Join the new world

Imre Norberttel a hazai újságírásról igyekeztem átfogó interjút készíteni. Az interjú ötletét az adta, hogy tegnap az újságában megakadt a szemem egyik régi cikkére, amiben az újságírás válságát mutatta be. A cikk által személyében az újságírás lelkes hívét találtam meg. 2 részes interjúban ismerhetitek meg a véleményét.


Amikor elkezdted az erepet, milyen volt az újságírás helyzete? Miért kezdtél az újságírásba?

Amikor elkezdtem erepezni érthetően az újságírás helyzetét nagyban meghatározta a lakosság alacsony létszáma. Az aktív újságírók pontosan ismerték egymást, tudtuk egymás érdeklődési körét. Nem voltak spammerek, trollok, igazából egy egész kis békés korszakként tekintek vissza rá. Ez egészen az index boomig tartott, ahol elszabadult a pokol ilyen téren. 🙂
Jó magam sokáig őrlődtem azon alapítsak e újságot, egy kezdőnek 2 gold minusz azért nyomós dolog volt, végül másfél hónap elteltével szilveszter után rászántam magam. Az újságom fő profiljának akkor egyfajta lapszemle tartását céloztam meg. Ez főleg nemzetközi média terméket jelentett( Igen, akkor olyan kevés cikk született az egész világon egy nap alatt, hogy akár egy ember is végig tudta nézni őket.), ahol a legérdekesebbeket és leginformatívabbakat kiválasztottam majd néha szó szerint néha csak tartalmát célozva lefordítottam, majd kommentáltam. Ez egy naponta, reggel 7-9 között rendszeresen megjelenő kis újság volt. 🙂 Pár hónappal később untam erre rá, főleg időhiány miatt is, ezt követően már sokkal változatosabbak voltak a cikkeim, bár az elmúlt egy évben ritkábbak is.(Hisz jórészt vagy kormányzati lapban írtam, vagy voltak szóvivőim akik megírták helyettem a gondolataimat 🙂 )


Annak idején kik voltak az újságírók, akiket legtöbbre tartottál? Kik hatottak rád leginkább az újságírásban?

Jó kérdés, sajnos a memóriám már kevésbé az 😃 Egy személyre tisztán emlékszem, Quicksilverre, aki mondhatni az újságírás terén a mentorom volt. A nemrég tőlem újrapublikált cikk esetében is hosszasan beszélgettünk az újságírás helyzetéről annó, és hasonló véleménnyel is voltunk, ezt követően született meg a nevezetes cikk is.


Rajtad kívül voltak-e mások is akik lapszemlével foglalkoztak? Mennyire volt nehéz egy lapszemle elkészítése akkoriban?

Mint mondtam, a lakossághoz mérten az írói társadalom is jóval kisebb volt, így egy egy speciális témára vagy írói profilra csak egy-egy ember szakosodott, és kevés volt az átfedés. Igazából volt pár kezdeményezés hasonló lapszemlézésre, sokan feladták rövid idő alatt, igazán azt követően voltak jobban, hogy én abbahagytam. De sajnos neveket nem tudnék mondani.
Arra már korábban céloztam, hogy kevés volt nemzetközi szinten is a cikk egy nap, így mondjuk egy bő óra befektetésével át lehetett őket gyors nyálazni majd kiválasztani azokat amikre több időt akarok szánni. A lapszemlézésben inkább egy kicsit a monotonitás és a rendszeres idő rászánás a nehéz, gyakorlatilag hetekig az esti programom egyik része ez volt, majd minden reggel felkelés után jött a cikk kiadás. Kicsit fárasztó is, de lelkes olvasókkal azért jó is. 🙂


Magyarország egész színvonalas cikkfordítókkal rendelkezett az utóbbi egy év során. Batyek, Wisniowiecki a lengyelektől hoztak híreket, Zoli, Carpediem4life, Tomi_ur, és még jópár nagy figura dolgozott ebben a műfajban még. Mostanában már eltűntek az ebben a műfajban lévő emberek. Hogyan élted át a műfaj virágkorát és a hanyatlását?

Ahogy egyre több mindennel kezdtem el foglalkozni, azzal párhuzamosan az újságírás és újságolvasásra fordított időm folyamatosan csökkent. Így gyakorlatilag a fent nevezett írók cikkeinek hiánya pont annyira nem tűnt fel mint amennyire voltak korábban. Persze tudtam ki miről ír, és más helyekről azt is hogy éppen miről, ha valami érdekelt akkor azt magam is elolvastam, de egyébként eléggé média kerülő lettem a kezdeti korokhoz képest.


A spamújságírás ellen pár ember megpróbálta felvenni a harcot. Úgy tudom, Slamx járt élen az ebben vívott harcban. Mit gondoltál erről a jelenségről és próbáltál-e hatni ez ellen?

Az aktív újságírói korszakomban nem voltak spammerek, vagy nagyon nagyon kevesen, később viszont megjelenésükkel egy időben lejárt az aktív időszakom, így sokkal inkább kívülállóként figyeltem az eseményeket, nem pedig résztvevőként aki mindenáron tenni akar ellene.


A trollkodás hogyan terjedt el nálunk? A román trollok hogyan hatottak a magyar újságírásra?

Nem vagyok nagy szakértő a témában, biztos volt valami nevezetes kezdőpont , de inkább azt mondanám a hazai trollkodás az ország hódító fénykorának elteltével egy időben ütötte fel a fejét mint valami betegség. Érthető, hisz amíg minden jól megy kevesen foglalkoznak a részletekkel, miután leállt az ország kicsit, mindenki elkezdte bonyolítani a rendszert, elkezdték a rendszert kritizálni és gyakorlatilag előbújtak a kis trollok akik azóta is tevékenykednek. A román troll cikk írás nem igazán hagyott nyomot bennem, minden bizonnyal azért, mert eltörpül a hazai verzió mellett. 😃


2.rész várható kiadása: holnap este

Az interjút készítette: Bosko Balaban