Kik is azok a goonok? 1. rész - A mexikói szál

Day 303, 22:11 Published in Hungary Hungary by Bertrand Russell
Kik is azok a „goon”-ok? 1. rész – A mexikói szál

--Világenciklopédia--
A Világenciklopédia a Nagyvilág egy olyan rovata, amelyben nemzetközileg ismert személyeket, eseményeket, jelenségeket ismertetünk, ezzel is elősegítve a magyar közvélemény minél teljeskörűbb tájékoztatását.

Kik is azok a „goon”-ok? 1. rész

Szoros véd-és dacszövetség vagy netán egy titkos társaság? Véletlenszerűen cselekedő, egymástól független játékosok, vagy központilag irányított összeesküvés tagjai ők? Bármi is legyen e kérdésekre a válasz, mára már képesek a világpolitikát is befolyásolni, sőt meghatározni is.
Sorozatunkban feltárjuk a goon-birodalmat és utána járunk annak, hogy mik is valódi terveik.

A mexikói szál

A mexikói-spanyol konfliktus augusztusi kitörése óta szinte nem jelenik meg olyan világpolitikával foglalkozó cikk, amelyben ne szerepelne a „goons” szó. A „goon” eredeti jelentése alapján sejthetjük, hogy az a csoport, akiket ezzel a névvel illetnek, nem éppen jó szándékaikról ismertek. „Bűnözőt”, „zsiványt”, „stricit” és más közhasználatban lévő negatív fogalmat jelöl a szó.

Ezek után furcsának tűnhet, hogy a goon-ok büszkén vállalják a rájuk aggatott nevet, „bűnözőségüket”, és újabban magukat is goonként definiálják. Ezt jelzi az a „GOONS”-felirattal ellátott Dávid-csillag is, amit legtöbben egyfajta provokációként profiljuk avatárjába helyeztek. Igaz, ez a gyakorlat legfőképpen az El Gran Partido Del Burrito, a mexikói kongresszusban 86%-os többséggel bíró kormánypárt tagjai között vált elterjedtté, amely párt bevallottan goon-párt. A párt logójában baszk zászló lobog és nem egy párttag anyanyelvi szinten beszél spanyolul (erre még visszatérünk). A párt vezetője az a debildevil, aki szeptemberben Mexikó elnöke lett. A tagság legnagyobb része augusztus közepén regisztrált vagy lépett be a pártba. De honnan jöttek ők és mit akarnak?

--Kezdetben volt a bizonytalanság--

Kezdjük egy kis kitérővel! A történet július végén kezdődik, amikor a goonoknak még nyoma sincs; több tucatnyi, úgymond „történelemkedvelő” spanyol játékos telepedik át Mexikóba, azzal a céllal, hogy új otthonuk kongresszusában többséget szerezve átvegyék a hatalmat és némi nosztalgiától vezérelve létrehozzák a nagy spanyol birodalmat – jobban mondva, a Spanyol-Mexikói Föderáció, amint az a pártjuk július 28.-i programjában pontosan szerepel. A párt egyébként mostanában Partido de Liberacion Nacional néven működik, de ennek a mindössze kilenc fős alakulatnak semmi köze sincs az augusztusban választásokat nyerő föderalista párthoz. Az egykori tagságból szinte senki nem maradt, a kongresszusban egykor 48%-ot elérő párt szeptemberben 1,09%-ot ért el a választásokon. Nem csoda, hiszen a sikertelen egyesülési kísérlet után, illetve egy értelmetlen és még lezáratlan háború nyomán a legtöbb föderalista visszatért Spanyolországba.

Pedig, amint az utóbb kiderült, a föderalista kalandorok politikáját a spanyol kormány a legmagasabb szinten támogatta. Maga MVerslayer, az akkoriban regnáló spanyol elnök és Alfonso, mexikói-spanyol elnök is aláírta például azt a dokumentumot, ami a két ország politikai és területi egyesülését tartalmazta. De a „történelmi tettet” nem tudták véghez vinni. Azt valaki másra osztotta a sors.
Nem hiába csalódott a ma Valenciában élő Alfonso. Természetesen megkerestem őt, hogy megkérdezzem arról, mit gondol, visszaéltek-e a goonok a spanyol-mexikói egyesülés sikertelenségével, vagy hogy megtudjam, volt-e egyáltalán tudomása a goonok létezéséről, mielőtt elözönlötték azt az országot, amelyet korábban társaival ő „özönlött el”; de kérdéseimre érthető okokból nem jött válasz. Nagyot álmodott, de az álmok nem mindig válnak valóra.

A goonok számára Mexikó ideális célpontnak bizonyult. Politikai bizonytalanság, felfordulás, látszólagos társadalom valódi ellenállóképesség nélkül, vagyis minden körülmény adott volt egy újabb puccs kivitelezéséhez. Sérülékeny, préda-ország. Teljesen más történt itt, mint például Írországban, ahol a román kalandorok kormányra kerülése után, szívós és folyamatos ír ellenállás következtében elfogyott mind nemzeti mind pedig nemzetközi szinten Petrescu puccsistái körül a levegő és ahol az ír nemzeti büszkeség, valamint a világpolitika demonstrálni tudta valódi erejét. Vagy inkább szándékát. Merthogy Mexikó senkinek sem volt igazán fontos, miután a spanyolok is kudarcot vallottak

A recept egyszerű: szervezz be minél több játékost, költözzetek egy politikailag gyenge országba, ott alapítsatok egy pártot és a következő választásokon nyerd meg a választásokat. Ez igazán egyszerű, hiszen csak a szavazatok többségét kell megszerezni, azt pedig, ha magam viszem oda a helyszínre a szavazatokat, nem tűnik lehetetlennek. Igaz, nekünk nem sikerült ez Dél-Afrikában.

A Mexikó elfoglalására utasító parancsot augusztus 17-én adták ki a goonok vezetői a csoport belső fórumán. Látványos plakát hirdeti oldalukon az új célpontot, Mexikót (lásd képünket). Egy sombreros fiatalember a magyar nemzeti színekhez kísértetiesen hasonlító rumbatököt ráz. A háttérben mexikói fonottas. Talán csak egy tányér chilli meg egy üveg tequila hiányzik, ha már sztereotípiák mentén kell egy mexikói last minute-puccshoz embereket toboroznunk. A goonok már Törökországban és Görögországban is bizonyították erejüket a hatalom meglepetésszerű átvételével, de a mexikói esetig nem kapták fel a fejüket a közeledő fenyegetésre a nagyhatalmak. A goonok belső fórumán külön szekcióban, az ún. gyűlölet-falon jelzik azon goon-vadászok nevét, akik újságcikkekben hirdették a goon-veszély eljövetelét. Köztük az eddig négyszer is amerikai elnök-jelöltként induló és több cikluson át külügyminiszterként tevékenykedő Justinious McWalburgson III neve is föltűnik, aki augusztus 17-én az elsők között publikálta a Mexikó ellen irányuló terv részleteit, [a url=http://www.erepublik.com/article-528871.html]linkkel mutatva[/a] a goonok egyik belső fórumára. Neki egyébként biztosan elegendő feladatot ad a napokban az, hogy feltűnt egy újabb goon-párt a színen, ezúttal éppen az USA-ban. No hablo ingles a párt neve és több prominens goon is megtalálható benne, mint például elephantman vagy Rathen Holton. Mindketten feltűntek már vagy a görög vagy a török akció kapcsán. Vajon most mire készülnek?

Aztán ott van a török onchre is a veszélyre figyelmeztetők között, akit a szeptember 1.-jén, a választások napján bannoltak azzal a váddal, hogy fake-kekkel is szavazott magára. A török nemzetiségű játékosok között egyébként nagy népszerűségnek örvendő onchre érdekében a hónap elején aláírást is gyűjtöttek, de az adminok figyelemre sem méltatták a kezdeményezést. Mindenesetre ugyancsak augusztus 17.-i cikkében onchre 179 Mexikóba telepedett goon listáját hozta nyilvánosságra [a url=http://www.erepublik.com/article-528252.html]itt[/a] és több goon-kézben lévő vállalatot is leleplezett. Érthető, hogy szinte egymás kezébe adták a kilincset a némileg dühödt goonok a cikk komment-szekciójában. De a török történésekre sorozatunk egyik következő részében fogunk kitérni.

--A főhadiszállásról--

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mégsem a goonok „legbelső” fórumához fértek hozzá a fenti játékosok. Oda regisztráció szükséges, ami havi tíz dolláros előfizetéssel jár együtt. A somethingawful.com fórumán folyamatos kapcsolatot tart egymással a goon-csoport, de ezen kívül számtalan titkos fórumot is használnak a folyamatos kommunikáció érdekében. A goonok a törökországi „görög goonok” pártját és annak titkos ügyeit például a „goonrepublik” http://goonrepublik.com/erepublik nevű oldalon illetve egy belső levelezési listán intézik, ahol 225 főnyi goon van regisztrálva. Ez az oldal is somethingawful-os tagsághoz köti a regisztrációt, így a hozzáférhetőség erősen korlátozott külső látogatók számára.

A napokban megjelent, szokásos goon-os „megathread” ezúttal nem tartalmaz felhívást egyetlen ország destabilizálására vagy megpuccsolására sem. A topicnyitó oldalon ismét egy plakát található; egy férfi egy ágy szélén, előrehajtott fejjel ül. Alatta nagy betűkkel: Siesta. Nem véletlenül, hiszen a goonok vezetői meghúzódásra és a látványos és hangos politizálás elkerülésére kérik társaikat, bizonyára azért, hogy a jövőben nagyobb hatásfokkal tudják terveiket megvalósítani. Vagy talán a bannolástól félnek?

„Elesett hőseink” a címe annak a plakátnak, amelyen egy gépfegyveres, terrorista-kinézetű férfivel az előtérben, a bannolt játékosok névsorát felsorolják. Mindössze tizennégy fős lista, a lista elején a mindörökre bannoltakkal, a lista végén az ideiglenes eltiltottakkal. Az utolsó név a listán John Daker-é, korábbi görög elnöké, aki augusztus végi névváltoztatása óta Nicolae Carpathia néven a PEACE főtitkára egyébként. A plakát alján egy kérdés szerepel, ami a fentiek fényében költőinek tűnik: „Mikor fog véget érni ez az őrültség?”

(Folytatás következik)