SICVLICIDIVM - A madéfalvi vérengzés

Day 1,202, 03:22 Published in Hungary Hungary by szekely ostor
SICVLICIDIVM

Kezdetek :

A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem (régebben „mádéfalvi” formában is, latinul a Siculicidium, azaz székelygyilkosság kifejezést is használják rá) a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia uralkodása alatt.



Hogyan es történt ?


Az előzmények a Rákóczi-szabadságharcig (1703-1711) nyúlnak vissza, melynek lázadó seregéhez az erdélyi rendek az elsők között csatlakoztak. Rengeteg székely sorakozott fel a szabadságharc zászlaja alá, és legtöbbjük mindvégig kitartott a "nagyságos fejedelem" mellett.

A szabadságharc leverése után a székely harcosok nem kerülhették el a Habsburgok megtorlását. Az uralkodó parancsára a székely katonákat lefegyverezték, régi kiváltságaikat eltörölték, és adófizetésre kötelezték őket. Az osztrák örökösödési háború (1740-174😎 és a hétéves háború (1756-1763) kudarcai azonban arról győzték meg a Habsburg-házat, hogy ha vetélytársaival eredményesen akar megmérkőzni, hadseregét fejlesztenie kell. Kézenfekvő volt, hogy a határok őrizetében több száz év alatt nagy gyakorlatot szerzett, viszonylag könnyen mozgósítható székelységet újra felfegyverezzék, és korszerű kiképzésben részesítsék.

1763-ban az Erdély gubernátorává (kormányzójává) kinevezett Buccow tábornokot a bécsi udvar határőrvidék szervezésével bízta meg Erdélyben. Buccow feladata az volt, hogy két román és két székely gyalogezred, valamint egy székely huszárezred felállításáról gondoskodjon. A románok szívesen jelentkeztek, hogy a jobbágyságból megszabaduljanak, a székelyek között azonban mozgalmak támadtak, minthogy ők korábbi privilégiumaik elvesztésétől tartottak.

Joggal tiltakoztak a székelyek, hiszen Mária Terézia korábban, 1762 júniusában uralkodói leiratban próbálta ösztönözni az akkori ország dél-keleti részében élő székelyeket, hogy különböző kiváltságok fejében (például adómentesség) önkéntes alapon vállalják el a határőri feladatokat

Ám hamarosan kiderült, hogy a kiváltságokat az uralkodó korántsem gondolta komolyan, így például a határőrségbe jelentkezettektől is beszedték az adót. Az önmagukat becsapottnak érzett székelyek sorra mondták vissza a szolgálatot. Ekkor Mária Terézia újabb toborzó felhívást tett közzé, mely már kötelezővé tette a határőrségbe való jelentkezést. Ez a szervezési feladat várt tehát Buccow tábornokra, aki azonban inkább szította az indulatokat, mintsem, hogy ügyesen kezelte volna problémát. A dolog nem volt alkotmányosan előkészítve s a székelyek szabadalmaikat féltvén az állandó katonáskodástól, elégedetlenkedni, zúgolodni kezdettek s a fegyvert csak kényszerítve kevesen vették fel. Buccow-t le is váltották, és a helyébe Siskovics tábornokot nevezték ki Erdély gubernátorává. 1763 folyamán egy vegyes katonai és polgári bizottság Siskovics tábornok és Lázár János gróf elnöklete alatt vette kezébe az ügyet. Midőn a bizottság Gyergyóból Csíkba érkezett az összeirás folytatására, a nép a falvakból a határszéli erdőkbe vonta magát és irásban küldöttség által tiltakozott az erőszakos katonai összeirás ellen. A bizottság támogatására rendelt katonaság a hegyek alján levő falvakba helyeztetett el. Háromszékből és Kászonból mintegy 500 székely érkezett a felkelők támogatására, akik jan. 6. a szépvizi hegyekből leszállva, az Olt mellett fekvő Mádéfalvára (régebben Amádéfalva) vonultak A bizottság erre elhatározta, hogy az ellenszegülést katonaerővel elnyomja jan. 7. hajnalban.

1764. január 7-én, amikor báró Siskovics altábornagy parancsára Carato alezredes, aki a falut négy oldalról körülvévén, két ágyuval lövetni kezdette, a katonákkal a felgyujtott faluba nyomult Mádéfalván(ahová a székely ellenállási mozgalom küldöttei gyűltek össze), s az éjszakázó, csíki és háromszéki székelyekre támad és nem kímélve az asszonyokat és a gyermekeket sem, kegyetlenül lemészárolja az ott tartózkodók nagy részét. A menekülőket a Kálnoki-huszárokkal a sík mezőn üldöztetve, vágatta és elfogatta. A mészárlás áldozata 186 halott, 34 sebesült volt, 400 székely elfogatott, akik a vezetőkön kivül nemsokára szabadon bocsáttattak




A Mádéfalva és Csíkcsicsó között található tömegsírból (Vészhalom) a Habsburg császári hatalom gúnyt űzött, amikor arra emlékművet helyezett a köv. fölirattal: DOMITA SICULORUM SUPERBIA HIC JACET, 'A székelyek megfékezett gőgje nyugszik itt'. A másik oldalára ismeretlen titokban a következőt véste: Itt emelt magának a gonoszság oltárt - Mondd el hóhérinkra a CIX-k soltárt.


II. József császár (ur. 1780-90) ezt az emlékművet ottjártakor elpusztíttatta. Ezután egy keresztet állítottak az út mellé: Ezen kereszt állíttatott emlékül kik itt nyugosznak az 1764 veszedelemtől.



Az utókor méltó emlékhelyet állított a SICULICIDIUM emlékére. Tamás József által tervezett andezitoszlop 1899- ben készült el. A tetején álló turulmadár Köllő Miklós székely szobrászművész alkotása. 1905. október 8-án avatták fel. A magyarok által gyakran látogatott emlékhely márványtábláján az alábbi felirat olvasható:



SICVLICIDIVM
A határőrség erőszakos szervezésekor
Madéfalva határában
1764. jan. 7-én hajnalban
a császári katonaság által védtelenül lekaszabolt
Csík- és Háromszéki
200 vértanú emlékére,
kik az ősi szabadság védelméért vérzettek el.
Emelte a hálás utókor kegyelete

1899
Székely nép! Itt hullott őseidnek vére
Kiket zsarnok önkény bosszus karja ére.
Midőn alkotmányos szabadságod védték,
Szörnyűkép oltá ki sok ártatlan éltét.
De bár elvesztek ők ádáz fegyver alatt,
Emlékök nem vész el, örökre fennmarad.
Mert hű kegyeletben megtartod őseid,
Így él ma emlékök időtlen ideig! .


A fölirat prózai része Szádeczky Lajos egy. tanár, a vers Balló István főgimn. tanár műve




Böjte Péter elbeszélésében így emlékezik meg a madéfalvi veszedelemről:


“Mária Terézia azt akarta, hogy a székelyek álljanak az osztrák élire, menjenek a határokra s álljanak őrséget, mert erőst jó katonák vótak. De azok nem vállolták! Azok nem. Inkább abba a nagy hidegbe béhuzakodtak a szalonkai erdőbe.
Egy reggel a Bukov katanái rejamentek a falukra s az asszonyokat s a kicsi gyermekeket kihajtották az emberek után. Hogy futtak azok szegények, s hogy sírtak!
Amikor az öregebbek s a kicsikék, akik gyengébbecskék vótak, kezdtek posztulni, akkor ők mind béhuzakodtak Madéfalvára. Az eppe Vízkereszt előtt való nap vót. Januárnak hetedikjén virradatkor, a katanaság rejik ment. ágyúkval mind esszelövöldözték a falut. Aki futott, kardokval mind levágták. átkozottak legyenek még haló porikban es! “


BÉKE PORAIKRA

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

KÉREM A KÉRDŐIVET KITÖLTENI

FONTOS: Az értékelés: 1 minimális és 5 a maximum
Példa: Humorérzék: 1-es nincs humorérzék , 5-ös nagyon jó humorézék
AZ ADATOK AMI A KORT VAGY EREP NEVET ILLETI NEM LESZNEK PUBLIKUSAK. MINDEN MEZŐ KITÖLTÉSE KÖTELEZZŐ AZON ÉRDEKBE, HOGY ELLENÖRIZHETŐ LEGYEN A LISTA. eHONFITÁRSAIMAT KÉREM, NE TÖLTSÉK KI 2X A KÉRDŐIVET.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Lépjé bé a Hadügyi közlönybe, s votold fel.

Skubizdsza meg ezeket es, érdemes :











No, gátá , most ennyi vót.

Neked még e maradt hátra, hogy …