Kőhalom állott, most vár épül

Day 690, 10:36 • Published in Hungary Hungary • by Ludrew


A legkönnyebb – úgy IRL, mint itt, a játékban – csak jelenre koncentrálni; próbálni kihasználni minden lehetőséget, amit felkínálnak nekünk, kimeríteni erőforrásainkat, és egy jót szórakozni, amíg megtehetjük. Aztán – ha kedvünk alábbhagyott – magunk után marad mindaz, amit még nem éltünk fel.

Ezzel szemben igen jó érzés azt látni, hogy alapítványok, civil kezdeményezések, és mostanra már az állam is gondol eMagyarország jövőjére. Hogy nem csak az orrunkig látunk, hogy képesek vagyunk összefogni, adakozni, és közmunkában dolgozni olyan célokért, amelyek gyümölcseit talán már nem is mi fogjuk élvezni.

Az állami Q5 Defence System gyárban már csak órák kérdése, hogy elkészüljön az új vár, az UVVA pedig csak és kizárólag közmunkára alapozva épít egy védelmi rendszert, aminek közel a fele már kész van. A létesítmény a bétában ismeretlen volt, a V1 bevezetése utáni első időszakban pedig csak félve nézegettük, hogyan működik, mit csinál. Hogy hazánkban ilyesmi készüljön, még álomnak is vad volt; a DS-ek csodálatára főként akkor nyílt módunk, ha ellenfeleinket, vagy erősebb szövetségeseinket támadás érte. Mostanra eljutottunk odáig, hogy négy régiónkban is található Q5 erődítmény; a civil szférából és az állami szektorból is akadtak, akik a várépítés ötletét megvalósították a gyakorlatban is. Megvallom őszintén, én kórházakat építeni jobban szeretek – igazán felemelő érzés, hogy gyakorlatilag bárhol gyógyulok az országban, az én kezem nyomát hordozza jó néhány tégla az épületekben –, de az vitathatatlan: a védelmi rendszerekkel eMagyarország régióit sokkal nehezebb elfoglalni, és hogy minél több nehezen bevehető régiónk legyen, az rajtunk, egyszerű állampolgárokon is múlik.

A mai napon kettős jubileumot is ünnepelünk: az Utolsó Védő Vonal Alapítvány Q4, és a Nagy-Magyarország Alapítvány Q5 fegyvergyárában egyaránt elkészült az 500. fegyver. Jóllehet a két alapítvány indulási körülményei és céljai nagymértékben eltérnek – az első akkor nyitja meg aranytartalékait és bocsátja az elnök rendelkezésére a fegyvereket amikor az ország utolsó high vas, olaj vagy búza területét támadják, és az anyagi keretek kimerülése miatt hazánk már nem tudná megvédeni; utóbbi pedig aranyat és fegyvert halmoz fel, amelyeket akkor használna fel ha az eRepublik keretein belül esély mutatkozni az IRL 1920 előtti Magyarország területi egységének helyreállítására -, de végső soron ugyanazt csinálják: célt és jövőképet adnak a játékosoknak; egyszóval a játékosok pillanatnyi igényein túlmutatva a közösség érdekét nézik, és lehetőseikhez mérten igyekeznek bebiztosítani az ország jövőjét.

Lehet mondani, hogy a játék kezd unalomba fulladni, lehetséges, hogy eMagyarország fokozatosan veszti el katonai dominanciáját, talán politikai elit egyetlen célja valóban csak az egymás közötti acsarkodás – de a Ludovika Program révén tapasztalt játékosokká érnek az újoncaink, sorra épülnek az új erődítmények, adakozással és közmunkával pedig példátlanul szép tartalékokat képezünk jövőre készülve. És ha jobban belegondolok, én valami ilyesmiről álmodtam egy évvel ezelőtt, a románok által megszállt Szegeden vegetálva.