Hogy miért az Agnus Dei

Day 1,949, 10:39 Published in Hungary Hungary by Hercegno



Kedves olvasók,

A mostani cikkben szeretném leírni a miértekre a választ, persze, ha valakit érdekel, hogy miért lettem ADs.


Az Agnus Dei csapat megalakulásáról egy közös sörözés folyamán lettem tájékoztatva, és én mindenben szeretek benne lenni, ami izgalmas, tehát egyből lecsaptam a lehetőségre is be is kerültem.

Hogy miért akartam a részese lenni ennek a csoportosulásnak elég hosszú magyarázatra szorul.

Amikor elkezdtem játszani nagyon hosszú ideig kétkattoltam, majd grof jude hatására lettem aktív és lettem a Turul század tagja. A Turul, amíg működött és aktív társaság volt, nagyon sok örömet adott, jól éreztem magam velük, és ugye groffal is nagyon jóban lettem. Majd ahogy folyamatosan mentek el az aktívabb tagok – köztük grof is – maradtunk / maradtam magamra a századomban. Felmerültek lehetőségek az egyesülésről, amit én mindig támogattam, de úgy, hogy én nem megyek, mert nem tudnék beilleszkedni más századba, hiszen azok az emlékek, amiket a Turulban megéltem, és az érzés, ami oda köt nem lecserélhető egy másik századra. Így én akkor, amikor a Turul elkezdett, mint század gyengélkedni úgy döntöttem, ha a Turul megszűnik én zsoldosnak fogok állni, mivel más században nem tudnék olyan értékű tag lenni és nem érezném azt, hogy a része vagyok.

Amikor az Agnus Dei felmerült, ezért is akartam a része lenni. Nekem ideális, hiszen olyanokkal harcolok együtt, akiket ismerek ( többnyire 😛) és a zászlós medálomhoz is kapóra jön ha tudok olyan ország mellett ütni, amelyik még ki is fizeti az ütésem.

Hogy mért zászlózom?

Én lány vagyok, mikor kicsi voltam babákkal játszottam és nem katonásat, engem valamiért nem ragad meg a háború, a csaták sem mozgatnak meg, és igazából nekem nem jelent semmit ha eltankolok x sebzést eMagyarországért. Sosem érdekeltek erepen a csaták, hogy ki kivel harcol, és azóta se tudom, hogy mi ad bónuszt és mennyit ér ez, vagy mennyivel lesz több a termelés. Engem más fogott meg erepen, és sohasem éreztem azt az üzenetet, amit az erep reklámoz, hogy a hazámnak szüksége van rám(„Your country needs you”).

Ami erepen megfogott, az a zászlós medál, és nem csak azért mert kiszineződnek a zászlók, hanem mert utazgatós, lehet kalkulálni melyik országból mennyit lehet összeszedni. Amíg KM voltam nyíltan nem üthettem szövetségesek ellen, mert az hogy nézne már ki, azonban amióta nem vagyok KM, azóta amilyen zászló jön én ütöm, mivel már azt se tudom kik a szövetségeseink…

Az Agnus Deibe sokan azért jöttek mert belefásultak a játékba, beleuntak, és vagy monotonnak érzik. Én, ahogy írtam feljebb, nem érzem azt, hogy eMagyarországnak szüksége lenne rám, de amikor „megrendelés van” és kérik a sebzésem, akkor azt érzem, hogy szükségük van rám és én a sebzésemmel segítek nekik. És itt nem érdekel engem az hogy szövetséges e vagy sem, hanem az érdekel engem, hogy szükségük van rám – arra a kevéske sebzésemre. Ilyet még nem éreztem más csatánál.

Szóval én ezért vagyok Agnus Dei tag, mert számomra ideális csapat, ideális célokkal. Zászlózás mellé tökéletes, és érzem azt, amit az erep tol az arcomba, hogy szükség van rám, csak ezt nem az országommal kapcsolatban... Lehet ennek is oka van.

Nekem nem ellenségem az EDEN, és szerintem nem is szövetségesem a TWO vagy a COT. Nem gondolok így rájuk. Annak az országomnak az, amilyen ÁPm van lehet szövetségese és ellensége, de én nem érzem azt, hogy az enyémek is ezek lennének.

Egyébként, az én sebzésem nem veszett el eMagyarországról, amióta AD-s lettem, mivel én már régóta több mint egy éve max DO-t ütök, (mostanában már azt sem) ám akkor se néztem, hogy milyen állásban van a kötél, illetve zászlózom. Tehát engem nem vesztett el eMagyarország, mert igazából sosem voltam az övé. A sok támadás folytán pedig nem is tudom, hogy valaha fogom e azt érezni, hogy része lennék az országnak vagy a közösségnek.

A sajtóban látva a mocskolódásokat és sárdobálást és az önreklámokat hogy Ernst mennyit ütött a hazájáért, ilyenkor eszembe jut, hogy hányan hagyták abba a játékot a sértései és gúnyolodó megjegyzései miatt, és kiknek ment el a kedve az egésztől. Engem meg meg sem említ a cikkben, pedig ormánytag is vagyok és megérdemelném a régi hangnemet, amivel illetett kb egy éve….

Sokan elmentek és sokan pont emiatt a (mostanában igen népszerű) stílus és hangnem miatt mentek el, mert nem érezték jól magukat, mivel a “hazájukban” támadták őket a honfitársai...

Úgy gondolom, hogy elég nagy a probléma eMagyarországon, hogy az eMagyar közösség ide jutott, hogy egyesek nyíltan lopnak, vannak, akik burkoltan, egymást sakkban tartva a kis titkukkal, és vannak, akik azt a pár embert hibáztatják, akik kerestek valamit a játékban, amit még élvezhetnének.

Fel kéne építeni eMagyarországon egy olyan közösséget, ahova öröm lenne tartozni, és talán többen éreznék azt az erepes szlogent, hogy a hazánknak szüksége van ránk.

Köszönöm, hogy olvastátok,

Hercegno