Join the new world

Nem is volt éppen rossz kondiban, mert Bud Spencert megszégyenítő módon osztogatta a maflásokat. A baj csak az volt, hogy hiába adja a zombikoponyának a fal a másikat, ha egyszer a benne lévő poshadt kocsonya, amit a szakértők talán zombiagynak neveznének, nem szenved maradandó károsodást. Józsi amúgy korábban nem egy zombifilmet látott, s mint ilyen, tökéletesen tisztában volt az élőhalottak végleges és visszavonhatatlan elpusztításának módjával. Ehhez azonban eszközre volt szüksége, s mivel más jobb szerszám nem állt rendelkezésére, egy jó nagy kétkezes péklapáttal vette kezelésbe a pácienseket. Csak úgy ropogtak a koponyacsontok, nem egy esetben kettéválasztva a jobb és a bal poshadt kocsonyafelet. Ez már hatásosnak bizonyult, s meg kell mondani, hogy Betti sem tétlenkedett lőfegyverével. Olyan jól állt a kezében a méretes fém, hogy ezt még Váradi is kénytelen volt elismerni. Az érdekközösség összekovácsolta őket. A férfi egy pillanatra még azon is elgondolkozott, hogy ha a szuka nem lenne ekkora bestia, talán még be is próbálkozna nála békésebb körülmények között egy pohár bambi mellett. Sokáig azonban nem volt idő ezen elmélkedni, mert egy exkommandós törzsőrmester a nyakába ugrott hátulról. Eszeveszett módon igyekezett megharapni őt, de hálistennek nem sikerült. Eldobta kezéből a péklapátot, megragadta a zombi karját, és általvetette a vállán. A zuhanó test elsodort egy másik élőhalottat, aki pedig Bettire akarta rávetni magát.
- Kösz – mondta a nőszemély, és hálája jeléül golyót eresztett mindkét pofára esett undormány buksijába.
Zsáner Szilárd hangosan kérdezte:
- Nincs más kijárat innen?
- Nem úgy tűnik! - válaszolta Géza.
- Akkor ki kell törnünk innen.
- Ki.
- Akkor rajta!

---

Közös erővel félrelökték a mocskokat, és az így támadt résen át kislisszantak a folyosóra. A még „élő” négy élőhalott utánuk vetette magát. Betti alkotta a hátvédet, és még egyet sikerült leterítenie. Közben az elől haladók már kiértek a szabad levegőre. Oldalt két példány éppen Thomas húsából falatozott jóízűen. Sátán rájuk ugatott, azok felnéztek a svédasztalról és úgy döntöttek, megcélozzák a mozgó, leendő prédákat. Addigra hátulról már nem fenyegetett veszély, Betti egész ügyes lövész volt. Most frontális támadás indult ellenük. Ám az ellenség olyan sokan volt, hogy kénytelen volt belátni, jobb lesz Józsi kezébe nyomnia Conolly pisztolyát. A Kalasnyikov pedig Csizikhez került. Immár három nagyvárosi cowboy és egy harcművész állt szemben több tíz kigyúrt állattal szemben. Kezdődött a haddelhadd. Ha ez csupán egy fikciós regény vagy film lenne, karosszékben ülve szurkolhatnánk szereplőinknek, ez azonban véresen komoly valóság volt. Véres és kegyetlen. Maga a valóság.