Join the new world

Egyszer csak nyilt az ajtó és egy fura figura lépette be.Úgy nézett ki mint aki most lépett ki a Mátrixból - mivelhogy talpközépig érő, fekete bőrkabátot és orrnyeregre csiptetett, fekete napszemüveget viselt - ám lehengerlő vigyora és a fényelnyelő, sötét lencsék mélyén szántogató, filozofikus tekintet arra engedett következtetni hogy nem most jött le a falvédőről. Ráadásul a fekete kabát sem közönséges ruhadarab volt ám, lévén hogy a hátára valami vörös rúnát festettek. Mindez jól látszott, mivelhogy az illető rögtön meg is mutatta nekik a rajzolatot. Vagyis hát...
...amint meglátta őket rögtön hátata forditott.

- Állj! - bömbölt rá Fehérló - Köszönni nem szokás?
Erre megfordultam s szélesin vigyorogtam.
- Jónapot kivánok, adjon Isten hetet-havat - mondtam, majd amúgy kinai módra meghajtottam magam. (Vagy engem hajtottak meg?)
- Elnézést nincs itt véletlenül egy ilyen antik slózi? Ugyanis ezek a ginzengúz kinaiak virágmintás hashajtóteát itattak velem mert nem tudtam dönteni a gyöngyvirág és a jádeharmat között. - Mindenki eltáotta a száját. Szóhoz sem jutottak ennyi szóvirág közepette. Csaknem elaléltak mint Dorothy a pipacsmezőn.
Mire egyszercsak valaki megyszólal:
- Maga...
- Igen eltalálta U9696 vagyok nagybani giccsfelvásárló kisiparos.
- Aha - mondta Fehérló, csak azért hogy mondjon valamit. Majd rárjött hogy ez ócseny kevés és megpróbált valami inteligensebb dumával kirukkolni - De.. hogy jött ide?
- Futva. Ugyanis ez a nyvajás hashajtó... - Körülnéztem - Ugye van önöknek egy ilyen XIX. századi, szecessziós, koncepciós vagy recepciós retyójuk? Nem kivánom ingyen. Akár fizetek is érte hogy használhassam...Az pedig természetes hogy használat után magammal viszem megtisztogatás céljából... De igérem alkalomadtán majd visszahozom. Mananya, ahogy a művelt brazil mondja.
Fehérló a fejét ingatta.
- Itt sokféle retyó található de amilyet őn keres már rég a leselejtezés sorsára került. És különben sincs időnk holmi retyókkal szarakodni.
Csalódottan néztem körül.
- Szóval ennyit a retyóról... Téves volt az információ... - Gyanakodva pislogtam - És ha most azt mondják ostrom se lesz, én azonnal elmegyek orrot beverni!
- Ha itt maradna és a segitségünkre lenne, jó sok orrot beverhetne!
Én azonban a fejem ingattam.
- Nem azért szoktam ostromlott területekre járni hogy Városvédő Rádaimihályt játszak. Nincs meg hozzá a bozontos szakállam.
- Hát akkor miért szokott?
- Műtárgyakért. Ostrom elött mentem ami menthető. Na lássuk csak van önöknek valami műtárgyuk?Esetleg egy körömkence-leszedő, bajuszreszelő, szétmenő-szájkenő? Ugráló-zenélő cicik? Manökkeneket lepisilő kisfiú? Felhúzható kakadu-formálú lendkerekes egér?
- De... Kezdte Fehérló aki az elhangzottakból semmit se értett. - Honna tutdta hogy itt ostrom lesz?
- Hallgatóztam.
- Az elmúlt tiz percben is?
- Természetesen.
- És mit hallott?
- Semmit - mosolyogtam és a kezem dörzsöltem - És ez nagy hirigre engedett következtetni.
Sanya18 fenyegetően lépet közelebb
- Mi a jó nyavaját akar tőlünk?
- Hallottad nem? - vonta meg a vállát Fehérló - Műtrágyát. Biztos a Kisgazdapártból jött. De hogy miért pont ide jött műtrágyáért azt ne kérdezd.
- Nem - ráztam a fejem - Nem műtrágyát hanem műtárgyat.
- Szerintem... - vélte Kovacskoko - Jópofa az ürge, adjunk el neki valamit mielött beüt az ostrom!
- Szerintem pedig épp elég hülye van itt is, semmi szükség külsősökre - vélte Fehérló - Nincs itt semmi olyan amit magának eladnánk! De ingyen és bérmentev kap 3 percet arra hogy elpárologjon! Már az is gyanús hogy egyáltalán bejutott...
Én azonban nem jöttem zavarba.
- Én mindenhová bejutok, ahová akarok - jelentettem ki nagystílüen - Egérlyuk, betonbunker, páncélvagina... Nem jelent akadályt.
- De a területet körülvették az Eden seregek.
Erre ismét megfordultam s megmutattam a kabátom hátát.
- Itt a menlevelem.
- Egy piros firkálmány?
- Az ismeretlen művész eredetileg egy sárkányt akart, de a keze görcsöt kapott a festékszóró flakonon... És különben is épp eleget fizettem hogy ilyen ocsmány hátmintázattal is beengedejenek...