Lavél Alaszkából, utoljára

Day 710, 09:08 • Published in Hungary Hungary • by gyika
Kedves edesapám, kedves edesanyám, Matilka, Kicsi Gyika, falumbéliek!

Egy jó hírem vóna, segy rossz.
A jó hír, hogy émegyünk Alaszkából. A rossz, hogy nem hazafelé hajcsuk a lókot, hanem a világ másik végibe, Kínába.

Hát, ha belegondolok, a jó hír sem eppeg annyira fáin. Az lett, hogy addig feszedeztünk mi itten, amíg esszeverődött a esszes ellenfelünk, s kisöpörtek münköt Amerikából. Úgy megfárasztottak, hogy a végin már a lábunkon sem álltunk, sannyian vótak, hogy sorba kellett álljanak, ha hezzánk akartak érni egy-egy pofétt. Münk attunk annyinak, amennyinek bírtunk, de hát nincs a világon annyi káfli, ahány képük vót ezeknek. S mikor már úgy es aligalig álltunk a lábunkon, Kozák Misi s a falubélii elévették a titkos fegyverüköt: levették a bocskorokot, lekötték a kapcáikot, s felénk vették. Fertály óra elteltével mikor esmeg levegőhöz juttunk, szóllottunk, hogy ez nem állja, a nemzetközi törvények es tíltsák. Erre Misi aszongya, hogy a cselt még a dédapjától tudja, aki már bévette vót a magyarok ellen 1919-ben. Hát, amilyen szaga vót, a kapcát es a dédapjától örökölhette, s azóta se illette vízvel.

No, valahogy így jártunk.

Adtak nekünk fél órát, hogy pakoljunk, s kapjuk rendbe maginkot, met már búcsújztatnának es. Aszonták, lesz a tiszteletünkre nagy felhajtás, Sebah jő szónokolni (senki se hítta), ünnepi ászlóbevonás (az ászló a mienk, nekik nem hagynánk), s Palin Sára. Úgy es történt, csak az utóbbi maratt el, helyette az alaszkai kormányzóné gyütt hezzánk, de csak nem történt semmi disznyolkodás. Oztán gyüttek a magyar tótumfatumok es lelket önteni belénk, de ékergettük őköt, nekünk lelkünk van bővön, ők meg ejsze inkább végezzék a dolgikat, kapják essze az országot, tüsténkedjenek, met nem akarunk két hét múlva esmeg kőtözködni.



A levelemet lassan zárom es, minnyá indulunk Harbinba, Hellridert már odaköttük a vonat végibe, s kőcsönvettük Misi fegyverit, met szegén Hell úgy vonyított, nem bírtuk, az útnak meg ahajt a vége.

Oztán, ha megérkeztünk, s emeltünk oda olyan falat, milyet arafele szoknak, sőt, attól es magasabbat, bittos írok esmeg. Addig es ne síránkojzanak, met jól vagyok, a legének kedvivel sincsen semmi gond, igaz, máma már megitták a heti pálinkaadagjukot.

http://www.bergoiata.org/fe/divers39/Great_Wall_with_Fog.jpg" alt="obrazek" title="http://www.bergoiata.org/fe/divers39/Great_Wall_with_Fog.jpg" width="500" />
(S ez még semmi. Majd a mi falunk, azt ha meglássák...)

Jó egészséget mindenkinek a faluba, s izenem: ne csüggedjenek, met nincs mét, amíg mi ehejt nem csüggedünk!

Fijjuk, Gyika.

(Hadi Propg. & Cenz. Csop.: továbbításra alkalmas, strat. inf. nem észlelhető, további megfigyelés: SUB javallott.)