Hogyan tartsuk itt az újakat, azaz mitől működhet(ne) az oktatási rendszer?

Day 745, 10:45 • Published in Hungary Hungary • by szolidaritas alapitvany

Nincs ebben semmi titok, ha öt alapvető dolgot figyelembe veszünk, és ebből nem adunk alább:

Ismerjük fel a kezdők, és a megtartásuk jelentőségét!
Egy ország erejét az aktív játékosok adják, minden más csak ebből következik.
Hogy az újoncokból aktív, lelkes játékosok váljanak, ez pedig az oktatási rendszer feladata.
Felelős vezetést az oktatásügy élére!
Az erepes oktatási rendszer a regisztráció pillanatától, a kezdőüzenettől kezdődik, és nem is ér véget, hiszen a legtapasztaltabb játékosoknak is lehet újat mutatni... Az oktatási miniszter feladata nem kevesebb, mint hogy a teljes oktatási rendszert átlássa, irányítsa és tökéletesítse.
Az oktatási rendszert egységben kell kezelni!
A hatékony működés előfeltétele az egységes koncepció, tervezés és irányítás. A mindenkori oktatásügyi miniszternek felelősséget kell vállalnia a teljes egészért: nem csak az egyes részeket (az alapoktatást, a mentorrendszert, az egyetemet) kell ilyen-olyan színvonalon működtetnie, hanem abban kell gondolkodnia, hogy egy újoncot hogyan vezet végig mindezek láncolatán. A különböző szintek összefüggéseiben, egymásra hivatkozásaiban kell gondolkodnia.
Nem hagyhatunk elveszni senkit!
Az oktatásügy alapvető hitvallása kell legyen, hogy minden újonc egyformán fontos, nem engedhetünk elveszni senkit! Az alapoktatással járó információkat, a mentorrendszer lehetőségét minden újonchoz el kell juttatni. Ezt a jelenlegi technikával a tréningcégeken keresztül tudjuk elérni, tehát a minisztériumnak biztosítania kell, hogy minden újonc a tréningcégek valamelyikében kezdje az e-életét.
Állandó fejlesztés, tökéletesítés!
A rendszerben mindig vannak hibák, amit ki kell javítani, mindig keresni kell az utat, hogyan lehet hatékonyabbá tenni. A stratégiai tervezést kispórolni nem szabad, a legnagyobb elkövethető hiba, ha megelégedünk azzal, ami rosszul működik, ha a napi rutinban elveszve feladjuk a hibák kijavítását... A rendszer minden elemébe bele kell építeni a visszajelzést, a hibák kiszűrésének a lehetőségét, és az oktatásügyben dolgozó team minden tagja gondolkozzon a megoldási lehetőségeken!

Az Oktatásügyi Minisztérium dolgozói nevében kérem a következő elnököt, bárki legyen is az, hogy a fenti öt pont szem előtt tartásával döntsön minden az oktatásüggyel kapcsolatos kérdésről!
Különben, ha ezeket szem elől téveszti, az új játékosok nélkül Magyarország képtelen lesz megállni a lejtőn.

EDIT:
Ahogy írtam, az elnökjelöltektől reakciót kértem a cikkben leírtakra.

Cseri McGregor részletes véleményét olvashatjátok alább a kommentjében.
Weisz Manfred Huba cseten reagált. Szerinte az újak megtartása nagyon cool dolog és enélkül semmit nem érnénk el. A reformprogramot jónak tartja, és a továbbvitelét ajánlja a következő elnöknek, bármelyikük is lesz az.
Feherlofia Koppany szintén cseten reagált, szerinte az oktatás egy fontos kérdés, amire biztos lehet több energiát fordítani. Viszont személyesen nem ért hozzá, így a szervezeti kérdéseket a miniszterére fogja bízni.
Lisztes annyit közölt, hogy nem kíván a cikkre reagálni.
Mrsomebodytól egyáltalán semmilyen válasz nem érkezett.

Mivel ezt a cikket elsősorban figyelemfelhívásnak szántam, köszönöm mindenkinek, aki elolvasta, és vette a fáradságot, hogy elgondolkozzon a problémán! Külön köszönöm az elnökjelölt uraknak.

GYIK:

Milyen veszélyek fenyegetik az oktatási rendszert?
1.,Az oktatási rendszert fenyegető legnagyobb veszély az érdektelenség:
hogy az elnökök csak valami mellékes teherként kezelik ezt a funkciót, nem veszik a fáradságot, hogy megértsék a problémákat, és megtalálják a megfelelő embereket, akik azt képesek megoldani.
2., A második legnagyobb veszélyt, ami az oktatási rendszert fenyegeti, úgy hívják, hogy Szociális Minisztérium.
A jelenlegi oktatási rendszer születésekor a két minisztérium együtt létezett, majd mikor szétváltak, rendkívül szerencsétlen módon a szociális minisztérium a valódi szociális projektek helyett az oktatásügy egy darabját ragadta magához. Ez a korábbi hónapokban elképesztő hibákhoz, egymás mellett való elbeszéléshez, kézenfekvő megoldások ki nem használásához, a felelősség egymásra tologatásához vezetett...
Az elmúlt hónapokban ezt kiküszöböltük, az oktatási rendszert egységesen az oktatási minisztérium irányítása alá vontuk, a különböző szintek közti átfedéseket és ellenmondásokat feloldottuk. A Szociális Minisztérium kezébe pedig valódi szociális programokat adtunk, mint a panelprogram vagy a giftosztás, de még számtalan hasonló tervre, illetve ezek tökéletesítésére lenne szükség. Sajnos most megint fennáll a veszély, hogy a Szociális Minisztérium régi-új munkatársai, a kreatív munkára alkalmatlannak érezve magukat, néhány gépiesen végezhető oktatási feladatot akarnak magukhoz ragadni. A gond az, hogy szétszakítják ezzel az oktatási rendszert, lehetetlenné teszik az egységes koncepció szerinti fejlesztést, és nem utolsó sorban, ismét elhanyagolják a valódi szociális problémákat, ezzel tönkretéve a mindkét rendszerben elindult pozitív folyamatokat.
3., A harmadik legnagyobb veszély a lelkes és kreatív munkatársak elvesztése.
Ez pedig a fejlődés lehetőségét alapvetően vágja el.
A munkatársak hozzáállása mindig a vezetést minősíti: egy összefogott, határozott, átlátható koncepcióval rendelkező vezetés alatt a munkatársak szinte maguktól tudják, mi a dolguk, és lelkesen is végzik azt. Egy szétszórt, nemtörődöm, kocepciótlan vezetés alól viszont menekülnek az emberek, újakat nem lesznek képesek találni, illetve ott tartani.
A jelenlegi helyzetben még nagyobb a veszély, egy bizonyos elnökjelölt győzelme esetén a rendszer teljes felborítása miatt a munkatársak nagyrésze magától elhagyná a minisztériumot, aki nem, azt is pártpolitikai alapon kirúgják.

Miért ez a hiszti, az oktatás eddig is jól működött...
Frászt! Nagy különbség van aközött, hogy valami szar színvonalon elműködget, vagy ha tényleg jól működik! Augusztus-szeptember-október folyamán az oktatásügyi minisztérium teljesen lezüllött, november elejére összesen két munkatársuk maradt, akik a mentorrendszert egy éppenhogy működő szinten fenntartották. A szociális minisztérium végezte oktatási feladatokról sem lehet többet mondani, az üzeneteket gépies munkával kiküldözgették, de a szövegekben rengeteg hiba, következetlenség, értelmetlenség volt... (Pl három napos újoncoknak más hivatalos orgok között az eMNB linkjét küldözgették, ahelyett, hogy újságokkal, vagy eMagyarország történelmének a tanításával csinálnának kedvet a játékhoz...)
Az oktatási rendszer szétszakítottságából eredő hibák is elképesztőek voltak, pl szeptember közepéig nem szerepelt a mentorrendszerre való felhívás a SzocMin által koordinált alapoktatási üzenetekben, míg az OktMin azzal szenvedett, hogy hogyan érje el az újncokat... Vagy említhetném, hogy augusztus végétől november elejéig egy egészen egyszerűen elrontott kezdőüzenet volt használatban, Rlazol úgy adta be, hogy nem működtek benne a linkek. Az oktatási rendszer megosztottságának a hibája az is, hogy ezzel két és fél hónapig senki nem foglalkozott, a két minisztérium akkori vezetői egymásra tologatták a felelősséget... Ennyire működött jól az oktatási rendszer. Ezek után nem csoda, hogy alig tudtuk itt tartani az újoncokat, ami a jelenlegi népességcsökkenés miatt különösen veszélyes.

Miért ilyen fontos, hogy melyik minisztérium csinálja a munkát, ha ugyanúgy elvégzik?
Ahogy már leírtam, nem az a fontos, hogy ki végzi a robotmunkát, hanem hogy az irányítás legyen egységes, és átgondolt! Nem az a fontos, ki küldi ki az üzeneteket, hanem hogy azok az üzenetek tartalmukban frissüljenek és összhangban álljanak a rendszer többi részével. Nem az a fontos, hogy ki vezeti össze a mentorokat és mentoráltakat a rendszerben, hanem hogy maga a rendszer átgondolt legyen, összhangban álljon az oktatás többi szintjével, a hibák megtalálására és javítására folyamatosan figyeljen valaki. Ez mind a vezetés felelőssége, és feladata, már ha van felelős vezetés.

Szép, amit írsz, de csak üres duma, megvalósíthatatlan...
Nem az, ez a rendszer jelenleg is működik, az Oktatásügyi Minisztériumban 10 ember összehangolt, felelős, minőségi munkát végez. Úgy gondolom, hogy akibe szorult némi vezetői készség, annak egy ekkora team koordinálása nem jelenthet gondot. Akibe meg nem, azt ne ültessék miniszteri székbe, csak mert bölcsen tud hallgatni...

A programból több elem is, mint pl az Egyetem pályáztatása és működtetése, nem valósult meg.
Valóban, a reform még nincs kész, sajnos, bár eredményei vannak, az íve megtört. A hónap közepéig az oktatásügy folyamatos fejlődésben volt, zökkenőmentesen léptettük életbe az újabb és újabb reformokat, oldottuk meg a problémákat.
A hónap végén a fejlődés lelassult, hiszen az egész reformot komoly veszély fenyegeti, damoklész kardjaként lebeg a fejünk felett a következő választás, és sajnos kilátásban van az oktatási rendszer politikai alibiből történő teljes lerombolása, a munkatársak elküldése. A csapat becsületére legyen mondva, hogy ilyen körülmények között is mindenki végzi a dolgát, de a kreativitásunknak érthető módon betett ez a bizonytalanság.

Ha kommentben jönnek még jó vagy gyakori kérdések, azt be fogom szerkeszteni ide.

Ezt a cikket nyílt levélként elküldöm valamennyi elnökjelöltnek, kérve őket, hogy felelősen gondolkozva figyeljenek oda az oktatási rendszerre, ne tegyék tönkre azt, hanem segítsék elő a további fejlődését!
A válaszukat akár ide is várom.

Köszönöm, hogy elolvasta😛
drith,
ex OM, jelenleg oktatásügyi államtitkár, tanácsadó

.