Interjú Goolemmel, aki a szlovák-magyar barátságért harcol

Day 1,450, 15:14 • Published in Hungary United Kingdom • by Bosko Balaban
A magyar külügyminisztériumban dolgozott sokat Goolem, aki nemrég vállalta, hogy a szlovák kormány munkáját fogja segíteni. Miután az Akitlosz kormány fő feladatául a szlovákokkal való tárgyalás módján való bónusz szerzést tűzte ki célul, az ő szerepe elég jelentőssé vált. Általa megismerhetjük Szlovákia mai állapotát és a magyarokkal való viszonyt.


Milyen érzés a lengyelekből álló bábállamban lakni?

Azt nem tudom, de ismerve a lengyeleket jó lehet. Mivel az ő aktív közösségük jó részét (is) már csak a trollkodás tartja itt.
De valószínűleg Csehszlovákiára gondoltál, ami nem bábállam, sőt a lengyel kisebbség az 1/3-ot se éri el. Pár napja Gabberattack megszámolta az aktív lengyelek számát a MU-kban, és asszem 63 fő jött ki. A szlovákok talán kicsivel 100 fő fölött vannak, a csehek meg 60 körül. A lakosság többi része aktív fék.

És miért költöztem ideiglenesen ki? Mert meghívtak, és jó dolog kapcsolatot építeni, meg a játék is kicsit érdekesebb lett... például ma még nem volt török mpp-jük, és igen nehezen álltam meg hogy ne utazzak ki botosyetit ütni, hanem a MU parancsát teljesítsem. (tegnap még nem követtem, meg se lett a csoki... de legalább a yetiket agyonvertük)


Korábban a magyar külügynek dolgoztál, mostanság a tótokat segíted. Kis ország, nagy teljesítmény. Könnyebb arrafelé a külpolitikát irányítani?

Abban igazad van, hogy Akitlosz meredek próbálkozása a tárgyalási terep előkészítésére (mpp leszavaztatása) inkább a csehszlovák oldalra terelt (mert sértőnek találtam)...
Lawyee, a csehszlovák elnök, felkért hogy legyek az összekötője a magyar oldallal, de nem érzem azt, hogy jobban az ő oldalukon állnék mint a miénken. Próbálok semleges maradni, mint egy összekötőnek kell is, és csak olyan megegyezést vagyok hajlandó támogatni, ami mindkét fél számára elfogadható.
És hogy milyen a szlovák külügy? (melyet természetesen nem én irányítok) A szlovák öreg játékosok mind karakán egyéniségek, és aki éppen a gyeplőt fogja, az el is intéz mindent, tehát nincs odaát nagyobb külügyi csapat, így irányítani se kell.


Szlovákiának Lengyelország, Ausztria, Szlovénia, Magyarország, Bulgária szomszédja. Bulgária az egyetlen vele szemben álló ország, de Magyarország és az erőviszonyok miatt ellenük se okos háborút indítani. Nincs tovább hova terjeszkedni vagy közvetlen háborúval izgalmat hozni. Ilyen körülmények között hogyan lehet a játékosokat motiválni?

Tudják a helyük és hogy jóval gyengébbek mint a környező országok, ezért meg se fordul a fejükben, hogy háborúzzanak. (Ausztriával volt egy pár hetes háborújuk, de azóta elásták a tomahawkot, és pacsipajtások lettek.)
Ebből következik, hogy aki náluk játszik, nem a harci modul izgalmaiért (van egyáltalán olyan?) van itt. Megvan a kis homokozójuk, skype-on van 2-3 “szobájuk”, ahol több a RL téma mint az erep. De azért az ő lakosságuk is fogy, sajnos.
Nem a kérdéshez tartozik, de megjegyzem, hogy sose restek NE-t beadni ha azzal segíteni tudnak.


Az NE beadási segítséget megtapasztaltuk, lazo időszakában mentek volna a románok ellen, de a románok feladták a magyar régiókat, így Central Hungary-t, ami határos volt Szlovákiával. Okozott ez csalódást a Duna bal partján?

Persze, és elég nagyot. Ugyanez volt Kispisti alatt, amikor beadták a horvátokra. Habár félő hangok odaát is vannak, többnyire elhallgatnak az olyan érvekre, hogy legalább izgalmas lesz, és mi van abban ha netán eltörölnek minket? A fő, hogy játszunk egy jót és növeljük a tekintélyünk azzal, hogy nem vagyunk restek segíteni.


Elég meglepő ez a félelem, ugyanis Szlovákiát úgy szokták értékelni nálunk, hogy a lengyelek úgyis megmentik őket és akkor még mi is ott vagyunk. A szövetség és a szomszédok erejét, barátságát nem találják elégnek a biztonságra?

Természetesen teljesen tisztában vannak azzal hogy egy tized eRomániát se győznének le egyedül. Nem is azzal a tudattal adják be a NE-t, hogy most majd jól megmutatjuk nekik, hanem azzal, hogy ha az egész szövetség normálisan harcol majd, és ők a maximum tripla szorosát hozzák ki magukból, akkor talán nyerhetnek.
Biztonságban érzik-e magukat? Szerintem igen, mert ahogy mondtad, ha nem áruljuk el őket, és a lengyelek se lennének restek segíteni, akkor elég jól védhető pozícióban vannak. (itt most arra gondolok, hogy északról a lengyelek “ugorhatnak” be a buliba, délről meg mi, tehát egy eBulgária se veszélyes számukra, hacsak mi is így akarjuk)


A szlovák külügyminiszterrel tárgyalt állítólag Akitlosz. A magyar kormánnyal milyen volt a kapcsolata a szlovák kormánynak?

Akitlosz Fakir-al beszélt (tárgyalásnak szerintem nem nevezném, habár nem voltam jelen).
Sajnos Fakir nem tájékoztatta Lawyee-t (elnök) a beszélgetésről, mentségére legyen mondva, hogy este beszéltek, másnap reggel meg már ki is tört az mpp-s mizéria.
Amúgy az Akitlosz kormánynak a csehszlovák kormánnyal a személyemen kívül, és az emlegetett Fakir-os beszélgetésen kívül nem volt kapcsolata.
Mindenesetre én sajnálom hogy ide jutott Akitlosz (most érzelgős szöveg következik, csak erősebb idegzetűeknek ajánlom folytatni), mert 100%-ra a magyar érdekeket óhajtotta képviselni, és azt nagy energiabevetéssel. Sokat alkothatott volna (pláne cirkuszt, de talán nem csak azt)... ha kicsit óvatosabb lenne, vagy lett volna tapasztalata.


Borharisnya az új magyar elnök, aki még néhány napig nem tudja ingame átvenni a posztot. Ő is a szlovák kormánnyal való megegyezéssel próbálja Magyarország helyzetét jobbítani. Neki is első elnöksége lesz. Milyen esélyeket látsz a megegyezésre és mennyire tartják fontosnak a magyarok közérzetének a javulását?

A csehszlovák kormány erősen meglepődött, és talán mondhatom úgy is, hogy megihletődött, a magyar közösség reagálásán és hogy ennyire kiáll “mellettük”. Eddig is segítőkészek voltak, ezek után azt hiszem egyre jobban azok lesznek. De sokat számít a megközelítés (ha sor került volna tárgyalásra Akitlosz és a csehszlovákok között, akkor nem tartom kizártnak hogy jól ment volna a dolog, és így is született volna megegyezés).

És hogy mennyire fontos nekik a mi közérzetünk? Talán mint nekünk az övék. (van ilyen is, meg amolyan is, mindenki magába nézhet).