BALLADA A PARLAMENTHEZ [HU/EN/FRA]

Day 651, 07:35 • Published in Hungary Hungary • by Quicksilver
BALLADA A PARLAMENTHEZ

Most, hogy a bitó árnyékában állok,
a parlament eszéhez apellálok.
Mert jogában áll minden féregnek, dögnek
védekezni, ha életére törnek,
a kutya vonít, a kígyó sziszeg,
a farkas üvölt, s ebben a hideg,
tetves ketrecben, ahová bezártak:
csak én, csak én fogjam be a pofámat?

Persze: nem nékem állna a deres,
ha úr lehetnék vagy gazdag nemes,
de mivelhogy szegény bitang vagyok,
a vallatásnál csak pofont kapok,
s most, hogy még hozzá kínpadra ítéltek,
ha hegyes szögekkel húsomba tépnek,
ha olajba főznek, ha négyrétre vágnak:
most is, most is fogjam be a pofámat?

Nem - a fejemben még több szalma lenne,
mint amennyi szalma nőtt már eddig benne,
ha most a parlament elé nem állnék,
a végső lehelletig nem protestálnék,
hogy ártatlan vagyok, s ha siralomházba zárnak
s a bitó alatt a martalócok várnak,
míg a szuronyok merev négyszögben állnak,
hát még akkor is fogjam be a pofámat?


BÚCSÚ

Nem: látjátok, nem hiába firkálok,
mert ha ezt a verset ki nem gondolom,
fölöttem folyna már régen az árok,
s csalán nőtt volna már a gyomromon.
Ezért, ha a zsaruk a nyakadra hágnak,
az urak előtt ne fogd be a pofádat.

François Villon

BALLADE OF VILLON'S APPEAL

Garnier, what of my appeal ?
Was it sense or not — you see
Every beast must from the steel
Guard its skin by subtlety,
Or by flight, and so with me.
Since, then, all this needless pain
Came about through treachery,
Was it time for silence then ?
Were I heir to Hue Cappel,
" Butchers were his ancestry,"
They would not have made me swell
In their damned escorcherie.
You know well that trickery.
Since for pleasure's sake these men
Chanted forth their homily,
Was it time for silence then ?
Think you 'neath my cap did dwell
Not enough philosophy
Just to answer " J'en appel "
And my speechless tongue to free ?
When the greffier, notary,
Read the verdict out, and when
" Pendu serez " finished he,
Was it time for silence then ?

Prince, had I stood foolishly
Voiceless, as with pip the hen,
By Clotaire'si my corpse would be
Was it time for silence then ?

BALLADE
DE L'APPEL DE VILLON.

Que dites-vous de mon appel,
Garnier? Feis-je sens ou follie?
Toute beste garde sa pel;
Qui la contrainct, efforce ou lye,
S'elle peult, elle se deslie.
Quand à ceste peine arbitraire
On me jugea par tricherie,
Estoit-il lors temps de me taire?
Se fusse des hoirs Hue Capel,
Qui fut extraict de boucherie,
On ne m'eust, parmy ce drapel,
Faict boyre à celle escorcherie:
Vous entendez bien joncherie?
Ce fut son plaisir voluntaire
De me juger par fausserie.
Etoit-il lors temps de me taire?
Cuydez-vous que soubz mon cappel
N'y eust tant de philosophie
Comme de dire: «J'en appel?»
Si avoit, je vous certifie,
Combien que point trop ne m'y fie.
Quand on me dit, présent notaire:
«Pendu serez!» je vous affie,
Estoit-il lors temps de me taire?

ENVOI.
Prince, si j'eusse eu la pepie,
Pieça je fusse où est Clotaire,
Aux champs debout comme ung espie.
Estoit-il lors temps de me taire?