Egyházi röpirat 2.
•
by bklein
A Piac. Réges-régen még a barter üzlet számított a kereskedelem technikai eljárásának, azaz árucsere révén jöttek létre tranzakciók. Azonban egyes termékeket bonyolultabb volt előállítani, másfajtákat pedig könnyebb, így szükséges volt egy köztes fokmérő eszközre, az értékkülönbséget kiegyenlítő érmékre, amiknek a használatát az egyházak ingyenesítettek. Az Erepublikban ez jelenleg egyáltalán nincs figyelembe véve. (Az anyagmennyiséget kívéve a napi munkamennyiség ugyanakkora 1-1db géppisztoly és 1-1db tank esetében is.) A korabeli érmék, legyen az peták, ezüstdénár vagy aranyforint jelentek meg a pénzváltó asztalokon, ahol a különböző valutákat lehetett cserélni.
Az árukat felértékelte az értékbecslő, mint foglalkozás akkortájt jelent meg az emberek életpályájában. Később az árupiac kialakította a kereslet/kínálat befolyásolta piacot. A kereskedelem fellendülése, azaz a közutak kialakítása és az áruszállítás ingyenessé tette az érmék használatát, de nem az értékét! Nyilván minden érme komoly értékkel bírt! Nemcsak a benne lévő nemesérc és gyártmány munkaértéke, hanem mint a széles tömegben elfogadott fizető eszköz. Pénzérmék előállítása állami monopólium lett! Későbbi évszázadokban megjelent az aranyrúd, mint a használt pénz fedezeti értéke. A pénzváltó asztalokat felváltotta a bank.
Az Erepublik játékban sajnos nincsen kifejezett bankrendszer. Helyette akciók vannak, amikkel fejlesztik a gazdaságot, de nem befektetési módszerekkel! Mennyivel valószerűbb lenne, ha a vagyon gyarapítására nem a BH medálok után járna 2-3-5 arany, hanem a banki betétbe vagy befektetésbe helyezve a gazdaság fejlődése révén gyarapodna az arany. Mindjárt fellendülne a gazdasági modul! Eltűnnének a medál vadászok. Eltűnnének azok a medálokkal, szimbólumokkal hivalkodó játékosok, akik így akarnak népszerűbb tagjai lenni a társadalomnak. Hiszen a befektetett aranyunk értéke bizony zuhanhatna is, ha nyikorog a gazdaság, pláne ha még tőzsde is lenne a játékban. Az anyagi veszteséget már nehezebben emésztené meg az esetleges önigazolással bíbelődő mohó önérzet. Így a tőkéseknek közvetlen érdeke lenne a gazdaság üzemeltetése. Tehát az ingyenes érme, mint fizető eszköz bizony egyházi találmány!
Facebook
Twitter
Discord
Comments
Kik gyarapitanak az aranyat az erepublikban? Ki banyaszna aranyat? Kellene aranybanya? Mire jo a bank rendszer? Sajnos amai penznek nincs fedezete, ha arany lenne a fedezete, akkor akiknek van az arany azok befolyasoljak a gazdasagot. Nem az allam bocsatja ki a penzt, neki is van joga de nem el vele.
Könnyű kérdezni, de minek, ha adottak a válaszok, hiszen nincs új a nap alatt!
http://www.erepublik.com/hu/article/huf-2167823/1/20
Van egy mondás, miszerint "Rossz pénz sose vész el." De van jó pénz is, csak arról nem tudsz, mert hamar eltűnik, elvész. Például magyar pénz a kínai rakétahajtás elvein alapuló tüzijátékra épül. Nem véletlen, hogy augusztus 20-án tüzijátékot tartanak, ami állami rendezvény. Régen volt csak az arany a pénz fedezete. Illetve még ma is az, de ma már inkább a tőzsde a fedezet. Igazából az aranyat tényleg egyházi körökből származtatják. Illetve megnézheted "Rex" c. cikkemet is pár héttel ezelőttről. Sajnos tévedsz, mert még ma is állami monopólium a pénzverdében nyomni a pénzt, az érmét. Az M pénzmennyiséget a piacon a gazdaság is szabályozza. Legutóbb az álam a 200HUF-os érmét bocsátotta ki, tehát él ezzel a jogával. Lecserélte Károly Róbertet. Lehet magánpénzt is nyomatni, mint asszem soproniak is csinálták, meg Balaton környékiek, de nyilván nem széles tömegben elfogadott. Például ha "soproni frankkal" akarsz vásárolni Debrecenben, kiröhögnek. Kb. annyit ér, mint a gazdálkodj okosan játékpénze.