Fáj a kritika?

Day 1,078, 02:09 Published in Hungary Hungary by Weisz Manfred Huba

A tegnapi cikkem nagyon nem tetszet a megszólítottaknak. Kár. Azt próbáltam megfogalmazni, hogy a politikai pártság a top 5 lét az több talán mint egy csetszoba és pár kellemes beszélgetés. Minisztériumban lenni és ott dolgozni, na ehhez sem kell pártban lenni, osztani, azt hiszem ehhez se kötelező az, hogy párt tagja legyél.

De felvetődik a kérdés mi egy párt? Igen van az a vélekedés, hogy fent le is írtam egy párt definícióját. De szerintem ez nem igaz, nem szabad, hogy igaz legyen. És felvetődik a kérdés mi egy politikus (na jó ne túlozunk kongresszusi képviselő) feladata.

A véleményem szerint irányt szabni. És a véleményem szerint vagyunk annyira szarban, hogy szükség legyen az irány szabásra.

A gondolkodás egy fontos dolog, és kik gondolkodnának, ha nem azok akik kongresszusi medált szerezve bizalmat kapnak egy-egy választáson. És mik azok a szervezetek amik elvileg gondolatok mentén gyűlnek. Szerintem a pártok.

Jelenleg ennek az országnak nem az a gondja, hogy nincs kongresszusi munka. Az a gondja, hogy nincs gondolkodás. Márpedig gondolkodni kell, és amennyiben olyan pártok gyűjtik a kongresszusi medálra ácsingózó fiatalokat akik nem ösztönzik őket gondolkodásra, akkor bizony egy buta elitet termelünk újra és újra.

Nem érettétek meg amit írtam tegnap, nem az a gond, hogy ti ott vagytok, hanem az, hogy így vagytok ott! Pedig mindkét pártnak volt jó korszaka ebből a nézőpontból kiindulva.

Na ez van kedves SZEM és LME, erre kéne reagálni. És nem kommentben, hanem cikkben! Azt szeretném ha sok-sok cikkben mondanátok el mért nincs igazam, legalább erről gondolkodjunk akkor.

Szolidaritás, vissza!

Aki egyetért lépjen be a Szolidaritás Pártba (a fenti linken) és gondolkodjunk együtt.



Ui.: Jah igen és ott volt az előző cikkben is egy program pl mit akar a Szolidaritás Párt, ilyet is szívesen látnék mástól. De a Szoli párt lapjában mást is találtok az előző hónapból.