Kis e-makroökonómia (update)
gyika
szabadul, hírt ad magáról haza, Vacsárcsiba.)
Az utóbbi időben egyre több cikk foglalkozik a (nemzetközi) túltermelési válsággal, s ad ötleteket arra, hogy miként lehet ebből a helyzetből kijönni. Az ötletelés jó dolog, de sajnos azt kell látnom, hogy sokszor az cikkeknek tartalmának nincs e-gazdasági alapja. Nos, megpróbálom ezeket az alapokat összefoglalni, s ha már írok, akkor én is osztogatok tanácsokat.
Alapvető közgazdasági tétel, hogy a piaci versenyen alapuló gazdasági rendszerek igyekeznek elérni az egyensúlyi állapotukba. Mit jelent ez az egyensúlyi állapot az e-gazdaságban? Egy olyan állapotot, amelyikben úgy történnek a dolgok, hogy közben nem változik semmi. Vagyis, az ELMÉLETI egyensúlyi állapot ilyen:
1. A társadalom annyit termel, amennyit el is fogyaszt.
2. A termelés mértéke állandó.
3. A rendszerben forgó pénz mennyisége állandó.
4. A rendszerben levő szereplők halmaza állandó.
Ezzel szemben a valós (hehe) e-gazdaság számos helyen eltér az egyensúlyitól:
a. A termelés folyamatosan növekszik (új szereplők lépnek be, a régiek meg többet termelnek).
b. A fogyasztás mértéke ezt a termelési növekedést nem tudja követni ( a társadalom öregszik, az "újak" lassabban jönnek, a régiek közül sokan jutnak a FM szint köré, ami a fogyasztási kényszert drasztikusan visszavágja)
c. A játékban forgó pénz CSÖKKEN, legalábbis a gazdaság méretéhez képest. Vagyis: az állam és az istenadta nép által folytatott tartalékképzés kiszívja a tőkét a gazdaságból, amit az újonnan jövők 5 goldos pakkjai nem tudnak ellensúlyozni.
d. A fake-ek által generálódó fogyasztásdeficit. A fake-ek, mint rabszolgák, csak dolgoznak, termelnek, de az 1 Q1-es penészes kenyérhéjon kívül semmit sem fogyasztanak.
S akkor lássuk, mit lehetne tenni az egyensúly visszaállítása érdekében:
- tartalékoljunk kevessebbet, költekezzünk, mint az urak. Szerintem nem megoldás, legfeljebb házvételre buzdítanám az embereket, mert a ház egy értékálló BEFEKTETÉS, akinek van miből, érdemes rászánni a goldokat.
- vigyük le (fel) az adókat. Nos, önmagában az adózás (mértéke) nem jelent problémát, a gond abból fakad, hogy az állam a befolyt adók egy jó részét nem forgatja vissza a gazdaságba, hanem tartalékokat képez (jobb esetben), vagy a gazdaságon kívül költi el (MPP-k kötése, tankolás stb.).
- exportáljuk a felesleget. Ez nem működik, ugyanis a túltermelés most már világméretű, nincs az a piac, ahova igazán megérné (hosszú távon) szállítani.
- nyomtassunk sok pénzt. A pénznyomtatásnak rövid távon van haszna, az államnak lesz egy csomó pénze, inflázió, versenyképesség növekedése, csak az a gond, hogy ennek költsége is van, s minnél jobban elinfláljuk a HUF-ot, annál nagyobb ez a költség. Ezzel a fegyverrel tehát nagyon megfontoltan szabad csak bánni.
Az eddig elhangzottak nem sokat segítenek a gazdasági állapot rendbetételében.
És akkor jöjjenek az én elképzeléseim:
1. A költekezési hajlandóság megnövelése. Ez tk. nem az én ötletem, de működhet: a HarciNyúl-szerű akciókkal meg kell mozdítani az istenadta népet, hogy tegyen valamit, szervezkedjen, vegye a pisztolyt, repjegyet, s költse a pénzét, miközben szórakozik egy kicsit.
2. Azt kell csinálni, amit RL is szoktak az emberek: ha otthon nem megy jól, el kell menni világgá. Ha sikerül szervezetten kiutaztatni 150 embert, hogy az ellenségnél termeljen, de továbbra is belföldön fogyasszon, az a termelés 1%-nak visszafogását jelentené, a fogyasztás megőrzése mellett. Addig, amíg nincs itthon éles csata, értelme sincs, hogy csak üljünk a megszokott helyünkön. S ha ennek a 150 embernek esetleg a nagyobbik része még FM is, akkor a hatás tovább növekedne. A másik hozadéka ennek az volna, hogy az ellenségnél a túltermelés tovább növekedne, a goldjukat is el tudnánk szipkázni, s áttolni a magyar gazdaság alá.
Tudom, mindkét ötletem megvalósítása sok macerával jár, szervezkedni kell, szuttyogni a részletekkel, de érdemes volna belevágni, mert jót tenne az ország gazdaságának is, és célt adhatna a játékosoknak ebben az unalomba fulladó erepes időszakban.
Ja, s a végére még egy javaslat: aki van olyan paraszt (bár tudom, hogy ilyen magyar egy sincs), hogy fake-eket foglalkoztat, az legyen szíves nem eMagyarhonban tartani őket, telepítse át őket az ellenséghez, termeljék oda a felesleget.
Update: delibab-nak annyira tetszett az eperszedés-turizmus ötlete, hogy felajánlotta: aki küld egy üzenetet az orgjának, annak intézi a vízumot, repjegyet, s a hazai szilvapálinka-ellátmány átcsempészését a határokon. Siessetek, mert csak az első 10 jelentkezőt fogadja!
Comments
ESŐ 😃
Ez a gazdasági ideiglenes emigráció jó ötlet.
VOTE! Szervezzunk tomegkirandulast Eden edzoharcra, vagy Irani RW-re. Koltsunk amennyit csak birunk 🙂
jó cikk!
kapcsolódik hozzá az enyén, ami meg a beföldi vásárlásra buzdít, szintén a költekezést propagálva.
http://www.erepublik.com/en/article/v-degylet-iparv-delem-civil-m-dra-981061/1/20" target="_blank">http://www.erepublik.com/en/article/v-de[..]/1/20
A kulfoldon zajlo munka hosszu ideig mukodott mig nem volt high regio Magyarorszagon.
Olyan is volt, hogy 600 magyar Indoneziaban elt es dolgozott 🙂
Most is probalkozhatunk es esetleg ellenseges orszagban alacsony wellnessel dolgozhatunk meg jobban tonkreteve oket.
"A lényege az, hogy a külföldön lévő cégekben magyarokat dolgoztatunk, akik hufban kapják a fizetésüket. Így az otthoni piacról vásárolnak, míg az általuk megtermelt termékek, nem Magyarországon jelentkeznek, nem terhelik a magyar piacot.
E régen bevált, és használt rendszert alkalmaznánk a gazdasági reformunkban."
részlet SzP Gazdasági Nemzetstratégia http://www.erepublik.com/en/article/gazdasagi-nemzetstrategia-955373/1/20" target="_blank">http://www.erepublik.com/en/article/gazd[..]1/20
vote 🙂
Az exportalt munkaero
1. HUF-ert dolgozik magyar cegekben nagy termelekenyseggel
vagy
2. ottani penznemben dolgozik ellenfel cegekben kis termelekenyseggel
Termetes Samu: igen, az én öteletem is hasonló, csak egyszerűbb: nem kell pöcsölni azzal, hogy kinn cégeket alapítunk, s megpróbáljuk nyereségben tartani: elég azt megszervezni, hogy az emberek kimenjenek (uticél, repjegy), a helyi valutában kapott fizetésüket forintasítani tudják, majd azt Magyarországon elkölthessék.
akkor cselekedjünk! Aki szeretne résztvenni egy ilyen akcióban írjon ennek az orgnak segítek elhelyezkedni adok repjegyet, átváltom a pénzt és donételem a magyar piacról a szükséges termékeket. 10 embert tudok vállani, és várom a hasonló felajánlásokat.
ez lenne az az org
delibab
Termetes megoldása jobban tetszik. Már kedem úgy érezni, hogy nagy bunkó vagyok, hog 30as wellnessel melózok spanyolban. Inkább melóznék rendesen külföldön magyaroknak hufért.
egyébként utolsó két cikk erről szól csak nem elméleti síkon hanem gyakorlatban: http://www.erepublik.com/en/newspaper/betonszofi-200049/1" target="_blank">http://www.erepublik.com/en/newspaper/be[..]049/1
Szarok én az államra. Sajnos IRL is csak toljuk bele az adót, s nagy lófaszt kapunk, jobb esetben kisütve.
Na itt is így van. Szedik utánunk az adót s rakhatom bele a q2 fegyvercgembe a hütyürütmet, mert lószart sem termel.
hg2rbw csökkents béreket. Az árú ára csak a bérektől (munkások haszna), a cégvez profitjától (te hasznod) és az adóktól (állam haszna) függ. Mindenki ugyanolyan játékszabályokal jáccik, szal vagy kibuksz és teret acc a többieknek vagy elveszel a munkásoktól és aláigérsz a többieknek 🙂 Szar ügy, de cégből van túl sok és nektek cégvezeknek egymással kell versenyezni...
Te csak a béreken és a termelés optimalizálásán (10 munkás, 100-as welnessbe melózzanak stb) tudsz változtatni, szal hajrá dógozz meg a pézedé. Közben nyugodtan anyázd az államot aki mindig jól jár és nem kell erőlködnie 🙂
Xavi: a túltermelés baj, mert nincs az az ár, amin az összes termelt cuccon túl lehetne adni. Hiába van ingyé a pityóka, ha nem tudok belőle napi 1 kilónál többet megenni.
"Pluszban az állam elesne 500 jól képzett ember income taxától, az ellenfél ország állama meg megkapná azt". De nem, mert helyettük dolgoznának a többiek magassabb fizetésért, az kihozza az árát.
Teljesen egyensúlyi állapotban senkinek sem rossz, és senkinek sem jó.
Gazdasági törvények, emberek, gazdasági törvények, ne felejtkezzünk el róluk.