Belső konfliktusok az ATLANTIS-ban

Day 536, 15:18 Published in Hungary Hungary by Pyrrhosz

Rövid külpolitikai kitekintés.

Mostanában az ATLANTIS háza tájékán több probléma merül fel, szokatlanul sok, és nyilvános a tagok közötti konfliktus. A trainingharc esetében az egész szervezési problémán alapul, míg a svéd-német ellentét pedig igen különösnek hat egy szövetségen belül…

Kezdjük az ír-amerikai gyakorlóharccal. A helyzet megértéséhez ismerni kell az előzményeket. Még az előző elnökség alatt a britek megegyeztek Kanadával és Írországgal egy gyakorlóharc indításáról, emiatt hagyták lejárni a kanadai MPP-t. A probléma abból fakadt, hogy a briteket elfelejtették pontosan tájékoztatni az amerikai-ír tervekről (legalábbis a hivatalos angol álláspont szerint), és az ír hadüzenet megtörténte után azzal, hogy az USA támadott először, aktiválódott az Egyesült Királyság MPP-je. Ezzel a húzással a britek jóformán kereskedőpartner híján maradtak, hiszen majdnem az összes ATLANTIS taggal szemben kereskedelmi embargó lépett életbe.
A britek nem hajlandóak fizetni a normalizált állapotok létrehozásáért, hiszen főleg az íreket és az USA-t hibáztatják. Scrabman, az USA elnöke új javaslatot terjesztett be – a tagállamok állják közösen a költséget, de természetesen a britek kicsivel többet fizessenek. Mivel a normális állapotok helyreállítása 4 napba telik, ez nem jön túl jól az ATLANTIS-nak, miközben a PEACE példája mutatja, hogy hadgyakorlatot meg lehet szervezni problémamentesen.

Talán még érdekesebb, hogy az új svéd elnök, Kalle Holm a németek megtámadását tervezi. A támadás függ az ATLANTIS-szavazástól is, melynek tétje, hogy Németország továbbra is maradhat-e a szövetségben. A svédek elég biztosra veszik, hogy a nem szavazatok fognak győzni, és megtámadhatják a szövetségesek nélkül maradt németeket. A svéd elnök szerint a szavazás után egy héten belül megkezdődhet a támadás, és ez új célt adhat a svédeknek, felébresztheti az „alvó” állampolgárokat, illetve bosszút állhatnak a németeken. Németország reménykedik a diplomatikus megoldásban, ez nem is csoda, hiszen a PEACE-től eléggé érdekes lenne segítséget kérniük a csatlakozási mizériák után (tudniillik úgy tűnt, hogy már fél lábbal a PEACE-ben vannak, amikor mégiscsak a másik szövetséget választották). Gyanítom, hogy néhányan elkezdték átértékelni a meghozott csatlakozási döntést.