Gondolatok a BabyBoom-ról

Day 1,683, 03:18 Published in Hungary Hungary by Viszlat

Az egyetlen megoldás, a végső kiút, az utolsó mentsvár. Ez lenne a BabyBoom, vagyis egy nagyméretű újonc toborzó akció eredménye. Lépten-nyomon olvasom, hogy kell ide 2-3000 újonc, más lehetőség már nincs eMagyarország újbóli felemelkedésére. Alapvetően ezzel sem értek egyet, de ebben a cikkben kizárólag a verbuválással szeretnék foglalkozni.

Amikor ezeket a számokat látom, egy kérdés visszhangzik a fejemben mindig: aztán mégis mit kezdenénk velük? Óriási fejetlenség van jelenleg az országban, azt hiszem ezzel nem mondok újat senkinek. Ha a mostani állapotunkban kezdeményeznénk egy megatoborzást, meggyőződésem, hogy a legjobb esetben is maximum 5-10%-át lennénk képesek megtartani a frissen érkezőknek. Szintén ezt támasztja alá, hogy sokan szimpla eszközként tekintenek egy ilyen akcióra, nem tartva többre az újonnan érkezőket egy-egy rakétánál vagy bombánál. Márpedig az új ember nem fog maradni, ha nem tudunk számára játék-, vagy közösségélményt nyújtani. A második opció jelenleg meglehetősen esélytelen, ahogy az előző cikkemben is említettem, századszinten működik csak, az elsőre pedig nem vagyunk felkészülve. Mert egy ilyet úgy gondolom nem lehet okosan megcsinálni, ha közben azt várjuk, hogy ugyanaz a tucatnyi ember termeljen és osszon, mint akik most is teszik.

Végigolvasva az indexes cikkeket és hozzászólásokat a 2009-es megmozdulásról, arra gondoltam, talán érdemes lenne idén megpróbálni egy kicsit másként, mivel néhány dolgot rendkívül problémásnak találtam.

A legszembetűnőbb, hogy nem összehangolt akció történt, hanem valaki gondolt egyet, megírta a cikket (valószínűleg egy szűk csoport támogatásával a háta mögött), aztán mint a sakálok, rávetődtek az emberek a lehetőségre, hogy szerezzenek némi aranyat (tisztelet a kivételnek természetesen). Nyilván naivitás lenne azt gondolni, hogy ezt el lehet kerülni, hiszen mindig lesznek olyanok akiket csak a saját hasznuk érdekel. De le lehet korlátozni a mozgásterüket, ha kidolgozott megoldásokkal tudunk előrukkolni már a cikkben (például párt- és századfüggetlen 24/7-es csetszoba az újonnan érkezők eligazítására, összekapcsolva a megjelenő cikk kommentelési lehetőségének lezárásával, megakadályozva ezzel az önreklámozást).

A másik probléma véleményem szerint az volt, hogy nagyon a politikára hegyezte ki a szerző a dolgot, elnöki bemutató, választási eredmények, majd alig két hónap múlva a kiábrándult miniszterelnök regéje és az utódja véleménye a hátbatámadásokról. Nem hiszem, hogy ecsetelnem kéne, milyen képet is mutat ez egy külsős számára. Azt gondolom, hogy egyrészt ez sokakat eleve elriaszt, másrészt az erre fogékonyakat azonnal berántja a meglévő közeg ragacsos mételyébe, megszoksz vagy megszöksz helyzetbe kényszerítve az embereket. Egy újabb ilyen akcióban mindenképpen magára a játékra kellene helyezni a hangsúlyt, nem megpróbálni pártokba, századokba csábítani őket, hanem szimplán arról beszélni nekik, miért is jó az eRepublik.

Felvetődik a kérdés, hogy ha nem vagyunk felkészülve a játékélmény biztosítására, akkor mégis miért a játékélménnyel próbáljuk meg idecsalogatni az újakat. Íme az én elképzelésem, ami egy vázlat csupán és biztos, hogy nem tökéletes, de rendkívül sok okos ember van közöttünk, bízom benne, hogy közösen meg tudjuk majd találni azt a megoldást, ami a lehetőségekhez képest a legjobb és meg is valósítható. Úgy gondolom, a felkészülésen kívül még szintén kulcsfontosságú kérdés az időzítés. A nyár elején vagyunk, ilyenkor a legkevésbé aktívak az emberek, nyaralunk, fürdünk, kertet gondozunk, csajozunk, vagyis ezer egyéb elfoglaltság von el minket az internet elől. A korábban említett politikai, közhangulati okokon túl emiatt tartanám szerencsésebbnek, ha szeptember elején-közepén indítanánk meg a vérfrissítést.

Addig még rengeteg idő van, gondolhatjátok, minek addig húzni, de én sem úgy gondoltam, hogy láblógatással teljen el ez az idő. Egyrészt rengeteg részletet ki kell dolgozni ahhoz, hogy valóban eredményes és hatékony legyen a toborzás. Kezdve a fogadóbizottság megszervezésétől, egészen a befolyó aranybevétel egyéni érdek és korrupciómentes felhasználásáig.

Másrészt felhasználhatnánk a hátralévő időt, hogy beindítsunk egy támogatási programot, aminek célja az újoncok támogatásán kívül az lenne, hogy ne pár emberre szakadjon a támogatásuk. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy a mai naptól kezdve félreteszek tankot, élelmet és pénzt, hogy egy majdani aktív és valódi új regisztrálónak tudjak egy olyan kezdőcsomagot adni, amivel hathatósan tudom segíteni a kezdeti időszakban. Szeptember közepéig van majdnem három hónap, úgy gondolom egyáltalán nem elérhetetlen cél összegyűjteni 100 db Q6-os tankot, 500 db Q5-ös élelmet és 1000 HUF-ot, ami igen komoly támogatás egy kezdő számára. Bízom benne, hogy minél többen csatlakoznak az elképzelésemhez, megmutathatnánk, hogy nincs átok a magyaron és képesek vagyunk az összefogásra, önzetlenségre.

Zárszóként szeretném elmondani, hogy igen, tisztában vagyok vele, rengeteg kérdés merül fel és vár tisztázásra. Viszont hiszem, hogy ha kellően körültekintőek és felkészültek vagyunk, akkor olyan eredményt hozhat hosszú távon is egy újabb toborzó akció, amiről jelenleg álmodni sem merhetünk. Talán soha nem látott nemzeti összefogás szükségeltetik ehhez, a régiek tapasztalatával és az újak lelkesédésével, de az előző cikkem kapcsán kapott rengeteg támogató, bátorító, biztató hozzászólás és üzenet engem meggyőzött arról, hogy nem utópikus elképzelés az összetartó eMagyarország.