DayZ 1. -Attila-

Day 2,858, 11:09 Published in Hungary Hungary by Lt.Hunn


Előző rész: DayZ 0. -Máté-
Readers: 48
Vote: 18
____________________________________

Halvány fényfoszlányok jelentek meg lelki szemeim előtt. A sötétségből kiszabadultam. Mi történhetet? , kérdeztem magamban. Egy alakra emlékeztem, egy villogó harckocsira és ahogy a pofámba lőtt a vízágyúval. Mennyire király, tuti velem fizettetik ki az egészet, gondoltam magamban miközben szétnéztem. Ekkor éreztem, hogy üvegszilánkokon fekszem. Egy pár darab belém is állt. Bal vállamból egy nagy darabot húztam ki, amit aztán elöntött a vér.
Felültem és a vállamhoz szorítottam a kezemet. Fájdalmamban felnyögtem és az órára néztem. Éjfél múlt. Szóval már több két órája így fekszem, és senki nem jött értem.
Egy hangra lettem figyelmes, ami egyre közeledett. Néztem ki a betört ablakon, de nem láttam senkit. A hang mégközelebbről jött. Szétnéztem a helyiségben, és ekkor akadt meg a szemem egy alakon aki felém mászott. Kirázott a hideg. Hátracsúsztam az üvegeken, hogy távolodjak az illetőtől, de az közeledett. Ahogy néztem, kezdtem jobban látni a részleteket. A hasán átvolt szúródva egy nagyobb üvegdarab. Ez nem lehet igaz...
Szóval megvilágosodott bennem, hogy kitört a zombi apokalipszis. Feltérdeltem, felvettem a véremben csillogó élesebb üvegszilánkot és amikor a közelembe ért beleszúrtam a lény fejébe. Sikerült hatástalanítanom, viszont az ujjaimat úgy ahogy van szétvágtam.
Tehát egy zombi apokalipszis kellős közepén konkrétan harcképtelen vagyok. Már ha nem vérzek el itt a helyszínen. Szerencsétlenségemben felnevettem. De tovább gondolkoztam és felötlött a megoldás, A Zöld pontba kell mennem.Ott van fegyver, túlélő felszerelés, kötszer. Minden olyan, ami ilyenkor kell.
Kiléptem az utcára, közben fogtam vérző kezemet. Siettem a sarokra, ahol a Kékangyal található, azonban üres volt. Ablakai betörve, bent egy lélek se volt, csak rengeteg vér és testrész. Belegondolni se mertem mi történt a barátaimmal ott.
Magadra maradtál Attila. Erre vágytál egész este, nem? Telefonom elő vettem, de az meg elromlott. Persze, a rendőreinek hála...
Két út volt, vagy a főutakon megyek, vagy a kisutcákon. Mind kettő eléggé veszélyes, de végül a kis utcáknál maradtam. Nem lett volna nehéz kikerülni a lassú dögöket, de mivel mindenem fájt így 2x majdnem elkaptak.

Beértem a Zölt pont utcájába, ahol kb 10 rendőr autó állt az utcán. De egy rendőr se volt, legalábbis élő. Jó pár zombi ott ette őket az utca közepén. Az üzlethez érve láttam, hogy nem csak nekem jutott eszembe ez a hely. Már be volt törve az ajtó és ki volt fosztva rendesen. Ha más nem, legalább a bejutáson nem kell aggódnom. Pisztolyok és az íjjak már elfogytak, de a kötszerek és a késekből még akadt pár. Miután elláttam úgy ahogy a sebeimet, átvedlettem pár bővebb ruhába és jó pár kést is betettem minden zsebembe. Kesztyűt is húztam és egy lámpás sapkát is.
Kiléptem az utcára, a hullák még mindig ugyanott voltak. Következő tervem a kis pláza volt. Ha valaki életben maradt oda mehetet. Kezembe fogtam egyik nagyobb darab késemet, amit el is ejtettem fájdalmamban. Lehajoltam és ezúttal a bal kezembe vettem.
Félúton egy zombi megtámadott, de belecsaptam az arcába a kést, amitől a vér az arcomba spriccelt. Sose voltam finnyás, most se váltam azzá. Utam során pár durranást hallottam, de nem sok emberrel futottam össze. Végül elértem a plázába. Átnéztem a másikhoz is, de azt sose kedveltem így maradt ez.

Kisérteties volt, ahogy beléptem. Csak az ajtó hangja hallatszott aztán pedig a lépteim zaja. Itt nem volt betörve semmi, a bevásárlóközpont is érintetlen volt, mivel le volt rácsozva. Ahogy felértem, láttam a megmenekültek egy kisebb táborát. Rigó, Szabi, Eszter és Anna.
- Attila, hát te élsz?- örvendett Rigó - Vagy 100x hívtalak!
- Akadt egy kis problémám sajnos.- válaszoltam neki, ahogy átölelt, amitől rögtön felordítottam.
- Kuss már mert behívod a zombikat! Tudod mennyi időnkbe telt lerázni?- szólalt meg erősen, de barátságosan Szabi is.
- Megsérültél vagy mi van veled?- értetlenkedett Rigó.
- Csak egy kicsit...- válaszoltam és levettem a kesztyűmet. A kötések átáztak és büdösebb volt mint valaha.
- Hogy ápoltad ezt le?- szólalt meg Anna is.- Gyere ide, én segítek.
Így is lett, ezúttal fertőtlenítővel és jobb kötéssel kötötte be a kezem Anna, még szerencse hogy itt volt egy patika. Közben elmeséltem, hogy kerültem ide. Miután kiderült, hogy a hátam is csupa vér, Esztert leküldte még pár kötszerért és azt is redesen felrakták rá.
Ők pedig a Lúdlábból kerültek ide. Elmesélték hogy ott a semmiből jelent meg rengeteg élőhalott és menekülési út nélkül esély nem volt megszökni. De mivel Rigó és Szabi edzett ember volt, egy helyen jártunk önvédelmi órára, így nekik megmaradt a lélekjelenlétük, és sikerült kimenekíteniük Annát és Esztert. Aztán összefutottak pár emberrel, akik fegyverrel lövöldöztek, még embereket is öltek meg. Barbároká váltak egy embertelen világba...
- Mi a tervetek?- kérdeztem tőlük.
- Hát, ez egy jó helynek tűnik, csak a főajtót kéne lezárni, mert így bárki besétálhat...- válaszolta Rigó.
- De majd csak reggel.- mondta Szabi.

______________________________________________________________________
Folytatása: DayZ 1. -Máté-
Readers: 178
Vote: 61