Zombiattak Békéscsabán (34. rész)

Day 712, 10:11 Published in Hungary Hungary by Zsizsik

Meglepetés, szenzáció! A beharangozóval ellentétben már most olvasható a nagysikerű sorozat 34. része!:


- Teknős Alfréd ékszerész és műkincskereskedő 2005-től kezdődően rendszeresen részt vett a londoni és southamptoni illegális aukciókon. Adott-vett, rendszerint hivatalos papírokkal nem rendelkező műtárgyakat. Antik görög szobrok, kétezer éves kínai terrakotta E.T.-ábrázolások, az óceán fenekén fekvő Titanicról származó szexfotókopiák, Ceylon bölcseinek jegyzőkönyvei vagy éppen Matthew king elveszettnek hitt corvinái, semmi nem jelentett akadályt neki.
- Ki az a Mettyúking? – bökte oldalba Klaudia a mellette álló Steibner Irént.
- Mátyás király – súgta a főnővér.
Conolly folytatta:
- Két éve ismertem meg őt egy birminghami illegality bokszmeccsen, a Fletcher Street-i Killin a Joke klubban. A brit alvilág színe-virága kedvelt csehója, nem mellesleg pedig az én tulajdonom. Összebarátkoztunk. Tavaly kértem tőle egy szívességet, hogy szerezzen be nekem valamit, egy igazi, ritkaságszámba menő hungarikumot. Egy millió fontot ajánlottam érte. Tudják, nagy zenerajongó vagyok. Beethoven, Bach, Mozart, Liszt, Csajkov, Chopen, az összes klasszikus megtalálható a gyűjteményemben. Bár adok az igényességre, egy kollekció azonban mindezidáig hiányzott. Egy eredeti, dedikált bakelit-sorozat. Egy életmű. Egy életmű, ami a Magnefotel kiadó gondozásában jelent meg több tíz évre visszamenően. A Korda Gyuri-összes!!! Limitált, egyedi széria. Teknős meg is szerezte. 500 ezer font előleget át is utaltam neki a jó hír hallatán. Az áru viszont soha nem érkezett meg Birminghambe, soha nem foghattam a kezemben. Egészen tegnapig. Oh, my god! – nézett felfelé az angol, s nyakán kiduzzadtak az erek. Nem volt fiatal már, de a tudat, hogy végül elérte azt amit akart, szikrát gyújtott a szemében.
- Hát ha sikerült – törte meg a csendet Zsánerné – akkor el is engedhet minket.
- Nono, nem ilyen egyszerű. Egy évembe tellett a bosszú. Meg kellett tudnom mi történt pontosan. Először arra gondoltam, Teknős Alfréd vágott át. Aztán a amikor az ő megölésére elküldtem ide Thomast – mutatott a géppisztolyosra – kiderült, hogy már nincs kit megölni, mert valakik vagy valakik megelőztek. De nem hagytam fel az igazság felderítésével, túl sok pénzt öltem bele abba, hogy itt megálljak. Időközben arra is fény derült, hogy nem Alfréd volt a ludas. Valaki megneszelte, hogy fél millió fontos összeghez jutott, ezért végeztek vele. És ez a valaki, aki tudott az esetről a maga cimborája, a maga cimborája, a Mákos Dezső volt – nézett Gézára. Katalint közben az ájulás kerülgette – Ő ölette meg Teknőst azzal a Horváth-tal.
Árvai Katalin és Klaudia egyazon pillanatban esett össze. A mellettük állók támogatták fel őket összedrótozott kezeikkel. Conolly ügyet sem vetett rájuk.

---

Váradi József kezében a Kalasnyikovval bökött a régi malom irányába, Tóth Pista pedig követte őt. Még messze voltak, de a mikrobusz és a fehér Ford sziluettjét jól ki tudták venni a napsütésben.
- Ott kell lenniük ezeknek az emberrablóknak. Szemét disznók!
Tóth Pista felajánlotta, hogy személyesen tekeri ki a gazfickók nyakát. Józsi azonban lehűtötte:
- Bízd csak rám, túsztárgyaló vagyok, ez a szakmám!

---

- Horváth Sándor egy éjszaka betört a Teknős-villába és halálra kínozta a még félig alvó Alfrédot. Elvette tőle bankkártyáját és két ujjperec törés között kiszedte belőle a pin-kódot is. Miután végzett, megölte a férfit és Mákoshoz sietett, hóna alatt a Korda-gyűjteménnyel együtt. Az még azon nyomban felvette a pénzt egy romániai bankautomatából Aradon. Az az ostoba Sándor viszont a részesedéséből féktelen költekezésbe kezdett, többek között abból volt a vadonatúj Jaguárja is. Végül ez a hivalkodás vezetett el hozzájuk.
- Ez nem lehet igaz. A rendőrkapitánynak szemet szúrt volna! – próbált vitatkozni Firkász Cézár.
- Gondolja, hogy nem szúrt szemet? Bartinkovics nagyon is tudatosan nem derítette fel a bűncselekményt. És tudja miért? Mert 10000 fontot kapott érte tőlem. Én akartam pontot tenni az ügy végére. Na erre varrjon gombot!
Cézár csak hebegett-habogott. Klaudia vette át a kérdező szerepét:
- És Vili? Vili hogy jött a képbe?
- William azért volt tegnap a kórházban, mert akkor kellett volna végeznie Mákos doktorral. Ám már nem volt rá szükség.
- Nem mi? Kinyíratta őt a zombikkal!
- Hölgyeim és uraim! A zombikhoz semmi közöm!
- A lószart…- morgolódtak többen is.
- Csendet, csendet! Úri becsületemre mondom, hogy ezekhez a büdös halottakhoz semmi közöm. Ugyanannyit tudok én is mint maguk, azaz semmit.