Ha fáj, ne vakard, majd csak meggyógyul!

Day 1,091, 08:06 • Published in Hungary Hungary • by gyika

Mióta az új szabályok megszülettek, tudtam, hogy eljön ez az idő, amikor a Phoenixet szétkapják, mint kiváncsi vakondot a pityókavettető. Reméltem, hogy minél később, de így sem baj. Az elkerülhetetlentől nem érdemes tartani.

Az egészben az a jó, hogy most már nem sokat kell azon gondolkodni, melyik ország legyen a következő célpont. Remélem, mindenki magától kitalálta, a nagy kedvencünk, az Erdélyhez csatolt Románia.

Jelenleg éppen a kármentés folyik, mindenki kap fűhöz, fához, a külföldre került cégeknél az új munkafeltételek (minimálbér fehéren) kialakítása zajlik, gyárak zárnak be, mások licenszeket vásárolnak. De két nap, s beáll majd az új rend. Sajnos, addig nekem nem nagyon lesz időm a szervezkedésre. Pedig volna amit megszervezni. Össze kellene gyűjteni azokat, akik maradni szándékoznak. Fel kellene venni a kapcsolatot a magyar vezetéssel, hogy összehangoljuk a célokat-műveleteket. Buzdítani a népet, cégadatbázist népszerűsíteni, stb.
Szóval. Pezsegjetek, fiatalok, pezsegjetek, nagy öregek, mert ez most a pezsgés ideje. Az édenes pénzeszsákok ráébresztettek minket, hogy az elkövetkezendő időben nem sok babér terem számunkra a harctéren, úgyhogy át kell állnunk egy olyan csatába, ahol a pénzüket fel is dughatják. Természetesen csak virtuálisan és szimbólikusan gondoltam ez utóbbit.



ui1: akinek ötletei vannak, esetleg cikket írna a témában, szervezkedne, az ne sajnálja a cikk alatti kommentelős részt összefirkálni, s a #hum-ban is lehet gyülekezni, míg valaki jobbat nem talál.
ui2: a pofám leesett, hogy egy cikk kellett, s összedobtunk 30 aranyat. Igérem, megtalálom minden grammjának a legjobb helyet 😉

A menekülés már folyamatban, készítsétek az íjakat!