Interjú Harcinyullal aki abbahagyja az erepet

Day 707, 13:58 Published in Hungary United Kingdom by Bosko Balaban

Interjú Harcinyullal aki abbahagyja az erepet

Olvastam Harcinyul írását hogy abbahagyja az erepet. Ezért rögtön meg is kerestem hogy interjút kérjek tőle.


3 hónapal ezelőtt elkezdtél írni. Amikor olvastam az első cikkedet, negatív képem volt rólad aztán a cikkeid stílusa nem változott meg, mégis megkedveltelek. Úgy láttam, hogy más játékostársaim is hasonlóan megkedveltek később. Hogyan látod, az újságod hogyan hatott az olvasóidra? Mi az oka hogy ugyanazon emberek ellenszenvet, aztán rokonszenvet éreznek feléd?

Azt hiszem, nem mindenki reagált ugyanúgy. Volt, aki eleinte gondolta úgy, hogy az érzéseit írtam le. De gondolom, akik nem így kezdtek, azok elkezdtek gondolkodni, és talán úgy erezték néhány dologban - ha nem is mindenben - talán igazam lehet. De lehet, hogy csak megszokták a stílusom 🙂


Az újságodban nem kerteltél, mindig megmondtad a véleményedet. Milyenek voltak a visszajelzések? A cikkeid miatt volt aki megkeresett a cseten?

Az első cikk után kerestek meg néhányan, de főleg PM-ben. Sőt, adományokat is kaptam, az első cikk után szeret adott 5 goldot, és később is kaptam egyet 🙂
Chat-en csak olyanok kerestek, akik egyébként is ismertek.
De visszajelzések szinte csak az első cikkre érkeztek, később csak a kommentekből tudtam következtetni a cikkek hatásaira.

A Burgenlandi cikkednek volt hatása? Sokak szerint az ország akkor indult el a lejtőn. Te hogyan látod a mostani helyzetből?

A színes oldal-ra gondolsz? A cikk néhány kifejezését láttam később felbukkanni, de akkoriban annyian írtak Burgenlandrol, hogy nehéz felmérni, a cikkemnek volt-e egyáltalán hatása.
Az eseményt mai szemmel is egy szükséges lépésnek látom. Csak katalizator volt, felszínre hozta az ellentéteket.
Sajnos sokan mostanáig nem ertik, miért kellett meglépni, és sok mai ellentét, gyűlölet is abban az időben kezdődött.
Az már csak hab a tortán, hogy továbbra is a Kard-ot vádoljak az események elindításával, pedig ők csak csatlakoztak.

Az utóbbi időkben mik voltak azok a dolgok amik a játékban tartottak?

Egy ideig bíztam abban, hogy össze tudunk fogni, és megmutatjuk a világnak, hogy jobbak vagyunk náluk. Később ebben már nem bíztam, de néhányan szemmel láthatóan igen, akkor azt reméltem, nekik sikerül elérni valamit. Végül pedig nem akartam eltűnni a nagy csaták előtt.
Viszont a játék egésze alatt egy zárt közösség volt az, akik miatt érdemes volt játszani.

Volt mostanság összefogásra pár kísérlet. Ellenzéki Kerekasztal korábban, KARD ellenes összefogások. A Togov szobában viszont a nemzetközi összefogás erőteljesen csökkent az állampolgárság bevezetése után.
Miért nem tudunk akár az ellenzék szintjén otthon vagy kifelé az állampolgársági akciókban összefogni?


Talán azért, mert létezik az a fogalom, hogy ellenzék. Ha választások vannak, fontosabb az, hogy a másik oldallal szemben sikerüljön győzni. De a TO halála igazából nem ez, hanem az, hogy a célpontok rosszul lettek kiválasztva, a lehetőségek rosszul lettek fölmérve, és alig-alig volt szervezés. Egyébként az ellenzék összefogása es a Kard ellenesség kicsit skizofrén állapotot eredményezett nálam. Ugyanis két pártot tartottam szimpatikusnak, más-más okokból, és más-más hibáik mellett, az SzP-t es a Kardot. Lehet, hogy az országban egyetlenként? 🙂

Mostanság sokan azt mondták, az erep unalmassá vált, a játék jelenleg az eredeti területek felszabadulása felé halad, lassan alig lesz az országoknak gyarmata. Ezek a tényezők hogyan hatnad rád?

Szerintem hozzászoktunk a pörgéshez, a sikerekhez. És elfelejtettük, mi volt jó a játékban akkor, amikor még csak néhányan álmodtak gyarmatokról. De a játék átalakulása, az MPP-kbol adódó erőviszonyok nem foglalkoztattak, mert a problémáink nagy része sokkal inkább abból adódott, hogy nem tudtunk együtt, egy célért cselekedni. Az ellenfeleink pedig már bizonyították, hogy MPP-ktol függetlenül is lehet nyerni szervezéssel, összefogással.

Legutolsó cikkedben arról írtál hogy befejezed az erepet és a karaktered se kívánod hogy valaki továbbvigye mert olyanok kapták meg akik visszaéltek vele. Miért döntöttél úgy hogy befejezed, hiszen eleve kétkattosként tervezted? Már nincs visszaút? Milyen változás az ami miatt meggondolnád hogy visszatérj az erep világába?

Más játékokból megtanultam, hogy mindig eljön az a pont, amikor egy játékra nem szabad több időt áldozni. És nálam pár hete jött el. Amikor látszott, hogy nagy csatáink lesznek, halogattam a kiszállást, de azok lezajlottak. Persze reméltem, hogy nem kapunk ki ilyen gyorsan de az eredmény várható volt. Meggondolni pedig nem szeretném magam. Talán az egyetlen indok az lenne, ha látnám, hogy az ország egységes, mindenki egyformán magyarnak számít, és van közös cél, közös akarat....de akkor mi szükség lenne rám? 😉

A játék legjobb része sokak szerint a közösségi része. Még Quicksilver se tudta abbahagyni talán emiatt. A cseten azért még láthatunk majd?

Természetesen tervezem, hogy feljárok, de továbbra sem az #erep-re. Maradok annál a társaságnál, mint eddig. Tulajdonképp talán a játék legfontosabb része a közösségformálás, minden más esetleges előny ebből következik. De a játékban kialakuló közösségek mégiscsak virtuálisak. Ne felejtsük el, sokaknak ez egyben szerepjáték is.


Ha találkoznál valakivel aki tőled érdeklődne az erepublik nevű játékról, mit mondanál neki?

Hogy jól gondolja meg, belevág-e. Mert a többieket utolérni reménytelen, az embereket megváltoztatni szinte lehetetlen. De ha van ideje, türelme, affinitása a politikához (esetleg újságíráshoz, közösségformáláshoz), akkor sokat tanulhat belőle. Informatikusnak viszont semmiképp sem ajánlanám. 🙂

Szerkesztői utószó:
Harcinyult először nem kedveltem, aztán az írásai révén megkedveltem, szókimondó stílusával nyerte el a szimpátiát nálam. Ő akinek a gondolkodása igen csak eltér tőlem, köztük Burgenland ügyében, mégis elérte hogy sajnálom hogy abbahagyja. Személyében egy igazi erepjátékost veszítenénk el. Remélem nem csak én vagyok ezen a véleményem.
Most először kérem az olvasókat arra hogy minél többen kommenteljék az interjút.



Az interjút készítette: Bosko Balaban