távcsővel figyelték és valami elképesztően ostoba fejet vágtak hozzá, de ezt akkor senki sem vette észre rajtuk. Ahogy egyre közelebb ért, és kisebb távolságról vehették szemügyre, a többiek arca is bizonytalanná kezdett válni. Ekkor felharsogott a hangosító tölcsér.
- Kezeit feltartva jöjjön felénk! Ne tegyen semmilyen félreérthető mozdulatot!
Az alak ugyanolyan sztoikus nyugalommal közeledett irányukba, ám a kezeit csak nem akarta felemelni. Testnevelésből valaha bizonyosan felmentett lehetett, mert mozgáskoordinációja valahogy nem volt az igazi. Ekkor már látták azt is, hogy úgy el van torzulva véres arca, mintha egy liter frissen facsart citromlét itattak volna meg vele. Zsánerné kezét az arca elé téve szörnyülködött a látványtól.
Mikor már csak 10 méterre lehetett a fegyveresektől, megállásra szólították fel, de csak nem akart megállni. Bartinkovics tüzet parancsolt és egyszerre vagy tucatnyi puskagolyó lyukgatta szét testét. A test megtántorodott, feje lebicsaklott, a műveletet síri csend követte. Már épp lazult volna a fegyelem, mert úgy tűnt menten összecsukik, amikor vicsorítva, száját pokoli üvötésre nyitotta. Nekilódult a rendőrök felé. Egy főhadnagy, felismerve a helyzetet, azonnal kiadta az ukázt:
- SÜN, SÜN!
Vagy tíz egyenruhás a másodperc tört része alatt szabályos sün alakzatba fejlődött, úgy érte őket a feltételezett terrorista támadása. Ám hiába viseltek olyan droidszerkót, amelyet még a birodalmi rohamosztagosok is megirigyeltek volna, egyikük csuklóját tőből leharapta. Szerencsétlen karjából spriccelt a vér, és úgy ordított, mint akinek egy zombi harapta le valamijét. Valószínűleg azért, mert úgy is volt. Társai könnygázt fújtak a szörny szemébe, de kábé annyit használt az ügynek, mint Magyarországnak a tőkeinjekció gazdasági válság idején. A gumibot már hatásosabb fegyvernek bizonyult, de így sem akarta kilehelni sátáni lelkét a pimasz. A helyzetet Váradi József oldotta meg egy jól irányzott lövéssel, amelyet a zombi fejébe eresztett.