Saját vs piaci nyersanyag - egy másik szemlélet
Day 2,231, 05:25
•
Published in Hungary 
•
by
•
by AT89
Tisztelt Olvasóim!
Egy, a megszokott céges kalkulációktól eltérő szemléletmódot szeretnék bemutatni az alábbi cikkemben, s példával alátámasztva szeretném megmutatni, hogy mi a különbség a saját termelésű és a piacról vásárolt nyersanyagok feldolgozása között. Milyen hatással van ez feldolgozó cégünk hasznára? Lássuk az élelmiszer iparágat!
Kiinduló gondolatként tekintsünk el attól, hogy az egyes cégeknek a megtérülési ideje, illetve az egy cégben előállított napi profit mennyi. A mostani vizsgálódás alapja, hogy már rendelkezünk a szükséges nyersanyagtermelő és feldolgozó cégekkel, csak arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi a jobb döntés: termeljünk nyersanyagot a cégeinkben és adjuk el a piacon, vagy termeljünk nyersanyagot a cégeinkben és dolgozzuk is fel kajává, majd értékesítsük a készterméket?
Következő kikötés, hogy csak a menedzseri munkáról beszélünk most, tehát nem bonyolítjuk az összképet a munkások béreivel. A saját munkavégzés költsége minden egyes cégünkben fixen 10wellness ételnek a költsége, valamint a cégesadó. A 10w ételköltség kiszámításánál a bruttó piaci árak átlagát használtam, de a gyakorlatban ennél alacsonyabbal számolhatunk. A cégesadót a mai napi termelésem alapján írtam be a számoláshoz.
Az étel áfája 5%, a nyersanyagokon nincsen áfa, étel bónuszaink jelenleg 200% termelést biztosítanak, a búza (Food Raw Material) piaci ára 0,03 HUF.
Saját példámon mutatom be a két féle nyersanyag-forrás közötti különbséget. A Wekerle Alaptól elkülönítve rendelkezem 1db q2 és 2db q1 ételcéggel, valamint 3db q3 búzatermelővel.
Ezen adatok alapján a kalkuláció a következők szerint megy:
3db búzacégem termel 750 búzát, a 3db ételgyáram működéséhez kell összesen 800db. A saját anyagom árát úgy számolom ki, hogy a 3db céges munka utáni adót és a 30w költségét összeadom, ez a teljes költség. Ha leosztom 750-el, megkapom 1db saját búza költségét, ami 0,00367 HUF.
A maradék 50db búzát a piacról kell vásárolnom 0,03-as darabonkénti áron. A két féle búzából számolt egységár 0,00532 HUF minden szem búzára. Ebben ugye benne van a búza megtermelésének cégesadó és wellness költsége is.
A kajagyárban termeléskor így az anyagköltségnél csak ezt az egységárat szorzom meg a megtermelendő kenyerek számával, így jönnek ki a Q1 és Q2 ételgyáraim sorában 2,127 HUF értékek. Mivel az ételgyárakban is én dolgozom, ezért itt is képbe kerül mind a cégesadó, mind a wellness költség, ami a cégek darabszámából jön ki. Látható, hogy az 1db q2 ételgyár munkaköltsége pontosan fele annyi, mint a 2db q1 ételgyáré.
A nettó haszon oszlopba a megtermelt kenyér mennyisége piacon áron értékesítve, természetesen az áfaköltség levonásával. A tiszta haszonhoz cégül az anyagköltség és munkaköltség nettó árból levonásával jutunk el. Szemléltetés céljából az 1db késztermékre jutó hasznot is feltüntettem.
Az összehasonlítás végett a saját búzánk (tehát a 750db-os készlet) 0,03 áron való értékesítésével elérhető hasznot is megmutatom. Itt is levonásra került a három cégre jutó cégesadó és wellness költség, tehát tiszta hasznot látunk. Az ételek eladásának a haszna magasabb, mint a búza eladásáé.
Lássuk a következő változtatással a dolgot. Mi van, ha kizárólag piaci eredetű búzát használunk fel, mert nincsen saját búzatermelő cégünk? Ekkor a következő adattáblával szembesülünk:
Jól látható, hogy az ételkészítés anyagköltsége igencsak megemelkedett, s így a tiszta haszon is jelentősen csökkent.
Mi tehát a következtetés? Ha a saját gazdaságunkat olyan módon szemléljük, hogy megkülönböztetjük a saját és a piaci eredetű nyersanyagot, akkor tulajdonképpen magasabb a napi bevételünk a búzánk már Q1 cégben való feldolgozásakor is, mint ha csak eladnánk a búzát a piacon.
Ha az általánosan elfogadott nézet szerint gazdálkodunk, akkor a nem különböztetjük meg a két féle búzát, hanem kizárólag egy típust, a piaci árral számolt nyersanyagot vesszük figyelembe. Ekkor már igen csak kérdéses, hogy van-e értelme alacsonyabb szintű ételcégekben piacra szánt ételt készíteni vagy sem. A jelenlegi körülmények között van, de a hasznot érdemes figyelni. Ezen az oldalon láthattok erről információt, ha a magyar zászlóra állítjátok.
Köszönet Kisborok információiért, valamint a top50 cikket listázó dokumentumért! Ajánlom minden újságíró figyelmébe, hogy tegyék közzé cikkeikben, így könnyebben találjuk meg a TOP5-be be nem került cikkeket is.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet, ha tetszett a cikk, kérlek Home gomb és klikk a Vote-ra!
Tisztelettel
Alex Tailor 89
WSBA alapkezelő
WSPP pártalapító
Facebook
Twitter
Discord
Comments
Hajrá a Flottának most váltódott 2600 goldnyi orgos vagyon! Viszont most nem fektethetem újból forintra mert nem tudni mi lesz. Tartósan erősödik-e a HUF vagy nyomtatással az államok 200HUF=1 gold-os árfolyamot tartják. Mivel közös valuta van az utóbbi a valószínű.
Szép kalap aranykupac🙂
Ha jól értem az a következtetés, hogy sem a nyersanyag cég önmagában, sem a feldolgozó cég önmagában nem megoldás. A nyersanyagot nehezen tudod eladni, tárolási problémákat is okozhat, a feldolgozó cég meg azért nem nyereséges, mert drága a nyersanyag.
Tehát a megoldás a nyersanyag + feldolgozó kombó. Így önmagad biztosítod a nyersanyagnak a piacot, illetve a feldolgozócégnek a megfizethető nyersanyagot.
Persze ez csak a magas hozzáadott értékű termékek esetén igaz.
Pontosan! Kajában mindenképpen a kombinált a legjobb megoldás. A fegyverekkel kapcsolatban egy másik számítás kell, plusz ott már számít a fegyver szintje is, míg kaja esetében csak az ára alapján válogatunk.
jelenleg csak a q6 és q7 fegyver van pluszba, menedzseri munkával is. Érdemesebb a nyersanyagot eladni, ha nincs ilyen gyára az embernek. Én végigspóroltam az elmúlt évet egy q7 fegyvergyárért. Most tudok némi hasznot húzni belőle 🙂 A saját nyersanyag előállítással a saját munkám fedem le kb. Azt láttam, hogy sokszor fontos a forgótőke, hogy az alacsonyabb árú nyersanyagot beszerezzem, akár külföldön is, mert csak akkor volt biztosítható a rentábilis működés. Ez néhány napja már belföldön is biztosított, bár jókor kell a nyersiket beszerezni.
Igen, jókor kell jó helyen lenni, s akkor tudsz szerezni olcsó piaci eredetű nyersit. De ez a piaci eredetű nyersiellátás mázlis formája. Amiről én beszélek a cikkben, az az, hogy a saját előállítású nyersidet, ha tisztán költségből nézed, akkor sokkal olcsóbban állítod elő, mint ha megvennéd a piacon a tankjaidhoz (saját+munkások termeléséhez együtt elég sok kell Q7-ben ugye, jelenleg 200db nyersi 1db tankhoz, tehát 1 munkás vagy menedzser 4000 nyersit használ el!) Nem mindegy, hogy azt a nyersit piaci áron veszed, vagy mázlival 0,01-el a piaci ár alatt, vagy saját magad termeled meg wellness és manager tax költséggel!
Saját nyersit 4635-t termelek, q3-q4-q5-ben. Igen, a legtöbb játékos az ezen felüli igényeket a piacról szerzi be. A legtöbbször a kérdés az, hogy mennyire kockáztat, vagy mi az a minimum haszon, ami mellett végigviszi a céget. Ha a menedzseri meló nem hoz egy piaci fizetést a nyersiből késztermék projektben, de hasznot hoz, akkor termelsz, ha ennyit sem hoz, akkor racionálisan nem termelsz. A cégezés haszna, ha kevés, akkor sokan nem is vágnak bele. Pl. most a gumifarm-on megéri a munkás, ha el tudod adni 0.09-en a nyersit, vagy saját magadnál felhasználod. De sokszor 1-2 ft esetleges haszon (ha lemegy a nyersi ára, akkor bukó) mellett nem kockáztatnak ennyit.
Igen, a nyersicégben manapság ritka a munkásra a lehetőség. Én alapból a nyersicégek esetén csak manager melóval számolok. A termelek-nem termelek mindig egyéni döntés, s legfőképp attól függ, milyen szemlélettel gazdálkodik valaki. Kizárólag piaci számok alapján, vagy megkülönbözteti a saját nyersit a piaci nyersitől? Napi maximális hasznot vagy a megtérülési idővel kombinált maximális hasznot nézi? Mindenki egyéni döntést hoz, mert eltérőek a célok és a szükségletek. Ettől érdekes🙂
[removed]
[removed]
[removed]
A piaci áron történő nyersanyagszámolás során a "beállt" piacon kétféle árral indokolt számolni: vételi és eladási. Pl ha a jelenlegi állapot hosszú távon stabil maradna, akkor vasat csak 0.09-ért tudnál venni, ugyanakkor csak 0,08-ért tudnád eladni. Felmerül a kérdés, hogy melyik a piaci ár. A feldolgozó egység pont ezt a dilemmát oldja fel.
[removed]
Én eddig gondolkodtam, hogy húzzak e fel egy Q7 fegyócéget vagy inkább verjem el bányákra. Ezek szerint jobb választás a Q7 tankgyár.
Ha már a saját bányáid megvannak, amik ellátnák, akkor érdemesebb magad feldolgozni a nyersidet, s úgy előállítani a tankot - ha a cikk szerint nézed, akkor olcsóbb lesz a tankod anyagköltsége, mint ha piacról vennéd a termelésedhez szükséges mennyiséget. Így megvan a vasas biztos piaca is🙂 Ha nincs így, akkor meg nyersicég a tuti.