cf|kard|választások|kard|c f
Day 2,317, 14:51
•
Published in Hungary 
•
by
•
by Viking Finest
Szevasz!
Szavazz a KARD-ra, mert az jó.
Szevasz, tavasz.
cf
What is this?
You are reading an article written by a citizen of eRepublik, an immersive multiplayer strategy game based on real life countries. Create your own character and help your country achieve its glory while establishing yourself as a war hero, renowned publisher or finance guru.
Facebook
Twitter
Discord
Comments
Van itt egy tévedés.Eszerint fölösleges,sőt veszélyes konkrét ügyekben állást foglalni,mert úgyis csak az egyszavas üzenetek mennek át.Ez nem igaz.
Amúgy ezt a legkevésbé sem cáfolnám teljes bizonyossággal.
első
három?
annyi
első
vklvwklvkljrl
[removed]
akik a cikkre érkező gyér szavazatszám alapján kételkednek a hatékonyságában, netán kiröhögik annak íróját és pártját, azok bizony nagyon rosszul teszik!
jehhnh
mér?
mer.
egymás lábát taposnák le a kötelességükről eddig megfeledkező szavazóik.
ha lenne lábuk.
omg
Nah a cikknek koszonhetoen jott is 5% lol azert ennyire pofatlanul mar nem kene csinalni.
Komolyan kell venni ezt a cikket.
A KARD adja a ház (kongresszus) elnökét és alelnökét
.
Ezek az emberek jelentős befolyással bírnak azon csoporton belül amelynek befolyása van eMagyarország sorsára.
Ha őket meggyőzzük bizonyos dolgokról, akkor változni fog a mostani helyzet, amelyben a kormányunk passzívan tűri hogy barátaink és a másik barátaink meg románia aki sosem volt barátunk felosztották a bónuszainkat.
.
Legyen a kard az az ez eszköz amely felrázza az apátiából és a vert helyzetet elfogadó állapotból az uralgó osztályt!
Éljen a KARD.
Lehet még elsőzni?
lehet
Tizenhárom éves koromban váratlanul meghalt édesapám. Szívszélhûdés ölte meg, így legalább a legkevesebb szenvedéssel fejezte be földi pályafutását. A fájdalom mindnyájunkat lesújtott. Úgy látszott, hogy legfõbb óhaja: fia jövõjének a biztosítása nem teljesedik be, pedig tudat alatt mégis õ alapozta meg jövõmet!
Külsõleg egyelõre még semmi sem változott meg. Édesanyám kötelességének tartotta, hogy neveltetésemet édesapám óhajához híven folytassa, és engem továbbra is a hivatalnoki pályára akart elõkészíteni. Én azonban konokabbul ragaszkodtam elhatározásomhoz, mint valaha. Váratlan segítségként lépett fel betegségem amely döntõ jelentõséggel befolyásolta sorsomat. Tekintettel súlyos tüdõbajomra, orvosom édesanyám lelkére kötötte, hogy engem semmi szín alatt se tegyen be valami irodába. Egy esztendõre a reáliskola látogatását is be kellett szüntetnem. Így szinte önmagától teljesedett be leghõbb vágyam, amelyért oly sokáig küzdöttem.
Betegségem hatása alatt édesanyám ezután végleg kivett a reáliskolából, hogy az akadémiára küldjön.