Export, ahogy még senki sem írta le!

Day 1,481, 11:57 Published in Hungary Hungary by AT89


Tisztelt olvasóim!

Az alábbi cikkben útmutatót szeretnék nyújtani mindenki számára az exportálás fortélyairól, ugyanis a legnagyobb értéknek az e-republik gazdaságán belül is az információ számít. Információ arról, hogyan lehet pénzt keresni, hozamot elérni pénzünket okosan forgatva. Ne csak egy kiváltságos réteg élvezhesse az információ kínálta előnyöket, igyekszem teljes képet nyújtani az exportálás lehetőségeiről, hogy ha bárki szeretne élni a lehetőséggel, szabadon tehesse. Jelen cikk nem a feketepiacról szól, még ha az elv hasonló is, azt a témát máskor szeretném kifejteni.




Kezdjük az elején. Az export lényege, hogy a hazai feltételekkel megtermelt árut mi olcsóbban állítjuk elő, s egy másik ország piacára kínáljuk eladásra, ahol drágábban állítják elő ugyanazt a terméket. A mi országunk szempontjából ez exportnak, a fogadó ország szempontjából importnak tekintjük. Akár hazai, akár külföldi piacon értékesítéskor a piaci árból még levonódik a termék forgalmi adó, s így kapjuk meg a nettó árat, ami a számlánkra érkezik az eladáskor.

Külföldi piacra való árusításkor ebből az összegből ráadásként levonódik még a piacot védő importvám értéke is, mely minden ország Economy oldalán megtekinthető. További költség, hogy ha adott ország piacára szeretnénk árusítani, ahhoz licencet kell vásárolnunk, ami igen borsos áron kapható.

Az országok többsége olyan importvámot vezetett be, mely megakadályozza, hogy nyerjünk azon a tranzakción, ha hozzájuk exportáljuk a termékeinket. Ez a valóságban is hasonlóan működik, de ahogy ott is, itt is van kiskapu. Ha belegondolunk, a magyar piacon mi importvám nélkül adhatjuk el termékeinket, csak a forgalmi adó csökkenti az eladásunk hasznát. Ez a többi országban is hasonló, azaz, ha én magyar cégeimben megtermelt árut például lengyel piacon szeretném eladni vám fizetése nélkül, egyszerűen lengyel állampolgárságra van szükségem.



A verzió: én magam váltok állampolgárságot (továbbiakban ÁP), majd az eladás után vissza magyarra. Ehhez szükség van egy lengyel és egy magyar képviselő segítségére, akik néhány perc alatt elfogadják az ÁP kérelmünket, így nem vesztünk sok időt. További nehézség, hogy ÁP váltáskor ki kell lépnünk pártunkból, valamint az összes cégünk összes dolgozóját automatikusan kirúgja a rendszer. Természetesen mikor visszatérünk, újra fel lehet venni a munkásokat, illetve belépni pártunkba.

B verzió: egy lengyel állampolgárságú egyénnek a segítségét veszem igénybe. Késztermékek esetén donate lehetőséggel átküldöm neki az árut, ő értékesíti a lengyel piacon, majd a profitot visszautalja nekem lengyel valutában. A kapott valutát átváltom aranyra, majd magyar forintot veszek belőle. Ha nyersanyagról van szó, akkor nem terméket adok a partnernek, hanem magyar forintot, amiért cserébe ő bevásárol a magyar piacon, majd eladja a lengyeleknél, s innen már megegyezik a késztermékek esetén használt eljárással.

Technikailag egyszerűbb a B megoldást választani, de ez erősen bizalmi alapon zajlik, tehát megbízható speditőrre (áruközvetítőre) van szükségünk, így lehetséges, hogy az A megoldást választjuk.

Fentiek alapján eljutottunk elméletben az export lehetőségéhez. Nem véletlenül példálóztam a magyar és lengyel piaccal, az elmúlt 6 napban munkatársaim (Gomboc.Artur és donAsher) rögzítették a két piac árait és a két ország valutaárfolyamát naponta három alkalommal, valamint a két ország adószintjeit. A kapott adatokat minden napra átlagoltuk, majd az összehasonlíthatóság kedvéért az árakat az adott napok árfolyamán átszámoltam aranyra.

A valóságban az országok eltérő valutaárfolyamai is szerepet kapnak az export-import viszonylatokban, az e-republik gazdaságában is így van. Itt a közös viszonyítási pont az arany, két ország aranyban mért valutaárfolyamán összehasonlíthatóvá válnak a termékek, ha aranyban van értékük kifejezve. Részemről a megbízható speditőrre alapoztam az exporttevékenységem.



A vizsgált termékek közül az FRM, WRM és q5 tank áraira készítettem összehasonlítást. Hogy grafikusan megjeleníthető legyen az aranyban mért eltérés, s ne legyenek túl aprók a számok, FRM és WRM esetén 1000db termékre értendőek a grafikonok, q5 tank esetén pedig 10db termékre. A nyersanyagok esetén nincsen helyi adó, az importvámot pedig a speditőr segítségével megkerüljük. A q5 tank esetén mind a magyar, mind a lengyel forgalmi adóval számoltam, természetesen minden napra a vonatkozóval (a héten nálunk 1%-ról 5%-ra változott a tank adótartalma!), tehát nettó árakra készült az összehasonlítás mind a három termékkategóriában. Először is egy összefoglaló táblázat a hat nap megfigyelt adatairól:



Majd az FRM aranyra átszámolt értékgrafikonja:



Az FRM árfolyamokon látható, hogy a vizsgált időszakban egy kivételtől eltekintve a lengyel piacon olcsóbb volt a termék, tehát semmi esetre sem érte volna meg exportálni. Ha az 1477. napon jókor léptünk, akkor mondjuk 7 000 HUF befektetésével a következő hasznot érhettük el:
7 000 HUF/0,25 HUF=28 000db FRM-et megvesz speditőrünk a magyar piacról,
28 000db*0,15 PLN= 4200 PLN-ért értékesíti a lengyel piacon és átküldi nekünk a valutát,
4200 PLN/503,17 PLN/arany= 8,347 aranyat vásárolunk,
8,347 arany*893 HUF/arany=~7454 HUF-ot veszünk a valutapiacon.

Eredményünk 454 HUF, azaz 6,48% hozam az eredetileg befektetett 7000 HUF-ra.





A WRM árfolyama már biztatóbban alakult export-szempontból, minden nap magasabb volt a lengyel piacon árult nyersanyag aranyban mért értéke, mint a magyar piacon kereskedetteké. Az 1479. napon látható a legnagyobb eltérés, így erre a napra, szintén 7000 HUF befektetésével elérhető hasznunk:
7000 HUF/0,26 HUF=26 923db WRM-et vásárol speditőrünk,
26 923db*0,16 PLN=~4308 PLN-ért értékesíti,
4308 PLN/503 PLN/arany= 8,564 aranyat vásárolunk,
8,564 arany*888 HUF/arany=~7605 HUF-ot veszünk.

Eredmény: 605 HUF, azaz 8,64% az eredeti 7000 HUF-ra vetítve.





A tank esetében érdekesebb az összehasonlítás, itt nem egyértelmű a helyzet. Ha tisztán a nettó árakat hasonlítjuk össze a nyersanyagokhoz hasonlóan, akkor remek lehetőségeink vannak, hiszen a lengyel piacon általában magasabbak voltak az aranyban mért tankárak. Azaz szintén elérhető egy adott napi nyereség a magyar piacról lengyel piacra történő nettóáron való értékesítéssel. Érdekesség, hogy az 1479. napon, amikor a tank ÁFA tartalma hazánkban 1%-ról 5%-ra változott, kinyílt az árolló a lengyel és magyar árak közt, így növelve egy esetleges exportügylet nyereségét.

Nominálisan ez igaz is, magyar eladóként jól járunk vele. Az érdekesség az, hogy a lengyel piacon belül a lengyel cégeseknek az előállítás olcsóbb, ha az adok napokon levonjuk a nettó árból a 10db tank előállításához szükséges 10*50db nyersanyag adott napi árát mind a magyar, mint a lengyel céges esetén, s ezt is aranyban mutatjuk, akkor a haszon már egész másképpen fest. Érdemes elgondolkozni, hogy mi is a helyzet? Az biztos, hogy késztermékeknél sokkal összetettebb a kép, mint a nyersanyagok esetén.






Felmerülhet a kérdés, hogy ha ekkora haszon van ezen az üzleti tevékenységen, akkor miért nem űzik tömegek? Vegyük sorra:
- megbízható speditőr szükséges az exportunk célországából
- komoly raktárkapacitás kell a speditőrnél
- nagy mennyiségű kiinduló valuta, vagy annak megfelelő arany kell az induláshoz
- naponta 10 aranyat vásárolhatunk csak a valutapiacon, tehát ha ennél magasabb értékű valutát szeretnénk visszaváltani, nem tudjuk napon belül végrehajtani a teljes tranzakciót


A napi limit miatt választottam alacsonyabb összeget (7000 HUF) induló tőkének, hogy 10 aranyon belül maradjon az átváltandó valuta értéke.

A problémák közül a napi 10 arany limit megkerülése a legnehezebb, a többi relatíve könnyen megoldható. Borembukk szorgalmazza a Külkereskedelmi Bank felállítását, hogy az állam végezze el a szükséges valutaváltásokat. Tehetné ezt azért, mert az állami orgokra nem vonatkozik a napi limit, tehát képesek nagy mennyiségű goldot valutára és vissza átváltani. Sajnos felmerülne egy igen komoly felelősségi kérdés, ugyanis ennél az orgnál sokszázezer valuta forogna napi szinten, ami könnyen elcsábíthatná a tűz körül ülőket.

Addig is, én azt vallom, hogy sok kicsi sokra megy, tehát ha naponta nem több ezer, hanem csak pár száz HUF hasznot képes valaki elérni, máris előrébb jutott. Lehet összeállni többen, s az elért eredményt valutában megkapva több ember váltja át aranyra és vissza hazai fizetőeszközre, így játszva ki a napi limitet. Itt is a közösség szerepe igen csak megnőne, s elősegítené a közös munkát. Pártok, századok, vagy baráti körök ideális színterei ilyen együttműködéseknek, a hasznon pedig lehet osztozni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet,