Ne Rám savazz!

Day 862, 23:11 Published in Hungary Hungary by Akitlosz
http://i37.tinypic.com/2d1lr4k.gif" width="100%">

"Honnodat, annak természet kintseit, szépségeit tsak kevéssé is esmérni, több: mint
országokat látni. Az ki szülőföldje alánézéséből kél tengerekre, hogy világot láthasson, hasonlatos
ahhoz, ki valamely messze látszó bolygó tűz után siet, és lába alá nem vigyázván, arany értzekbe botlik meg, és azokon magát öszvetöri."


/ Oláh János /



NE RÁM SAVAZZ!

Avagy minden, amit tudni akartál Akitlosztól, de nem merted megkérdezni.


A játék alapvetően a szórakozásra való. Persze a játékból tanulni is lehet.

Mikor egy játék már nem nyújt szórakozást, hanem afféle kényszeres ismétlődő tevékenységgé válik célszerű abbahagyni.

Magyar állampolgárként születtem ebbe a játékba, és úgy is fogok elhunyni. A kettő időpont között is mindig a piros-fehér-zöld zászlót láttam az állampolgárság rovat alatt.

Igaz, hogy ez csak egy játék és sok országért lehet játszani benne, de számomra valahogy magától értetődik Magyarország. Aku mencium eMelayu.

Mikor hetes szintű lettem elkezdtem utánanézegetni a pártoknak. Jó sok volt már akkor is, csak akkor még egyáltalán nem értettem miért is van annyi párt az országban. Úgyhogy beléptem az egyik szimpatikusba és a magam szerény eszközeivel elkezdtem azon tevékenykedni, hogy egyesüljünk egy másik szimpatikus párttal. Mert akkor még nem nagyon láttam lényegesnek tűnő különbséget a két párt között, és hát ugye egységben az erő.

Sikerült is összehoznunk az eddigi talán legsikeresebb - mivel többről nem is tudok - pártegyesülést Magyarországon.

Visszakanyarodva az előző gondolatmenethez, az első időszak amikor nem szórakoztatott a játék, hanem kifejezetten erős hangulatromboló hatása volt az szeptember 5-e, a polgárháború napja és az azt követő korszak. Igazából abban reménykedtem, hogy másnap úgyis új elnök lesz, jön Imre Norbert és akár rögtön vissza tudja csinálni, de egy hónap alatt bizonyosan. Éppen akkor zajlott a pártegyesítés is és legalább újabb motivációt adott, hogy egy erős pártot szervezzünk, mert az a játékosréteg, amelyiknek nagyobb játékélményt nyújt, ha itt az országunk közelében harcolhat magyar vonatkozású területekért, mint a világ túloldalán más országokért nincs igazán képviselve a magyar belpolitikában.

Tudtam, hogy hosszú út lesz, de azt is, hogy a következetes politizálásnak és a kitartó munkának meglesz az eredménye. Közben eltelt még egy hónap és lassan azért rá lehetett jönni, hogy bár az MHP-val sok területen együtt lehetett működni tőlük nem nagyon várható, hogy azt a játékstratégiát, amit a CNRP képvisel nagyobb mértékben megvalósítsák. Sőt mintha az a kép alakult volna ki mintha maga a CNRP is csak úgy mondogatná a magáét Nagy-Magyarországról, hogy tagokat, meg szavazatokat szerezzen, de valójában simán hozzáidomul az uralkodó széljáráshoz. A következő hónapban ugyanis igen érdekes események történtek. A baloldal? Szolidaritás Párt jelöltje nyerte az elnökválasztást és az új elnök megtette, amit a hazafi kormányok nem.

Támadást indított az Őrvidék ellen és ebbe rögtön bele is bukott. Majd az új magyar kormány kivezényelte a magyar hadsereget, hogy verje vissza a magyar kormány által indított támadást. A bökkenő csak az, hogy az új elnököt a CNRP adta és emiatt a lépés miatt több kritika is érte a pártot. Ráadásul szerintem is
megalapozottan. Mintha a pártvezetés egy része valóban nem elég következetesen képviselné azt a programot, amit hirdet. Persze sokat beszélgettünk pártcseten és általában kettő vitathatatlan érv szokott rendszeresen előjönni.

1. Mindenkinek nem lehet a kedvére tenni.
2. Lehet indulni pártelnökválasztáson és ott kiderül kit mit mennyire támogatnak.

Ha csak ez a módja, hát ez a módja. 🙁

Én természetesen bármiféle nézeteltéréstől függetlenül szerveztem tovább a pártot, szavaztam a hivatalos jelöltjeinkre, pedig trollokkal már akkor is tele volt a pártszoba, akik nagyon rá szerettek volna beszélni, hogy ne rasztára, lisztesre, charlie50-re stb. szavazzak.

A CNRP-ben megingott bizalom miatt páran kiléptek a pártból és mivel alaposan szoktam figyelni a pártot meg visszajelzéseket is kaptam már látszott, hogy lassan a párt nagyobb része elégedetlen az addigi irányvonallal.

Örültem volna, ha akad esélyes kihívója a pártelnökválasztáson a korábbi elnöknek, ha egyszer csak ez a módja. De nem nagyon akadt és úgy gondoltam, hogy hitelesen és esélyesen tudok egy másabb alternatívát mutatni, meg már annyiszor kértek rá, hogy elindultam a pártelnökválasztáson. Veszítettem. A jobb nyert.
Második induláskor viszont megkaptam a bizalmat.

Jó pár blődebbnél blődebb pletykát lehetett hallani magyarázkodásként az eredményekre. 🙂


Na haladjunk egy kicsit, mert sosem lesz kész ez a cikk!



Elnökünk Oliverray

Már a februári pártelnökválasztás előtt bejelentkezett Oliverray mindhárom pártelnökjelöltnél,
rasztánál, charlie50-nél és nálam is, hogy indulna az elnökválasztáson. Nem csak szólt, hanem már elég szépen elkészült programja is volt, sőt kormánylistája. Bár azt akkor még nekem nem merte megmutatni csak a pártelnökválasztás után. 🙂

Más nem jelentkezett és amúgy is egyetértés volt köztünk abban, hogy ideje a CNRP-nek saját jelöltet indítani.

Úgyhogy akárki is lett volna a pártelnök valószínűleg Oliverrayt jelöli. De végül én nyertem és én jelöltem Oliverrayt elnöknek.

Miért is?
Sok okom volt rá. Elég sok. Lelkes volt, programot mutatott, kormánynévsort mutatott, más jelölt nem jelentkezett be támogatásomért, a párt többi vezetője is őt támogatta, ismereteim alapján nem nagyon tudok másról aki ennyire előre ennyire komolyan vette az elnökjelöltséget. Nem igazán lett volna rá okom, hogy én akadályozzam meg az indulását. Abból feltételezésem szerint vita lett volna a pártban, mivel azért azt elég egyértelműen sejthettem, hogy Oliverray nem az én szavazóm a pártban és akkor szépen körülírtam.

Nos miután pártelnök lettem Oliverraynek muszáj lett megmutatnia a kormánynévsorát, ha azt akarta, hogy jelöljem.

Oliverray első tervezett kormánylistája, amit én láttam:

Elnök: Oliverray

Külügyminiszter: charlie50
Szövetségi összekötő: Feherlofia Koppany
Hadügyminiszter: sorihun
Hadügyminiszter-helyettes: Rhual
Hadügyminiszter-helyettes: Doggett
Honvédségi szóvivő: Heidar, Hegemony
Kormányszóvivők: raszta, Cseri McGregor
Gazdasági miniszter: Imre_Norbert
Gazdasági miniszter-helyettes: CarlPeters
Kincstáros: Cdrm
Szociális miniszter: Imperius Maximus
Oktatásügyi miniszter: Gewru

Persze rendesen kibontva hogy ki mihez fér hozzá, melyik orgokhoz, melyik jelszavas szobákba lesz bejáratos, ahogy kell.

Magáért beszél, de azért jelzek két dolgot.
1. A két másik pártelnökjelölt van benne a kormányban. Szóval Oliverray véletlenül sem az én emberem. Én csak kényszerű eszköz voltam, akire szüksége volt az elnökjelöltséghez, meg a kampányhoz (sok aranyba került a reklám).

2. Oliverray eredetileg CNRP+MHP+KARD támogatással tervezett elindulni.

Ezért mert félve hozzám jönni, mert tartott tőle, hogy én mit szólok majd ehhez.

Nos én a kormányába nem szóltam bele. Akit akart bevett, akit nem akart nem vett be. Teljes mértékben szabad keze volt a kormánya összeállításába. (Tőlem legalábbis.)
Én mindennek ismeretében és tudatában jelöltem őt elnöknek.

Egyrészt azért mert jobb a békesség és a pártegység. Végtére is ha nyer ő lesz az elnök, hadd dolgozzon olyan emberekkel akikkel ő akar!

Másrészt meg azért, mert akkor még nem is nagyon bíztam benne, hogy nyerni fog. És ezt a választást egyfajta jó lehetőségnek láttam, hogy a CNRP tanuljon kampányolni elnökválasztáson és tapasztalatokat szerezzünk ebben.

Hanem aztán az MHP-ban felbukkant hekkat az elnökjelöltségért és így Oliverray MHP támogatása kútba esett.

Oliverray elkenődött egy napra, de aztán új erőre kapott az új kihívástól és elkezdett egy új koalíción, egy új kormányon dolgozni. Mint utólag látható elég nagy sikerrel. Sok pártot és sok embert sikerült megnyernünk. Igen, bizony, még a Szolidaritást is.

Azzal célszerű tárgyalni akivel lehet.

Na ez az az időszak mikor Oliverray hirtelen 16 éves lett. Azaz elkezdtek olyan dolgokat előszedni róla akik ismerték kritikaként, amelyek érdekes módon egészen addig nem zavarták őket, ameddig Oliverray az ő kormányuk tervezett elnöke lett volna.

Én addig nem is tudtam hány éves, nem éreztem releváns információnak az elnökjelöltséghez és most sem érzem annak. Főleg, hogy a vetélytárs jelölt állítólag kemény két évvel idősebb nála.

Emlékezzetek csak vissza! Ugye hirtelen mennyivel okosabbak lettetek 18 éves korotokban mint amilyenek 16 évesen voltatok?!
Vagy talán mégsem ezen múlik?
Talán nem is az életkor volt az igazi gondjuk?

Én két dolgot kértem Oliverraytől. Nem mondom, hogy feltétel volt, mert előbb jelöltem, aztán kértem mikor már javában dübörgött a kampány.

1. Amikor megfelelő az alkalom nyújtson be egy javaslatot kórházvásárlásra Őrvidék/Burgenland régióba.

Én már igazán kíváncsi lettem volna, hogy mi az ügy valós támogatottsága a kongresszusban. Már nagyon rég megy a polémia a sajtóban meg mindenféle javaslatok hangoznak el játékon kívüli szavazásokra amelyek senkit semmire nem köteleznek a kérdésről, de a játékon belül, ahol tétje is van, ráadásul név nélkül szavazhatnának a képviselők még soha nem volt rá lehetőség. Amikor képviselő voltam adtam be javaslatot a kongresszusnak is, hogy kérjük már fel az elnököt egy ilyen javaslat benyújtására, hogy szavazhassunk végre, de az akkori kongresszusi elnök hekkat megakadályozta a javaslatom napirendre kerülését.

Úgyhogy maradt B tervnek egy CNRP-s elnökjelölt, aki maga is egyetért a javaslattal.

2. Annyit kértem, hogy ha elnök lesz adjon hozzáférést a kormányülésekre. Nem beleszólni, csak hogy lássam mit és hogyan dolgoznak és első kézből szerezhessem az információkat.

Oliverraynél mindkét kérésem megértésre talált. Igaz, akkor még csak elnökjelölt volt és ez neki volt fontosabb.

Oliverray megnyerte az elnökválasztást öt párti támogatással, sok sok sok ember munkájával és a CNRP pénzével.

Mint kiderült egyik kérést sem teljesítette. Nem tudhatjuk meg, hogy hogyan szavazna a kongresszus a játékban az Őrvidék benépesítéséről.

És a kormány munkájára sem lett igazán több belelátásom, mint akármelyik másikéba. Ez elég kellemetlen volt. Mivel nélkülem nem lehetett volna Oliverray elnök, én jelöltem ugye, elég sokan kérdezték tőlem, hogy mi van vele, meg úgy általában vagy konkrétan a kormány munkájával kapcsolatosan is. Elég ciki azért, hogy az Oliverray kormányból kimaradt és ezért talán sértődött ember cikkeiből kell értesülnöm a kormányszoba eseményeiről.
Az ember, aki valahogy sok szobába belelát anélkül, hogy ott lenne. 🙂
És még publikálja is a jogtalanul megszerzett logrészleteket játékszabályt sértve.

Vajon ki játszott volna Oliverray karakterével?
Ki játszott Falban karakterével?
Ki játszott Imre Norbert karakterével?
Ki játszott Count Adyn karakterével?

Ezek a kérdések valahogy nem kerültek feltevésre a sajtóban.

Miért is? Mert nem az az igazi gondja, hogy más is játszik az elnök karakterével hanem csak az, hogy nem ő.

Na tehát Oliverray jelölése az én felelősségem. Elnökjelöltnek jó volt, most is ezt gondolom. Pedálozott rendesen míg neki volt fontos a történet. Aztán elnökként elérte a szokásos elnökbetegség és töredék annyit lehetett látni mint előtte.

Az én leveleimre már rég nem válaszolt. Csetszobánkba sem járt. Azt meg már írtam, hogy nem volt semmi több belelátásom a kormányban végzett elnöki ténykedésére, mint bárki másnak. Azaz a kettőből egyik kérésemnek sem tett eleget.

Én természetesen a magam és a pártom nevében felajánlottam a támogatásomat Oliverraynek és még többen is a pártból, amikor a Gazdasági Minisztériumban munkaerőhiány lépett fel, akkor Doggettnek újra, de nem tartottak rá igényt.

Én addig voltam játékos a történetben ameddig jelölni és megválasztatni kellett az elnököt. A kormány ténykedéseiben már semmilyen mértékben nem.

No persze leváltatni azt velem akarták volna egyesek.

Tájékoztatásul hátha valaki nem tudná, soha nem kezdeményeztem egyetlen elnök leváltását sem, és másokat sem biztattam erre.

Nekem mint CNRP pártelnöknek és a pártunknak természetesen az lett volna az érdekünk, hogy az Oliverray kormány jól dolgozzon és sikeres legyen, de legalább elfogadható szinten végigvigye a ciklust.


A remény hal meg utoljára. Nem érzem hibának Oliverray jelölését. A kormánya valóban nem vált be és csalódást okozott. Nekem is. De ezt előre nem lehetett tudni. A kormány munkájáért meg maga a kormány a felelős. Nagyobb segítségre tőlünk egyszerűen nem tartottak igényt.

Ha újra születnék és újra elkezdenék erepublikozni - ezt azért az utóbbi események ismeretében lehet jobb lenne kihagyni - vajon újra jelölném Oliverrayt elnöknek?



Pártbomlasztás

Én eddig csak pártegyesítésen, meg növelésen dolgoztam. Párt szétszedéséhez a pártelnök kolléga ért. Mindig megkérdeztem akar-e képviselőjelölt lenni, de nem akart, felajánlottam neki a pártelnökválasztás után a pártalelnöki posztot, nem fogadta el, s természetesen elnökjelöltségnek sem lett volna akadálya. De az sem nálunk óhajt lenni. Nem nagyon tolonganak a jelentkezők, bár és elég sok embert alkalmasnak tartanék a feladatra.

Nem nagyon lehet mit tenni, ha valaki csak és kizárólag pártelnökként tudja elképzelni a szerepét egy pártban. Már a pártelnökválasztás előtt hallani lehetett, hogy ha nem nyer, akkor új pártot alapít.

Pártelnökséghez meg valóban az a leggyorsabb - bár legköltségesebb - út ha 40 aranyért újat alapít.

Senkit nem lehet kényszeríteni, hogy a CNRP-ért tegyen, ha ennyire nem akar. Teljesen önkéntes.

Azon is el lehet gondolkodni vajon kinek az érdeke, ki jár jól az eseményekkel?



100 arany

A slágertéma.

Elöljáróban pár dolgot szeretnék leszögezni:

Soha nem voltam kormánytag.
(Eddig engem egyedül lisztes kért fel a tervezett 60+++ fős kormányába hadügyminisztériumba segíteni.

Nem túl testhez álló feladatot talált, bármi más jobban érdekel engem ebben a játékban a hadakozásnál.

Azért neki legalább eszébe jutottam. Köszönöm lisztes.

Soha nem volt semmiféle hozzáférésem semmilyen állami orghoz, semmilyen állami közpénzhez.

Soha nem kértem sem repülőjegyet, sem fegyvert, sem giftet, sem aranyat az államtól.

De másoktól sem. Tele ez a játék koldulással. Akarom mondani adakozásra felhívással. Az nem az én stílusom.


Ennek ellenére mert állítólag ismert játékos vagyok mégis megtalálnak "adományokkal".

Nem a Védelmi Tartalék az első állítólag állami org, amelyik ezzel a módszerrel próbál meg sarat kenni rám és a CNRP-re. Nemzeti Fegyvergyár is eljátszott már hasonlót.

Mi erről a véleményem?

A szalonképes az az, hogy a játékszabályok megengedik, hogy bárki bárkinek bármennyi pénzt küldjön a játékban. Ha valakinek ez a szórakozása, hát soha rosszabbat.

Szíve joga tehát bárkinek bármennyi pénzt utalgatni. Akinek csak kedve tartja. Akár nekem is.

Kérés nélkül érkezett küldeményeket nem küldök vissza.

Miért?

Mert különben nem fogják abbahagyni ezt a módszert.

Vajon ki fog ezek után inkább legközelebb újra ilyen "adományt" kapni a kormánytól? drith, vagy én?

Lehet tippelni.


Tisztelt Kormánytagok!

Ha bármelyikőtök úgy érzi, hogy a közpénz jobb helyen van az én számlámon mint az államkasszában szíve joga bármennyit átutalni belőle. Nálam mondjuk még meg is van a pénz az igaz. 🙂 Elég rossz vicc.
Nagyon rossz vicc ezzel szórakozni. Tönkreteszitek vele sokak játékát tisztelt kormánytagok.

Vajon mikor szoktok le erről előbb? Ha visszaküldöm a Védelmi Tartalék orgnak a pénzt, ahol állítólag illetéktelen is hozzáfért vagy ha nem?

Na erről van szó látjátok.

Pedagógia.

Én nem óhajtok az ilyen csodálatos politikai játszmáitokban báb lenni.

Nyugodtan lehet próbálkozni tovább az arany küldözgetéssel.

Sőt! Ez csak játékpénz ugye, bár annak kicsit drága..

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy természetesen valódi pénzt is bárki bárhonnét korlátlan mennyiségben küldhet a számlámra.

A számlaszámom: 1177348751269012


Természetesen én nem kérek ilyet, de megtiltani sem tudom és nem is óhajtom. Ha valakinek ez okoz örömet ...

hát hajrá.

Ha lopott pénzt küldtök, megtévesztés, elterelés, lejáratás, besározás, akármi célból az a Ti saratok.


Ja hogy rám is ragad belőle?

No igen, ez egy ilyen szakma. Legalább jól megfizettétek az árát.
Kicsit humoros mikor szinte állandó kormánytag tőlem félti az államkasszát, akinek soha semmiféle állami pénzhez semmilyen hozzáférése nem volt. Ellentétben ugye vele.

Felelősen akartok bánni a közpénzekkel?
Remek ötlet! Eddig is nyugodtan megtehettétek volna.

Amióta én játszom az államnak soha, de soha, de soha nem volt sok pénze. Ha így folytatjátok a
pénzküldözgetést nem is lesz. Folytatjátok?



Elnökjelöltség

A következő elnökválasztásra nem jelentkezett senki a CNRP támogatásáért az elnökjelöltségéhez.

Akiket én kerestem meg nem akarnak lenni. Már írtam, hogy én elvileg elég sok embert alkalmasnak tartanék a feladatra.

Ha nem hát nem. Mondjuk nem egy jó ajánlólevél az előző leváltott elnök az tény. Az idő meg sürget.

Így ebben a hónapban kénytelen vagyok magam elindulni töltelékjelöltnek nemzetbiztonsági okokból. 🙂
Lesz negatív kampány kormánylista meg minden.

Tőlem féltitek ti ott fent az államkasszátokat?

Majd kampányolok jó negatívan, hogy Ne Rám savazz!

Üdvözlettel:
Akitlosz




Várunk téged is a Corvin-

Nemzeti Radikális Pártba
(itt tudsz belépni hozzánk).

Látogasd meg honlapunkat gyere beszélgetni a

Corvin-Nemzeti Radikális Párt chatszobájába.

Olvasd el programunkat és figyeld a

Patriótát, valamint tagjaink

újságait.

Amennyiben szeretnél felkerülni levelezőlistánkra, kérünk jelöld barátnak a

CNRP pártorgot.