Jöttek, nem látta őket senki, most akkor visszamentek?

Day 1,710, 04:08 Published in Hungary Hungary by Shaok

Apám (vagy valami hasonló) még jóval a nagy demokrácia megjelenése előtt gyakran megfordult a Fő utcai bíróságon, lévén ügyvéd volt. Akkoriban más idők jártak, a viccek is leginkább azért voltak viccesek, mert nem voltak azok. Itt hallotta azt is, amelyik talán a legjobban büntet. Mármint tényleg, a szó szigorúan vett értelmében. Történt ugyanis, mikor egyszer bement, bíró barátja így fogadta: "Srácok, van egy rohadt jó viccem. Most adtam érte három évet." És tényleg, mármint ez még nem a vicc. A vicc azt taglalta, hogy azért került oda a bíróság, ahol régebben egy képtár volt, mert így megőrizvén a régi funkciót valójában továbbra sem igazságszolgáltatás zajlik, csak képmutatás.

Eltelt vagy egy fél évszázad, azt hinné az ember a dolgok változnak, de rá kell jönnünk, hogy van olyan, ami örök. Az igazság talán sose volt relatívabb fogalom, mint napjainkban. Kiderült, hogy az olimpiai helyszínek között kiemelt szerepet kap a brit National Gallery is.



Ő egy görög hármasugró, aki nem lesz ott az olimpián. Az oka nagyon egyszerű, a kiscsaj egy elvetemült, megátalkodott rasszista. Twitter oldalán meg is jegyezte, miszerint: "annyi afrikai van Görögországban, hogy a nyugat-nílusi szúnyogoknak bőven jut a hazai ízekből” utalva ezzel a mostanság járványszerűen terjedő nílus-lázra, amit ezek a szúnyogok okoznak, valamint az ország népességének összetételében bekövetkezett változásokra.

Azt sajnos nem tudtuk meg, hogy végül is melyik rasszot sértette meg ottlétük firtatásával, hiszen Afrikában őshonos majdnem minden árnyalat, de hiszen nem is ez a lényeg. Rasszista és pont. Egyébként is, nem mondhatja azt, hogy ott vannak, hiszen nem. Olyanok ezek, mint a románok.



Szóval érdekes egy dolog ez a képmutatás igazságszolgáltatás. Hope Solo női focikapus példának okán csupán doppingolt, ám az amerikai szövetség elmagyarázta, hogy az illető vétlen, félreértésből adódott csupán a tiltott szer használata, így tehát a tegnapi, nyitónapot két nappal megelőző nyitónapon ott lehetett.

Mondanám, hogy na persze, amerikai, az más, de a végén még rasszistának lennék titulálva. Persze kérdés, nem-e rasszizmus az, ha rasszistának nevezünk valakit, hiszen ezáltal magunk is különbséget teszünk a rasszok között. Á, mit beszélek, ez nem is kérdés, megyek is, jelentem fel magam.

Vigyázni kell mikor és mit mondunk, hiszen a nyelv, mint olyan, állandó változásban van. Pár napja cikkem kapcsán kibontakozott egy kis vita, miszerint a süket, az most csak nem hall, vagy még hülye is? A helyzet az, hogy igen. Mi igen? Bármi, ami éppen előnyös. Tankrednek köszönet, hogy belinkelte a hülyeség történetét, vagyis a hülye szó használatának és jelentésének evolúcióját. Ez egy kicsit elgondolkodtatott, hogy miért is alakulhatott így.

A hülye régen a szellemi fogyatékosokra használt teljes körben elfogadott szakszó volt, csakúgy, mint a süket azokra, akik nem hallanak. A nyomorék is ez a kategória, amit ma már nem használunk a rokkantakra, s a rokkant szót sem a mozgássérültekre, mint ahogy csak idő kérdése, míg a mozgássérült is egy csúnya, gonosz bántó szó lesz. Ha figyelmesen megvizsgáljuk a nyelv ilyen fokú elhasználásának okait, felfedezhetjük, hogy azon szavak mennek át ilyen fejlődésen, melyekhez negatív tartalom párosul, mely tartós, avagy nehezen megváltoztatható biológiai fogyatékosságokra utal.

Süket, hülye, de ide sorolhatjuk a kövér szót is, mely ma már bántó, csakúgy mint a dagadt, hájas, vagy a zsírdisznó, s nem illik használni az erős csontozatú polgártársainkra. Megállapíthatjuk tehát, hogy a szavak lecserélése nem azok jelentésbeli tartalmának megváltozása miatt következik be, sokkal inkább azok adott csoporttal való teljes azonosulása miatt. Magát a fogyatékosságot érzik sértőnek, s ha a szó tartalmilag már azonosult, nos akkor ideje egy újabb után nézni, mert akkor bizonyára jobb lesz.

Érdekes tehát ilyen tekintetben a rasszista megjelölések és szavak evolúciója. Egy rég elfeledett korban, ha elhagyta a cigány szó valakinek a száját, akkor mindenki egy tehetséges zenészre asszociált. Nem a szó tehet arról, hogy manapság inkább egy alul-művelt, segélyen élő, tíz gyermekét nyomorba nevelő bűnöző életmódot folytató ember víziója ugrik be. A szó ugyanaz, csak a csoport viselkedése változott. S itt még a bőrszín sem számít, mert rengeteg manapság a fehér cigány is, főleg a lakótelepeken, ahol a játszótér szocializálja a gyerekeket, s ahol az óvodás csoporttársa, a pelyhedző bajszú Kolompár neveli apja helyett is.

Az előítélet tehát nem egy légből kapott valami, mit a Sátán küldött fiaként a Földre. Az előítélet egy tapasztalaton, megfigyelésen alapuló tényszerű megállapítás. Ezt a módszert alkalmazzák a természettudományokban is. A kvantummechanikában is vannak kivételek, ettől szép a dolog, de bizony a nagy általánosságban megállják helyüket a megfigyelések alapján tapasztaltak.

Hogy akkor most mégis miért az egész cécó? Politika az egész. Ha engem bántanak, míg feltartom a kártyát, sajnálni kell. Engem az áldozatot. S az áldozatnak mindig igaza van, egész iparág épült már erre. A rasszista elnevezések eltűnése legjobban azokat sújtaná, akik most felháborodnak minden egyes ilyenen, hiszen odaveszne megélhetésük.

Az afrikaiak tehát eltűntek Görögországból, mi több, ott sem voltak, a románokkal együtt lovakat lopni mentek. Aki pedig mást állít, az mehet rosszabb esetben az ivóvíz szomjoltó képességét méltatóak mellé cellatársnak, jobb esetben csak az olimpiára nem. Röviden és egyszerűen: igazság szolgáltatott. A Fő utcai képtárban.

Üss a Hadügyi Közlöny szerint.