Emlékezzünk! Magyarirtás Köröstárkányban 1919 tavaszán
hunpappnorbi01
1919 nagypéntekén a partiumi Köröstárkányban és Kisnyégerfalván a Székely Hadosztály visszavonulása nyomán előretörő román félkatonai alakulatok a középkort idéző barbár és véres magyarirtást hajtottak végre. Az eset mindmáig kimaradt mind a magyar, mind a román történelemkönyvekből.
Károlyi Mihályék katonai leszerelő tevékenységének köszönhetően 1919 elején teljesen védtelenül maradt a Nagyváradtól 70 kilométerre, a Fekete-Körös völgyében élő szórványmagyarság is. A térségben megalakult a Román Nemzeti Tanács, azonban az igazi hatalom a román Nemzeti Gárda kezében volt. Amíg Jászi Oszkárék idealisztikus elképzeléseiket szövögették, addig itt is teljesen megszűnt a magyar állami fennhatóság.
A térségben már 1919 januárjában feszült etnikai viszonyok voltak. A román tengerben jelentéktelen lélekszámú, alig ötezer főt szám¬láló magyar sziget igazi közellen¬séggé vált. Ezt jól bizonyítja az az eddig soha nem publikált korabeli dokumentum, amely Grünsper¬ger Lóránt magángyűjteményéből került elő: „Valóságos anarchia kapott lábra, egymást érték az erőszakoskodások és fosztogatások. A magyarságnak nemcsak a vagyona, de az élete sem volt biztosítva, s a fegyveres túlsúlyra támaszkodó románok állandóan rettegésben tartották a lakosságot.”
1919. január végén a helyi román gárdisták teljesen átvették a hatalmat a térség központjában, Belényesben. Reményt hozott viszont az, hogy miután Szabó Sándor százados kétszáz emberrel február elején meglepetésszerűen bevonult, sikerült lefegyvereznie a románokat, és helyreállította a rendet.
1919 áprilisában Bihar megyét is elérték az Erdélybe betörő román királyi csapatok. A Székely Hadosztály számára a Nagyváradtól mintegy 70 kilométerre lévő bihari hegyvonulatok stratégiai fontossággal bírtak, ugyanakkor a túlerőben lévő támadók — kiegészülve a helybéli románokkal — fokozatos visszavonulásra kényszerítették a magyar katonákat. A majdnem színromán vidékeken zajló harcok egyik utolsó frontszakasza már Belényes, Köröstárkány és Kisnyégerfalva határában volt. Utóbbi kettőben minden képzeletet felülmúló véres mészárlást rendeztek a románok, miután a Székely Hadosztály egységei visszavonulót fújtak. Ennek előzménye, hogy a magyar vöröskatonák lényegében puskalövés nélkül feladták a csucsai szakaszt, emiatt csapdává vált volna a belényesi medence a magyaroknak.
A román történetírás mindmáig elhallgatja vagy félremagyarázza a tár¬kányi és kisnyégerfalvi etnikai mészárlást. Constantin Kiritescu Istoria pentru Intregirea Rominiei 1918–1919 (A [területileg] kiteljesedett Románia története 1918–1919) című könyvében az előzményekről viszont kiegyensúlyozott tájékoztatást a😛
„A Dealul Mare-i erős állást egy magyar kadétzászlóalj védte, amely különös hő¬siességgel harcolt, és nagy veszteségei voltak. Másfél órai harc után a kadétokat menekülésre kényszerítették. A vadászok elfoglalták a Dealul csúcsát, ahonnan Belényes látható. A kadétok új ellenállási vonal szervezését kísérelték meg Kristyórnál, de a vadászok heves támadások után napnyugtáig elfoglalták. Carpinetnél a kadétok parancsnokát foglyul ejtették, de a zászlóalj maradványai visszavonultak Vaskoh felé, amelyet a mi csapataink éjfél után elfoglaltak. […] Rasoviceanu különítménye folytatta előrenyomulását Vaskohtól Belényes felé, amelyet gyalogság és erős tüzérség védett. A belényesi ütközet heves volt. Nyégerfalvát és Köröstárkányt az éjszakai ütközet során felgyújtották és elfoglalták.”
Koréh Endre, a Székely Hadosztály tábori lelkésze az Erdélyért — A Székely Hadosztály és Dandár története című könyvében így ír:
„E küzdelemben Köröstárkány népe példátlan hősiességgel vett részt. Férfiak, asszonyok vállvetve harcoltak a székely rajvonalban a magyar szabadságért. De meg is szenvedtek érette úgy, mint 1848–49-ben az erdélyi magyarok. A gyáva oláh elkerülte Köröstárkányt, de másnap békés szándékot színlelve közeledett a hős tárkányi néphez. Közérdekű hirdetés meghallgatására gyűjtötték össze a falu népét a községháza elé. Ezalatt Szakota, volt kristyóri jegyző géppuskákat rejtett el a szomszéd telkeken. Mikor már a lakosság együtt volt, megszólaltak a gépfegyverek. Percek alatt halomra lőtték a fegyvertelen lakosságot. E rémes tömegmészárlásnak 81 [91 - Sz. Á.] köröstárkányi és 17 nyégerfalvi lakos lett az áldozata [a nyégerfalviakat Nyégerfalván lőtték meg - Sz. Á.]. A köröstárkányi rémségeket betetőzte, hogy Izsák Mihálynak [ő nyégerfalvi volt - Sz. Á.] élve kezét, lábát, nyakát levágták, Szatmári Sándornak (50 éves) szintén a nyakát vágták át. […] Az oláh öldöklés következtében, hiteles adat szerint, 204 magyar gyermek jutott árvaságra!”
De most nézzük, mit mondott egy szemtanú, Gyulai Ferenc, akit Beke György kérdezett meg ottjártakor az 1970-es években, amikor anyagot gyűjtött az Itt egymásra találnak az emberek című riportkönyvéhez:
A környező román falvakkal milyen viszonyban álltak 1919 előtt, Ferenc bácsi?
– Úgy hittük, hogy barátságban élünk. Hányan szolgáltak közülük nálunk! Fejszével köszönték meg a kenyerünket! A magyar vörösök idejében nem volt semmi baj, 1919-ben. Utánuk bejöttek a román katonák. Ők se csináltak semmit. Továbbmentek. Másnap azonban, szombat reggel volt, megtelt Tárkány a szomszédos román falvak népével. Mit akarnak tőlünk? – kérdezte tőlük nagyapám, a bíró, aki jól tudott románul is. Nem feleltek. Karjukon fejsze, vállukon puska. Kést is láttam a román legények kezében. Egyiket ismertem is látásból. Kezdték kikergetni házaikból az embereket… Mindenki félt, mindenki ment, oda, ahová parancsolták. A templom elé terelték a tárkányi népet. Volt, aki el sem érkezett a templomig. Megszólaltak a puskák. Lőttek mindenkire. Azt kiabálták, hogy az egész Tárkányt kiirtják. Nem tűrik tovább ezt a magyar fészket!…
Maga mit csinált akkor?
– Átugrottam a kerítésen. Utánam lőttek, de nem találtak el. Azóta is kínoz a belső vád, hogy elszaladtam, magukra hagytam őket… Éjszaka csend lett… Másnap egy asszony jött ki a szőlőbe, sokan bujkáltunk ott, az az asszony mondta, hogy Belényesről valamiféle román urak érkeztek, és megparancsolták, nehogy több magyar halál essék Tárkányban… Délutánig nem hittük ezt el. De a puskák csakugyan nem szólaltak meg többé… Lementünk a faluba. Lementünk temetni. Több mint kilencven halottunk volt Tárkányban. A legtöbb szegény ember. A szomszédos Nyégerfalván is temettek vagy tizenkilenc magyart. Nagyapámat, a községi bírót, Gyulai Istvánt, az ő két fiát, két vejét és két unokáját. A mi házunkból hetet temettünk egyszerre. Hetet!
A gyalázatos gyilkosságokra évtizedekig nem volt szabad emlékezni, olyannyira nem, hogy a temetőben lévő sírkövekről a román kommunista hatalom lekapartatta az 1919. április 19-ét, valamint azt, hogy az elhunyt „gyilkos kezek áldozata” lett. Igyekeztek eltüntetni még az emlékét is a kegyetlen vérengzésnek. Ahogy a szemtanú is mondta: félelmet ültettek az emberek szí¬vébe, ezt a félelmet csak 1999-re tudták némelyek levetkőzni. Gyűjtést indítottak, és 1999 augusztu¬sában sikerült felállítani az emlékművet az 1919-es öldöklésben, valamint az első és a második világháborúban elhunyt tárkányiak emlékére. Azóta itt emlékeznek meg minden évben nagypénteken az áldozatokról.
Comments
Üdv! Remélem érdekes lesz pár bajtársnak!
A dolgok nem változnak 100 év alatt. Főleg nem egy nép jelleme:
"A gyáva oláh elkerülte Köröstárkányt, de másnap békés szándékot színlelve közeledett a hős tárkányi néphez."
.
Ebben a jetifos játékban is megtapasztalhattuk ezt.
Ezért nyalod a jetik és a csicskáik seggét és kollaborálsz velük minden lelkiismeret nélkül.
Hülyegyerek... vedd már észre magad.
Pont ezt akartam írni, röviden.
Nézz már rá, ahogy most a rácok és jetik parancsára védőhálót raktok rájuk Északról, te szerencsétlen hülye.
Nézz már oda, hogy a i pénzetek megy el, miközbe lszart se kaptok érte soha.
Jah látod, hiszen itt is erről firkálsz, mégis szolgálod a jetiket és a csicskáikat is.
Skizofrén vagy?
Nem.
Csak szimplán egy hülye kollaboráns.
\o
Szomorú történet, álljon bizonyságul azok számára, akik állandóan az "ez csak egy játék" szólamot szajkózzák.
Ez tényleg egy játék. A cikkben leírtakat ne hasonlítsd hozzá, mert nincs a két dolog egyensúlyban. Az viszont igaz, hogy szőröstalpú hegylakók itt is kihúzták a gyufát.
S eljön a nap, mikor Erdély miénk lesz a való életben, és itt is.
Oláh, rác, tót, német egykutya, mind magyart gyilkol amint lehetősége van rá.
RL és itt sem másként.
A románok gyáva férgek, a valahavolt legaljasabb nép , ennek hatása meglátszik a játékon is, töketlen, pénzéhes adminisztrátorokon keresztül, kik képtelen munkájukat lelkiismeretesen elvégezni, s ezt természetesnek veszik, mert a zseb tele.
v+s
Üdv! Így tovább!
V+S
jó szerencsét...!
v12
o7
Tankosztás a Fekete Sereg pártban!
erepublik.com/hu/article/2429771/1/20
Shoutoljátok barátfalon is!
...
"A Héjjas Iván, a Rongyos Gárda egyik megszervezője által lassan egy évszázada, 1919 tavaszán megfogalmazott követelések ma is ugyanúgy időszerűek és minden sorával egyetértek:
1. Magyarország a magyaroké! Magyarország határai nem a maiak, hanem a háború előttiek! Ezekért, és magyar fajunkért készek vagyunk bármelyik pillanatban életünket adni!
2. Harcolunk a nemzetközi, országvesztő vörös uralom ellen. Harcolunk az Istentelen és hazátlan rombolók ellen, de a feudális születési előjogok ellen is egyaránt.
3. A pacifizmus csak álmodozás – amennyi a fegyvered – annyi az országod és a kenyered.
4. A földbirtok-egység legnagyobb határát a mezőgazdasági termelési eszközök fejlettsége határozza meg! Az ezen felüli birtokra földreformot követelünk a négy évig becsülettel, vérrel áldozó nincstelen parasztságunk javára az egyetemes magyar népszaporulat és népjóléti érdekében!
5. A bank és ipartőke kérdéseiben a döntő szó az államé legyen a nép érdekében, és ne fordítva!
6. A munkaadó és a munkás harcában álljon az államhatalom igazságos védőként a munkás mellé.
7. A magyar élet minden síkján magyarok legyenek a vezetők!"
komment ide is plz.
http://www.erepublik.com/en/article/puma-t-rt-nelem-2-2431128/1/20
remek!
komm.
vót sub
V+S
+1
NE Wallachia
+1
vs
hát ez bizony tényleg kimaradt a történelem könyvekből
nah gyorsan irt egy cikket a fake nehogy bannoljak 😃 harom haverjat mar ki is lottek hiaba kommenteltek ide,
Mikről nem hallottam, ejha🙁 Talán jobb is nekem nélkülük.
v+s