Titkok Ösvénye [Hidden Paths]

Day 499, 15:40 Published in Hungary Hungary by Quicksilver

Titkok Ösvénye

Azt se bánom ha megköveztek érte, de én élveztem ezt az egész napot, meg ami történt benne. A bug persze frusztráló volt az elején, mivel emiatt nem tudtuk kivitelezni a tervet úgy, ahogyan akartuk, dehát ilyen az élet, és a ma reggeli viták-beszélgetések az adminokkal meghozták azt, hogy valamit mégiscsak sikerült megmenteni a tervből. A részletek végülis lényegtelenek, mint ahogyan a költségek is - ez játékpénz csak, és a gazdaság ki fogja mindig termelni, azaz bőven megérte minden fillér. Sőt, nagyon is jó, hogy a magyar gazdaság már ilyen komplex, és költséges tervekre is ki tud termelni elég pénzt - ugye sokan emlékszünk arra az idősazkra, amikor olyan csórók voltunk, hogy nem jutott volna elég a magyar régiók RW-jének árára, és ezért nem kötöttük meg a békét románokkal?

Sokat tanulhattunk a mai napból, a tervezésről, a szervezésről, kommunikációból, időzítésből - és a változó helyzethez történő rugalmas alkalmazkodásból is. Fejlődünk, erősödünk, jobbak leszünk minden egyes ilyen nappal. A vereségek hozzátartoznak ehhez a fejlődési úthoz, ezek nélkül túl hamar bíznánk el magunkat, a sokaságunkba vetett hitünkkel.

Így aztán tényleg örülök a mai napnak, és nem csak egy bátor álarcot mutatok, ami mögött jajveszékelek. Igen, persze, jó lett volna Miskolccal a tarsolyunkban befejezni, de a régió totális értéktelensége miatt még ez sem olyan húsbavágó, hogy jajonganunk kellene érte. Ez volt. illetve van is még. 🙂

Romania, Norvégia, Horvátország, Németország, Indonézia és Lengyelország - köszönjük a közreműködést, és kívánjuk, hogy méskor is megbonyolíthassuk az életeteket egy kicsit. 🙂

"Az úton mindig várható
Rejtek-kapu, orv forduló;
S bár gyakran jártam erre már,
Egy nap titkok ösvénye vár;
Ne várj hiába, várj, megyek,
Hold-Túl-Nyugat, Nap-Túl-Kelet!"






Hidden Paths

I do not care if anyone stones me for it, but I really enjoyed this whole thing that happened today. The bug of course was frustrating, and because of it we could not do what we planned, but that's life, and today's frantic discussions with admins saved what could have been saved from the plan. Details are unimportant as are costs - it is game money, and we will get more, so it was worth every penny of it. More than that is is hopeful that our budding economy can make enough money for such complex, therefore costly plans - probably a lot of us remembers the time, when our treasury was so poor that we could not have paid the costs of our regions' RW-s, so we did not make peace treaty because of it?

We could learn a lot from today's happenings; about planning, organization, communication, timing - and of course to accomodate changes in the plans, and act quickly and accordingly. We grow, learn and develop with each such day. These losses are part of the process, the path on which we move - without these we would think far too much of ourselves, because of our numbers.

And so, I really enjoyed this day, and not just showing a brave facade and wailing behind. It would have been good to win back Miskolc at the end, but because of its not only relative but absolut unimportance, it is not going to cut into living flesh, and not going to make us wail in pain. It happened. Or rather it still happens. 🙂

Romania, Norway, Croatia, Germany, Indonesia and Poland - we thank you for your cooperation, and I do so wish we can in the near future complicate each other's life again! 🙂

"Still round the corner there may wait
A new road or a secret gate,
And though we pass them by today,
Tomorrow we may come this way
And take the hidden paths that run
Towards the Moon or to the Sun."

Quicksilver

.