This is the End

Day 1,483, 10:10 • Published in Hungary Hungary • by Rajk Laszlo

The End

Kértem, hogy töröljék a karakteremet. Nem akarok picsogni, csak nagyon sok embert szeretek a játékban és vannak, sokan vannak akiket azon kívül is. Talán barátaim is vannak közöttük.

Soha nem utáltam senkit. Sőt, szinte mindenkit nagyon szerettem, ha másért nem, azért, mert neki is megvolt a helye a "nagy egészben". Aki kivételnek érzi magát, az vagy Ernst, vagy HMSZ-es. Ernő, szeretlek.
még egy kedves kis PM-et is írt:

SS tort dugunk a seggedbe rajk ha lelepsz


Amikor a játékba érkeztem féknek indultam. Rákosi rl barátom, és ha már ekkora barom, akkor a fékjének is valami baromságnak kell lennie. Így születtem meg: Rajk Laszlo.

Az elején belecsöppentem a Kommunista Párt közösségébe, hamar találtam köztük jó barátokat is. 2 hét kedves spammer-lét után a mai napig (igaz, egy megszakítással) a közösségért, a pártomért, a századomért, az országomért, a szövetséges barátaimért. Pont most jutott eszembe, miközben írok, hogy bizony Mikrobit se kedvelem túlzottan. (bocsi)

Egyszer már majdnem itt hagytam a játékot (technikailag 1 hónapig tényleg, miközben dolgoztattam a karit). Akkor Tönkretették amiért egy évig dolgoztam, szétszedték, megalázták kis közösségünket. Ó igen, azok a buz! HMSZ-esek!

Külföldi emigrációm a nemzetközi talin ért véget, amikor kiderült, hogy adottságaim eleve görgeisnek rendeltek, illetve hogy Lisztes nem akkora f@aszfej, mint mutatja.

Még kormányokba is bekerültem párszor. Egy ideje aktív katonaként fogtam fel a játékot, a talikon is katona módjára iszom. (bocsi a múltkoriért) Minden tőlem telhetőt megtettem, hogy képességeimhez mérten hasznos tagja leyek a közösségnek, aminek szerettem volna oszlopos tagjának tekinteni magam. Hülye kis gyerekes cél, de én ezért játszottam.

Úgy látszik azonban, semmilyen tettemmel nem tudok még a minimálisabbnál is kevesebb tiszteletet, netán megbecsültséget kicsikarni. Nem hiú vagyok, emberi normákról beszélek.

Másodszorra tették tönkre azt, amiért játszom, másodszorra megyek el. De ezúttal bölcsebb halált választok.

Egy kicsit remélem, hogy hiányozni fogok, egy kicsit remélem, hogy nem fogok hiányozni.

Szeretlek Titeket,
rajk