Mintha pofán csaptak volna bennünket

Day 1,467, 10:37 Published in Hungary Hungary by Mandalaa



Valamikor, de nem oly rég felmerült bennem egy cikktéma, mely nem tárgyiasult, megmaradt a gondolat szintjén. Érzésem szerint jobb volt így, mert a közhangulat meglehetősebb ellentétes (volt), és így is túl sokat feszegettem nehéz kérdéseket. Látok valamit a jelenben, amely ismét felszínre hozta bennem, és most rászántam magam és írok róla.
Lehet téves a jelen megítélése részemről, mert eltekintve a napi rutinműveletektől inaktív voltam, mégis most végignézve a médián úgy érzem, hogy a magyar társadalom olyan, mint egy cserbenhagyott menyasszony, vagy vőlegény, aki leült a tornácra merengeni az esküvője napján, mert az hirtelen elmaradt.



Tény és való, hogy a közösségünk egy része a románokkal szeretett harcolni, de ők most elmentek. Pofára estünk, mert faképnél hagytak minket? Lehet túl rámenősek, lehengerlőek voltunk az udvarlásnál. 😉

Mit fogunk most tenni?
1) Utánuk megyünk. 😃
Nekem ez jutna eszembe, ha a román fétisimádók helyében lennék, mert ha a harsonák közül bárki is "vér-komoly románverő" lenne, ezt javasolná, de nem javasolja. 😛 😃
Egyébként nem is rossz ötlet, hiszen ilyet még nem csináltunk. Miért is ne… Csak talán a társadalom nem tudná elfogadni ezt a zseniális játéktechnikai lehetőséget, mely egyébként mindenki számára adott.
Az én szememben a horvátok nagyot alkottak a szeptember közepei költözésükkel. Lenyűgöztek azzal, hogy volt egy jó vezetőjük, akire hallgatott a népük, és volt egy jó tervük is: kimentek Közép-Amerikába, ahol tulajdonképpen jól el vannak. Kihasználták a játék jelenlegi teljes eszköztárát boldogulásuk érdekében.

A románokra nem számítottam, megleptek. Volt egy A tervük (béke velünk) és egy B tervük (ha nem megy A, akkor jön a költözés) is? Vagy mindenképpen elköltöztek volna, mert ismertek minket (nem tudunk ellenállni nekik)? Én nem tudom melyik, de mindenesetre le a kalappal előttük, mint ellenfél előtt, mert a saját helyzetükben nagyon nehéz, de logikus, jó döntést hoztak. Kíváncsi leszek bejön-e a számításuk majd Ázsiában, mindenesetre úgy tűnik összetartanak.

2) Maradunk a Kárpát-medencében.
Ez tűnik a leglogikusabb lépésnek, hiszen immár könnyebben elfoglalható bónuszterületek vannak karnyújtásnyira keletre, amelyeket végre tartósan birtokolhatunk is (ránk fér):


Aztán ott van a jövő nagy kérdése, vajon a románokon kívül tudunk-e kezdeni valamit magunkkal? Tudunk-e nagyobb célokat kitűzni magunk elé, amelyért össze is tudunk fogni, vagy valamilyen módon csak a románokkal folytatjuk ádáz harcunkat a földrajzi távolság ellenére is?
Kíváncsi leszek…





Mandala