Politikai színjátékok

Day 2,924, 04:19 Published in Hungary Romania by gudika12


Üdvözöllek olvasó!

Elsősorban szeretném kifejezni hálám, hogy olvasod e sorokat. A történet nem köthető az eRep politikájához, sem a valóságéhoz. Egy kitalált történetet fogtok olvasni. Remélem tetszeni fog.

Politikai színjátékok
1. Rész

Egy átlagos nap vette kezdetét, a Magyar országgyűlésen. Épp a miniszterelnök kezdi beszédét. Nyugodtan tűnik, pedig a helyzet borzalmas. Pár nappal ezelőtt, a Szerb, Román, Horvát kormány szövetséget kötött, melyben megegyeztek Magyarország tisztességes felosztásán. Ma reggelre értek a harckocsik az országhatárhoz, pillanatok alatt ellepték az országot. A nép nagy része beadta a derekát és önként megadta magát, akik pedig harcot választották pórul jártak. Az országgyűlési teremben, hatalmas zsivaj és csacsogás hallatszik. Tehát az elnök, épp nincsen jó kedvében. Görnyedten a pódiumra áll, a mikrofon fölé hajol.
Hirtelen csönd, mindenki rá figyel.

- Mind tudjuk nincs sok lehetőségünk, elgyengültünk az évek alatt. De valamit el kell mondjak. Évekkel ezelőtt, egy tárgyalás keretében a Görög miniszterelnökkel egyeztettem, miszerint hasonló helyzetekben segíteni fognak bennünket.

Hirtelen még nagyobb zsivaj kerekedik, az előzőnél sokkal hangosabb. Az egyik jobboldali politikus felszólal, amilyen hangosan csak tud.

- És hol vannak azok a görögök miniszterelnök úr? Én nem látok egy Görög katonát sem a városokban, megyékben. Magyarországnak vége van! Nincs mit tennünk!

Miután elhangzottak e szavak, hirtelen mindenki ismét elcsendesült. A miniszterelnök, hátát kiegyenesítve szólalt fel.

- Magyarország soha sem fog elveszni, nincs az a hatalom mely...

Szavát egy nagyobb robbanás szakítja félbe, a balkáni hordák megérkeztek Budapest határaihoz. A zsivaj abba maradt, egy tábornok tőr be az ajtón. Két őr próbálja őt eltávolítani a tanácsteremből, sikertelenül. A földre terülő öltönyös speciálisan kiképzett nagyképű suhancok a tábornok kezei által eszméletüket vesztik. A tábornok kit csak Fásinak hívnak kisebb körökben, hírhedt és megbecsült katona, egy valódi taktikai-stratégiai zseni.
Egy egyszerű mozdulattal leveszi tiszti sapkáját, miközben a többi őr is megjelenik. A miniszterelnök idegesen csap, az asztalkájára.

- Elég legyen! -mondja idegesen, üvöltve.

Az őrök eltávolodnak a tábornoktól, szót adva neki. Nem sokat teketóriázik, és azonnal szónak ereszti a száját.

- Árulók! Mind árulók vagytok! Nézzetek magatokra, szánalmasak vagytok. Egy parancsot nem mertek kiadni, hogy megvédjük magunkat. Már vagy százszor próbáltam elérni, ezt az átkozott tanácsot. De hiába, elutasítottak.

A síri csend, hatalmas feszültséget keltett a teremben, egyszerűen nem mert senki a veterán tábornok szavaiba vágni.

- Míg itt trécseltek, sorra szedik darabjaira az otthonomat! Nem akarom, és nem is fogom hagyni, hogy ez megtörténjen. A balkáni fattyak a kapuinkat döngetik, és már szinte lakomáznak a tehetetlen ország gyümölcseiből. Adják ki a parancsot, és cselekedjünk!

A tábornok elmondta amit szeretett volna, hamarosan elhagyja a termet.

Ismét csak csend, szempárok figyelik és fülek kísérik a katona bőrcsizmáját, és hallgatják koppanásait a márvány padlón. A miniszter feláll, és követi a katona példáját kivonul a tárgyalóból.

Estére jár az idő, minden befolyásos személy biztonságos területre vándorolt.
A balkáni hadak újabb szövetségesre találtak, a görögök csatlakoztak Magyarország kifosztásához.

Úgy kilenc óra tájt, Fási összegyűjtött vagy kilenc hadosztályt, és megindultak Pest megye felé. A könnyű harckocsikból, és egyszerű sorkatonákból álló csapat motiváltan, és haragosan próbálják meg visszafoglalni a fővárost.

______________________________________________________________________________

Ha tettszett a történet írjatok véleményt. Ha szeretnétek folytatást, kérlek benneteket jelezzétek hozzászólásban.