Egyházi röpirat 5.

Day 1,937, 14:22 Published in Hungary Hungary by bklein
Bűntudat, bűnbánat és bűnhődés. A társadalom azon tagjai, akik nem tudtak kifizetni valamilyen árut és annak megszerzése érdekében bűnt követtek el ballasztot jelentettek a társadalom számára. Hasonló a helyzet a foglalkoztatásban is. A munka világában a teljesítményértékelés jutalmazáson alapuló +/- megerősítéses visszajelzése hierarchiát alakított ki a szervezetekben. Egyesek büntetést mások jutalmat érdemeltek. Ez a büntetés lehetett börtön, kaloda vagy súlyosabb esetekben karóba húzás, máglyán elégetés. Volt, aki eljátszotta az áldozati bárány szerepét a közösség egy tagjának vagy csoportjának mentése érdekében. Ez a magatartás rengetegszer előfordult a történelem folyamán. Az eretnek vagy önfeláldozó hősies viselkedés és annak büntetése nem a megvilágosodás korának jellemzője volt. Ezért is hívták azt az időszakot sötét középkornak. A felvilágosodás kora után már nem büntetik a bűnözőket, hanem fejlesztik, inkább átnevelő intézményekre vagy új közösségbe küldésre gondolhatunk. A felvilágosult ember hamarabb visszanyeri a hitét.

Képzeljük csak el azt a szituációt, mikor a „Work” gombra kattintáskor előugrik egy Captscha ablak, ellenőrizve a hitelességedet és a megbízhatóságot. Mennyire vagy képes a többiekkel együttműködve dolgozni? A karrierépítés nyilván az önigazolás mezsgyéje, nem az együttműködésé. Így azok a cégfejlesztő bűncselekmények, melyek például org-hoz, béralkuhoz vagy például egyéb valutamanipulációkhoz kötődnek nem képezik az Erepublik társadalom részét, és tagságijukat vissza kellene vonni, legalább a jóvátétel idejéig. Gyakorlatilag kitagadja őket az egyház.



A bűnözök által képzett gonosz teher megváltó képessége is egyházi privilégium volt. Tehát a gonoszt jóvá alakították. Hiúság bűnét önzetlenséggé, ámítás bűnét igazsággá konvertálják. Ami szép, általában jó is. Ami rossz általában gonosz is a görög filozófia szerint. A társadalmi hierarchia, azaz az ülésrend egy asztalnál egyértelműsítette a rendszer létjogosultságát és egyenlő bánásmód esetén az üzemelését, fenntarthatóságát. Amennyiben valamelyik szereplővel igazságtalanság történik a humán közösségben, akkor már politikai pályáról beszélhetünk.

Papi uralomhoz vezet a buzgalom és szenvedély társadalmi és egyéni megjelenése is. Gyorsabb haladáshoz, iparkodó magatartáshoz, nagyobb sietséghez, dübörgő gazdasághoz vezet.

Az egyházak közötti esetleges rivalizálás megbékélése is vallási erény.

Ha ezeket a jelenséget politikai pártok vagy katonai alakulatok színterére visszük át nyilvánvaló eme vallási erények létjogosultsága. Ugyanis egy népszerűségért folytatott küzdelem nem árthat a megbékélésnek. Ha azonban a gazdasági társaságok politikai indíttatású finanszírozással bírnak, akkor az esetlegesen egymással konkuráló gazdasági társaságok kibékítése mégsem kivitelezhető.



A túlélésért folytatott kenyérharc már nem egyszer támadott a béke ellen. Bár a versenyszellem egy félérett tinikorszak jellemzője, a megbékélő kartellezés az esetleges monopolhelyzet eltörlését igyekszik végrehajtani.