Elmélkedés a nyersanyagokról

Day 2,211, 11:52 • Published in Hungary Hungary • by AT89

Tisztelt Olvasóim!

Az alábbiakban arra a kérdésre keresem a választ, hogy miképpen változik a nyersanyagok technikai kereslete, mi az óriási különbség a megtermelt vas és búza felhasználása között? Milyen cégstruktúrát sejtet a piac?

Közismert tény, hogy óriási mértékű túltermelés van e-gazdaságunkban. A megannyi cégakció és a küldetések teljesítése újabb és újabb cégek alapításához vezetett, melyet a lakosság elöregedése és kihalása kísért. Gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy a legmagasabb szintű cégek kiváltsága a régóta játékban lévő, átlagjátékos számára elérhetetlen vagyonnal rendelkező generáció sajátja. Mivel közülük kevesen hagyják abba a játékot, tekinthetjük a magas szintű feldolgozó cégek számát állandónak.

Az öreg játékosok számára fontos a napi ütésmennyiség maximalizálása - következésképp a spórolás a wellness terén, különben ne adja ég, lemaradnának az élbolytól. Ebből az okból kifolyólag a drága cégeikhez szükséges nyersanyagot nem saját bányák munkába állításával fogják előteremteni, hanem a wellness költséggel nem járó piacról való beszerzést preferálják. Hogy ezt most századtársak cégeiből vagy egyszerűen a szabad piacról szerzik be, lényegileg azonos. Nem saját maguk termelik meg, tehát keresletet támasztanak a nyersanyagok iránt, amikor a cégeikben megéri termelni. A nyersanyag iránti legnagyobb kereslet tehát Tőlük függ, akik a foglalkoztatásban is élen járnak, mivel bért fizetni csak a legnagyobb cégekben való termelés esetén éri meg.

Hol van erős növekedés a cégek terén? Első sorban a kezdő küldetésekhez kapcsolódó q1-q2 feldolgozó cégek, valamint a haszonnal kecsegtető nyersanyagcégek területén van gyakorlatilag napi szintű bővülés. Mivel a küldetésekhez kapcsolódó cégalapítás a szükséges nyersanyagot előállító épületeket is maga után vonzza, tekinthetjük ezen feldolgozó cégek piaci feldolgozó igényét közel nullának. A haszonszerzés céljából alapított nyersanyagtermelő cégek teszik ki véleményem szerint a piacra való termeléssel járó cégalapítások legnagyobb hányadát. Miért? Mert ezen cégek megtérülése korrektnek mondható, elérhető áron indítható az üzlet és nem kell az áfával és hasonlókkal sem pepecselni.

A gondolatmenet alapján az állás: adott X, viszonylag állandó mennyiségű magas szintű feldolgozó cég, melynek nyersanyag szükségletét a piacról biztosítja a tulajdonosi réteg. Emellett adott a napról napra bővülő kínálatú nyersanyagtermelés, melynek hasznát a középmezőny fölözi le - akik 10-20-50 termelőcéget is munkába állítanak a nagyobb haszonért. Ez a réteg már tudja, hogy nem érdemes alacsonyabb szintű gyárakat üzemeltetni (q1, q2 kajagyár, stb), mivel a nyersanyag termékként való értékesítése nagyobb hasznot jelent, mint a további feldolgozás utáni értékesítés.

Alig 500 nappal ezelőtt a nyersanyagok árai még 0,3 körül jártak - jelenleg ennek hatodánál tartanak, s a tendencia csökkenő. A játék üzemeltetői a valódi pénzt jobban értékelik, mint a játékpénzes egyensúlyt, hiszen nem érdekük, hogy a játékosok pénzért vett előnyök nélkül boldogulhassanak. Mi következik ebből? Nincs rá esély, hogy a közeljövőben változna a szabályrendszer. Egyre több és több nyersanyagot fogunk termelni, amíg utóbb el nem érjük a 0.01-es nyersanyag árat. Mi állhat ennek a folyamatnak az útjába? Például:
a) A napi felhasználható wellness megemelése - akár akciókkal, akár tartós szabályváltozással. Ez megemelné a keresletet a termékek iránt, s így általános árszint emelkedést vonna maga után.
b) Olyan mértékben emelik meg a céges adót, hogy ne érje meg termelni a kisebb szintű cégekben. Már most van olyan cég, amelyben a termelés gyakorlatilag veszteséges, tehát nem volna ördögtől való gondolat.

Több más megoldás is lehetséges, lényeg, hogy óvakodni kell attól, hogy bármit biztosra jelenthessünk ki, ha az e-gazdaságról van szó. Részemről azon az állásponton vagyok, hogy tökmindegy, mennyi a nyersanyagok ára, én akkor is 100 céget fogok ismét alapítani, mert nekem ez a játék.

A megtermelt nyersanyag iránti keresletről van még egy fontos észrevétel, amibe talán kevesen gondolnak bele. Készítettem egy táblázatot az erep wiki oldala alapján, amin azt mutatom be, hogy az adott szintű feldolgozó cégekben (étel és fegyver) adott gazdasági bónusz mellett mennyi készterméket állítunk elő mekkora nyersanyag-befektetés árán. Az összehasonlíthatóság kedvéért étel esetén az előállított wellnessből, a fegyverek esetén a lövések számából kalkulált ütésmennyiség került feltüntetésre. A fegyverek tűzerejével most nem foglalkozom, a téma szempontjából csak annyiban lényeges, hogy akinek fontos a Rank point, az úgyis Q7-tel üt, ha ki bírja fizetni. Ételek esetén pedig nyilván a 10 wellnesst éppen legolcsóbban adó étel iránti kereslet a legnagyobb.

Íme a táblázat:

Mi látható ebből? Egy nagyon-nagyon fontos dolog. A jelenlegi 100/60-as bónuszunk mellett az ételgyárak Q1-Q6 szinten 5db nyersanyagból állítanak elő 1 ütéshez szükséges wellnesst, q7 étel esetén 10 búzából. A fegyvergyárak 10 vasból állítanak elő Q1-Q6 szinten 1 ütést, Q7 tankok esetén 20 vasból. Gyakorlatilag ugyanannyi nyersanyagból a fegyvergyárak fele annyi ütést adnak, mint az ételgyárak - ha minden e-polgár meg tudná fizetni a folyamatos fegyverrel ütést, akkor a vas árának pont a duplájának kéne lennie, mint a búzának. Az, hogy jelenleg a két nyersanyag ára pontosan megegyezik, jelzi, hogy nem üt mindenki fegyverrel, mert nem tudja megfizetni. Hiába, rongyos a nadrág és üres a kassza emberek.

Várom az észrevételeket,

Tisztelettel
Alex Tailor 89
WSBA alapkezelő
WSPP pártalapító