Gazdasági elemzés, kaja krízis?
•
by Xavinyo
A cikkben az eRep kaja gazdaságát zeretném kielemezni, illetve megpróbálok következtetni a trendekre és a mozgató rugókat boncolgatnám picit.
Háttér:
- a termeléis formula lebutítása
- nincs ingyenes harc
- 300 wellness maximum/nap
- csökkent fegyver durability
- kereslet>termelés
- emelkedő árak/bérek
Ha még emlékeztek a V1-ben túltermelési válság volt (fegyverek, kaja stb), az árak folyamatosan estek, a brek folyamatosan követték ezt. Ez a változás a V2-ben részlegesen mgváltozott, de nem tudtuk kivárni hogy elérje a stabilitási pontot.
A következő hatalmas változás a V1.5-ben a lebutított termelés (megint a régi játékosokkal csesztek ki) illetve a kórházak eltörlése volt. Per pillanat guru (10) skillel 401 gabonát termel egy munkás, egy másik 22.29 q3 kenyeret gyárt ebből a gabonából. Ez azt is jelenti hogy ketten összesen ~134 wellness-t fogyaszthatnak napi szinten. Így egy 10-es skillű ember 1 nap 66 wellnesst üthet el tartósan ami kb 6 pusztakezes ütés + a meló és trén wellnes fogyása, DE olvasd el az előző cikkemet, ott megtudhatod hogy lehet olcsóbban hosszú távon harcolni.
Azonban egy rakat ember napi szinten 300 wellness-t akar elütni hogy expt kapjon, segítse az országát vagy a szövetségeseket. Ez azt is jelenti hogy a kaját újra kell osztani illetve hogy akik a tartalékaikat élik fel (medál aranyak meg egyebek) azok a 2 kattosok kajáját kell hogy megvegyék és elüssék.
A bérek napi szinten emelkednek miközben a pénz piac többé kevésbé stabil. A termékek árai követik a béreket. A magasabb bérek melleti magasabb árú árak egyben azt is jelentik hogy a munka felértékelődik az aranyhoz képest (kb azonos menyniséget tudsz megvenni a béredből de a goldból egyre kevesebbet).
Amíg a V1-ben túltermelés volt, a piac válasza ere az árak és bérek csökkenése volt egyolyan pszichologai értéhez ahol 1 aranyért már olyan sok midnent lehetett evnni hogy inkább megérte elkölteni az aranyat mint rajta ülni. A v1.5-ben azonban úgy néz ki pont a fordítottja van, itt a termelés nem elégséges a kereslethez képest, és a piac válasza valamiféle kiűrülési pontm ahol az arany annyira leértékelődik hogy az emberek nem tudják megvenni rajta az extra cuccot (azaz tulajdonképpen a bevételek hiánya az ami visszavágja a keresletet, semmiből ugye nem lehet mit venni).
Ördögi kör:
Egy ország szintjén a V1-ben a túltermelésnél az export volt a nyerő alternatíva. A v1.5-ben kevés a termék, ezért ha külföldre adjuk el akkro sok pénzünk lesz, de mivel aranyból sokkal drágább harcolni (egyellőre) mint kajából ezért aki exportál annak kevesebb harci ereje lesz a kaja tartalékból.
Az import azonban növeli a harci kapacitásokat, csökkenti az extrém áringadozásokat a fontos csatáknál, csikkenti a cégesek profitját és teoretikusan növeli a teljes ország harci potenciálját. Természetesen ezzel lehet vitatkozni ugyanis ez attól is függ hogy az emebrek hány százaléka harcol, illetve a cégek a profitjukat mire verik el, új cégek alapítására a meglévők upgradejére vagy a cégvezető harcol belőle.
Az import tax változtatásával kapcsolatban úgy gondolom hogy külön kell választani a rövid távú és hosszú távú hatásokat.
Import tax növelése
- rövid távon
- kevesebb import
- kisebb verseny a hazai pályán
- magasabb árak (cégesek pézéhsége/kisebb verseny miatt)
- magasabb bérek (globális job marker)
- hosszú távon
- kaja hiány a fontos csatákban
- aznos import (az árak felmennek addig hogy megint megéri importálni kintről)
- kevesebb terméket ér az arany medál itthon
- aranyat jobb ha külföldön költöd el ahol olcsóbb a kaja
- több import TAX az államnak
Import tax csökkentése
- rövid távon
- nem hat az importra (drágák a licenszek, kivéve ha volt mér olcsó régebben sokáig)
- hosszú távon
- nagyobb verseny a piacon
- nincs kaja hiány a fontos csatákban (semleges országok bufferelnek)
- kontrollált alacsonabb árak (a cégeknek világ szinten kell versenyezni az árakkal)
- alacsonyabb bérek (a fizu vásárló ereje mégis kb azonos vagy jobb a verseny miatt)
- kicsit több import (alacsonyabb árak miatt az aranyadé meg béredért is többet tucc venni)
- az aranyaid több terméket érnek (de ezeket lehet más semleges országnak adjuk)
- otthon vásárolsz mert otthon olcsó
- kevesebb import TAX az államnak
Elég sok változásnak tűnik de igazából a valódi változás az ELOSZTÁS-ban van. A magasabb import tax inkább a cégeseknek és az államnak az alacsonyabb import tax az emebreknek adja a pénzt. Talán a legfontosabb változás a nagyobb verseny miatt a cégesek kevésbé tudják a munkásokat kihasználni és hogy mivel sokkal több cég kinálhat terméket apiacon ezért nincs a fontos csaták esetében annyira elszállt kaja ár. Namármost én úgy gondolom hogy az tök midnegy hogy a magyar árukat magyarországra betelepült külföldi cégesektől vesszük meg részben vagy külföldiektől, ezen kb nem tudunk változtatni, senki se tiltja hogy a magyar piacra ráuljenek a román cégesek pl, és tuti hogy vannak is sokan még a régi időkből itt. Viszont az is bitzos hogy itthon főleg magyarok élnek és dolgoznak. Tehát én elsősorban ezeket az embereket támogatnám és nem a cégeseket, mer aki itthon melózik az általában itthon üt, költ stb. De aki itthon ad el az nem bitzos hogy itthon költi el a cuccost (pl román céges) és őt sehogy se tudom kiszűrni, szal én úgy gondolom hogy az a jobb ha a cégesek hasznát minimalizáljuk az emberekét meg maximalizáljuk.
A gondolatmentembe lehet több hiba stb, ha bármi észrevételed van kommentelj vitassuk meg.
Facebook
Twitter
Discord
Comments
Mégis milyen megoldást javasolsz? Ha növeled a jövedelemadót, akkor többet veszel el a cégesektől, a bérből is. Nem látok hirtelen megfelelő teknikai megoldást az erep szűkös keretein belül.
Extraadót a multiknak!!! : )
jó cikk, csak két észrevétel: túltermelés csak akkor van ha sok a cég. van még egy fontos tényező az eddigiekhez képest, hogy nem specializálódunk többé, nincs landos meg manus dolgozó.
[removed]
ez igaz, de fontos az is, hogy 1000 cég van-e egy adott termékre vagy csak 100. most sokkal kevesebb játékos van, mint 1 éve, bár gondolom rengeteg cég be is zárt (régen nekem is volt három, de megúntam).
Én azt sem hagynám ki, hogy a magyar cégesek is kitelepültek/hetnek az "olcsó" országokba és onnan hozhatják haza a kaját. Ennek hosszútávú hatása viszont az arany kiáramlása, ha nekünk nincsen exportunk. Mert a fizukat valutában kell kifizetni..
[removed]
A láthatatlan kéz és a vállalkozók megoldanak mindent, nem kell parázni.
@Borembukk azt kell felfogni hogy az arany így is úgyis oda megy a cégeshez, az most másodlagos hogy a céges magyarországra telepítette a céget vagy sem. Hidd el hogy van egy rakat román céges itt nálunk, és nem biztos hogy a magyarország lakosságára rátelepült cégeseket akarod támogatni. Szal ami fontos az az hogy ha van sok magyar aki cégezik is, bárhol legyen a világban ha hazafias akkor növelni fogja a magyar sebzést. Mer a profitjáét olyan csatákba veri majd el ami nekünk jó. És hasonló módon, ha "itthon marad" a lakosság aranya az szart se ér ha az itthon az a külföldi cégest jelenti aki majd szintén ott üti el ami nem neked jó.
@Borembukk egyébként is semmi köze nincs ahoz annak a magyar exporthoz ha a céges külföldön külföldi munkással külföldi pénzen profitot termel magának. Pézt cisnál magának aztán vagy aranyra váltja és magyar piacon vásrolja el vagy külföldön de a lényeg hogy másoktól lecsíp pézt és azt a profitot itthoni érekekre veri el vmikor.
tyűha, ezt megérte lefordítani. akkor most adjak be javaslatot az 1%-os import tax-ra? : D
Xavinyo: Borembukknak igaza van: nem jó ha kiáramlik az arany az országból. Azt gondold végig, hogy az államnak miből lesz aranya, és miért kell hogy legyen...
Xavinyo, nekem több külföldi cégem is van. Ha nem a lokál piacon értékesítek, akkor aranyból kell valutát vennem. Az aranyat viszont én sem szarom, tehát azt meg a megkeresett forintomból veszem meg.. Ergo innen arany áramlik ki, az óccó országba pedig arany be.. Nézd meg a szlovákokat, ők az igazán jó példa erre. A cégesnek megéri, az államnak nem.
B verzió, ha minimálbéren dolgozva HUF-ban adom a melósoknak a pénzt, de az viszont azt jelenti, hogy még drágább, mint ha itthon lenne a cégem, ezért csak bányáknál éri meg. Te is ismered a módszert melóztál a bányánkban. 🙂
Most, rövid távon biztosan jót tenne nekünk az alacsony importvám. Hosszú távon viszont kinyírná az ország gazdaságát. Hacsak nem szarjuk a goldot pl. fékeléssel.
@Borembukk nem tom nekem svédbe van cégem 1db, onnét amerikába, és svédeknek adok el, a munkabér visszajön a svéd eladásokból, a profit USD-ben jön amit kirakok a pézpiacra és aranyat kapok érte, tiszta sor 1 fika aranyat nem adok ki magyarból, a munkásaim nem magyarok hanem svédek és elég olcsón dolgozatom őket. A búzát amiktól veszem donater scriptel mer svédbe kurva drága a búza. Szal végeredményba megfejem az amerikaiakat is meg a svédeket is mer napi 1-2 arany a profit, miközben semmi köze az egész tranzakciónak magyar országhoz.
Azt kell felfogni h minden országban lehet bárkinek céget alapítani, a lengyeleknek sem csak saját cégeik vannak lenygelbe, emlékezzetek vissza h hányan mondták h rátelepülünk a 40k kis lenygelre és kizsákmányoljuk őket. Na ránk régen a románok települtek és még sztem vannak is.
Lényeg a lényeg tök mindegy h importálod vagy egy külföldi itt gyártatja magyarokkal. Az államot és az embereket kell magyarországon profithoz juttatni a cégesek meg megoldják a piaci versenyben ahogy tudják.
@AlterEgon az állam mindig is csak adó forintokat kapott sosem aranyat. Ha az adók össz értéke kb azonos csak az elosztása más akkor megoldható hogy az állam nem károsodik, az egyén se károsodik, a cégesek profitja meg a versenyhelyzet miatt csökken. Az arany mindig is a cégesekhez áramlik meg a dolgozókhoz. A cégesről senki se garantálja a mostani rendszerben sem hogy magyar, a dolgozók 95% viszont magyar itt nálunk. Akkor miről beszélünk?
http://www.erepublik.com/en/newspaper/code-report-192113/1