Join the new world

Némi szomorúsággal gondolok arra, hogy sokunk már abba hagyták a játékot, vagy épp készülnek rá. Ráadásul, azaz érzésem, hogy sokan együtt éreznek azokkal, akik kiszállnak.

Május eleje óta játszom, és töretlenül lelkes vagyok. A V2-ről pozitívan tudok nyilatkozni. Szerintem jó lesz az irány.
Honnan a lelkesedésem?

Több forrásból táplálkozik:
Először is: amióta játszom, úgy érzem jó vezetőket fogtunk ki, az országunk jó kezekben volt. A társadalmunk aktívabb, és lelkesebbik része profin viszi előre ügyeinket a legfontosabb kérdésekben mind katonai, mind gazdasági, szociális, és más egyéb vonalon. Ennek meg is van az eredménye, láthatjuk. Nagyhatalom vagyunk. Első cikkemben azonnal rátaláltam erre az érzésre, és az óta is erősen tartja bennem a lelket.

A második ok: az egyik, hozzám legközelebb álló barátommal, Thellummal játszhatok együtt, aki egy különleges, és pótolhatatlan bonuszt varázsol a játékvilágomba a személyiségével.

A harmadik ok még személyesebb: a magánéleti elfoglaltságomhoz a játék tökéletesen illeszkedik. Ha nincs időm, akkor marad a 8 katt, ha több időm van, akkor ott a társadalmi élet, cikkek olvasása, írása stb. chat, a harc stb., ami belefér. Lényeges szempont számomra az, hogy nem kell reszketnem, mint egy klasszikus háborús stratégiánál, hogy például éjszaka, amikor alszom, vagy máskor mikor dolgom van vajon ki támad be, stb. Itt akkor megyek harcolni, és nullázni magam, amikor én akarom, a 24 órán belül akkor kattogok, amikor nekem megfelel. Ez számomra tökéletes, mert a legrosszabb verzióban is tudom biztosítani a minimális kattogáshoz az időt. A 8 katt egy igen fontos társadalmi szerepvállalás egyébként. Ha csak a napi rutinra van idő, már az is nagyszerű három okból is. Először is produktívan termelünk munkánk révén. Másodszor jövedelmünk adójával, termékvásárlások áfájával növeljük a költségvetés bevételét, így gyarapítva a felhasználható állami pénzt fontos közös célokra. Harmadszor folyamatos fejlődésünk által egyre értékesebb és hasznosabb polgárokká válunk társadalmunkban, végül a legnagyobbak közé kerülhetünk.

A negyedik, de szintén fontos ok: sok értelmes, és értékes embert ismerhetek meg a játékban, és részt vehetek egy jó közösségben.

Ötödik ok: érdekel a gazdasági modul, szeretnék minél többet megtanulni belőle. A harc kevésbé vonz, de csoportosan, jó társaságban azt is élvezem, és a Hazánkért a jövőben többet fogok harcolni.

A játékos életem előtti e-történelem szintén sokat számít nekem, mert látható, hogy mekkora küzdelemmel sikerült eljutni a magyaroknak abba a hihetetlen nagyhatalmi szerepbe, amibe én már „beleszülettem”. A második cikkemben erről bővebben írtam.

Természetesen nem éltem meg annyi mindent, mint közülünk sokan, mégis én optimistán látom a jövőnket a játékban, és örömmel vagyok az e-társadalmunk (remélhetőleg) hasznos tagja.
Valamelyik nap, amikor úgy tűnt, hogy a románok csalással eltiporják az országunkat, akkor lélekben már elfogadtam, hogy valameddig román fennhatóság alatt kell élni, és küzdünk majd a függetlenségünkért. Meg sem fordult a fejemben, hogy itt hagyjam az egészet. A hazai valutámat már goldba menekítettem elővigyázatosságból. 😃
Szerintem, akik hezitálnak, gondolják át még egyszer, mert egy sikertörténet részesei, és minden dolgos kézre szükség van, bármilyen jelentéktelennek érzi is, nem az.

Mandala Ferdis