Hogyan foglaltuk el Erdélyt I. - Vihar előtti csend

Day 1,108, 13:08 • Published in Hungary Hungary • by Feherlofia Koppany
For my international readers: Do not try to translate this, it would burn out your brain.


Néhány perce emlékeztettek, hogy éppen egy éves körül van az azóta is elhíresült elnöki programom, miszerint dec 12-én megtámadjuk Romániát. Az azóta is sok vitát kiváltott és emlékezetes cikk mára az egyik legtöbbet idézett, plagizált és linkelt iromány lett a játékban.

Azóta is rengeteg találgatás, cikk meg konteo született a témában, hogy ez csak poénnak indult, vérkomoly volt, rögtönzésen alapult vagy gondos tervezésen. Nos elárulom, ez egy poénnak indult vérkomoly tervezéssel előkészített rögtönzés volt. Az egész sztori teljes hátterét a mai napig is csak 3-4 ember ismeri, és talán egy tucatnyian vannak akik úgy nagyjából tisztában vannak az események színfalak mögött zajló történéseivel úgy 50%-ban.

Na most leírom az egész cuccot. 🙂 Mivel a decemberi elnökségem alatt több párhuzamos szál is futott, és ezek azért jó néhány ponton összeértek, a cikknek lesz folytatása, most csak és kifejezetten az Erdély elfoglalásáért zajlott eseményeket írom le. Így csak érintőlegesen (amennyire az érhetőség megkívánja) lesz említés a kitti védelméért folyó káoszról, az amerikaiakkal való macska-egér játékról, illetve például a spanyolokkal való egyezkedésekről.


Az előző cikkemben már utaltam rá, hogy a rövid raszta kormány alatt több szálon is folytak mindenféle irányú diplomáciai háttéregyeztetések. Ezek még októberben indultak Kolozs kormánya alatt, melynek Külügyminiszteri minőségben voltam tagja. Az addigi PEACE irányultságú diplomáciát megváltoztattuk. A PEACE-el csak a szükséges érintkezést tartottuk fenn, komoly erőfeszítéseket nem tettünk (illetve annyi, hogy megkezdtük a PEACE mint szövetség szétbontását és egy új alakulat szervezését, melyből lett később a Főniksz; majd egyszer erről is... 🙂 az erőforrásokat pedig új irányokba tereltük. A két fő irány Ázsia illetve egyes EDEN országokkal való kapcsolat javítás volt. Kínával az addigi nulla kommunikációt rendszeresre emeltük, Japánt próbáltuk védeni az egyre erősödő ATO fenyegetettségtől, az USA-val létrejött egy állandónak tekinthető egyeztetői platform, a lengyelekkel és a spanyolokkal pedig a kapcsolatok mélyítését céloztuk meg.

Hogyan is nézett ki ez az egyes országokra lebontva:

Az USA-ban jó kapcsolatokat alakítottunk ki több vezető személyiséggel, többek közt Gaius Julius többszörös elnökkel, az ambiciózus Jewittel, illetve a hadseregben megkerülhetetlen Lucius Varenussal. Az addigi ellenséges viszonyt (Alaszka magyar föld, emlékszünk még ugye 🙂, sikerült társalgásira változtatni. Sokat segített ebben, hogy gyakori vendége voltam a hadseregük irányítói szobájának és olyan dolgokat mondtam nekik amiről azt hitték csak ők tudják. Ezután megváltoztatták ugyan a jelszót és ki is banolták, de a feszültség oldásához már meg volt az alap. 🙂 Nagyjából ekkor már sejthető volt, hogy az USA Ázsiába készül a beszélőviszony pedig sokat segített az események előre jelzésében.

Kínával igyekeztünk a viszonyt normalizálni és a heilongjiangi gyarmatunk tulajdonviszonyát bérleti szerződéssel legalizálni. Itt sajnos komoly hátrányban voltunk, de a Kínaiakról bővebben majd máskor, ajánlom olvasásra Tomi_ur egy évvel ezelőtti cikkeit a térségről. Japánban szintén elég rosszul állt a szénánk az Észak-Koreából átment amerikai gárda már a teljes hatalomátvétel kapujában állt, ami az egyik kulcs eleme volt az USA Ázsiába lépésének. Ebben a két országban már csak lassítani tudtuk a pozíciónk romlását.

Sokkal több eredménnyel járt viszont a lengyelekkel és a spanyolokkal való kapcsolatfelvétel. A spanyolok alapvetően pozitívan álltak hozzánk, hiszen teljesen kívül estünk egymás érdekszférájából, ráadásul a 16000 Gold elhozatala után valami elismeréssel vegyes tisztelettel néztek ránk és elkönyveltek minket igazi rafkós fasza gyerekeknek. A viszonyunk elég lassacskán indult, hiszen azon kívül, hogy elismertük egymás nagyszerű mivoltát, sok mindent nem tudtunk ajánlani egymásnak, mindenesetre megállapodtunk a folyamatos kommunikációban. Egészen addig amíg ők meg nem támadták Franciaországot... Spanyol részről főként a korábban Argentínában tevékenykedő (ő volt az Atlantis - későbbi EDEN - párti politikai erő vezetője, aki miután Argentina kiugrott az Atlantisból Spanyolországba költözött) Siddyvel tartottuk a kapcsolatot, aki egyébként az egyik legjobb arc akivel erepes pályafutásom alatt megismerkedtem.

A lengyelekkel Charlie50-el vettük fel a kapcsolatot, lengyel részről ekkor találkoztunk először Cerberrel és párjával vingaerrel (szintén erep legjobb arcok top10 tag). Nos ők totál semmilyenek voltak. Határozatlanok, teszetoszák, önbizalom hiányosak, teljesen nem volt semmi céljuk, csak sodródtak az EDEN-el. Charlieval megállapítottuk, hogy ezekkel nem fogunk menni semmire, mert teljesen alkalmatlanok mindenre. Udvariasságból megállapodtunk velük is, hogy tartjuk a kapcsolatot és mivel alapvetően jó arcok voltak, közös csetszobát is létrehoztunk. És milyen jól tettük. Pár nappal később beregisztrált 20000 lengyel a játékba. Aztán még annyi. Majd még 10000...

A világban pedig kezdtek felgyorsulni az események, itthon pedig lassan kezdetét vette az elnöki kampány.




December elejére tehát létrejött egy olyan helyzet, ahol több jelentős EDEN országgal rendszeres formális kapcsolatunk volt, Ázsiában lassítani tudtuk a diplomáciai pozíciónk romlását a döglött PEACE romjain pedig egy akkor még ígéretesnek látszó új szövetség a Főniksz kezdte bontogatni a szárnyát.

A korábbi begyöpösödött viszonyrendszer után a fenti események eredőjeként olyan új távlatok nyíltak meg előttünk két hónapnyi alváshiányos diplomáciai szájtépés után, melyek lehetővé tették, hogy egészen merész akciókba kezdjünk. Ekkor írtam az elnöki programom.


Folyt. köv.


Üdv,

F