Béke a romokon

Day 706, 04:19 Published in Hungary Hungary by Kolozs

Elöljáróban szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki az elmúlt két napban sokszor erőn felül teljesítve segített a lakosság és a sereg felfegyverzésében, ellátásában. Köszönöm azoknak is akikkel együtt virrasztva lestük a fal alakulását az utolsó percekig, ti mindent megtettetek a sikerért és ez mindannyiunkat büszkeséggel tölthet el.

Szeretnék gratulálni az újonnan megválasztott kongresszus tagjainak, régieknek és újaknak egyaránt. Bízom benne hogy legalább az elmúlt hónaphoz hasonló aktivitás jellemzi a munkátokat. Sok sikert és lelkesedést kívánok hozzá!


A tegnapi estéről pár mondatban:

Bár napváltáskor úgy tűnt hozni tudjuk a nunavuti csatát (reggel pluszban volt a fal, mert előző éjjel is már tankoltunk bele, illetve a magyar haderő nagy része is reggel ütött), délutánra egyre egyértelműbbé vált hogy ez nem így lesz. Ráadásul a hellokitty RW potenciális veszélyforrást jelentett az egész magyar gazdaságra nézve, ezért a súlypontokat felül kellett vizsgálni. Még a délelőtt folyamán felvettem a kapcsolatot az UVVA képviselőjével, illetve kértem az országgyűlés elnökét hogy 19 órára hívjon össze rendkívüli kongresszusi ülést.
Az UVVA tanács hozzájárulását adta Heilongjiang régió védelme céljából 600 arany, 6000 HUF és 600 Q4-es fegyver kiutalásához, melyet a kongresszus is jóváhagyott. A kongresszust zárt ülésen tájékoztattam a várható fejleményekről, a hírszerzéstől kapott információk alapján. A manitobai ütközetben 1200 E/F reguláris katonával és több tucat tankkal álltunk szemben. Nunavutban ez a szám több mint 3000 ellenséges reguláris katonára emelkedett! Információnk volt továbbá arról is hogy szükség esetén 15000 arany is bevethető ellenünk a túloldalon. A kongresszus mérlegelve a lehetőségeket végül úgy döntött, hogy Heilongjiang régió maximális biztosítása mellett kíséreljük meg a lehetetlent, Nunavut megvédését, a NAT 3000 aranyán kívül minden egyéb forrást mozgósítva. Ezzel párhuzamosan kezdjük el az esetleges evakuálás megszervezését.

A rendelkezésünkre álló eszközöket a tankoknak szétosztottuk és vártunk... Éjfélre a fal már csak alig maradt a biztonságot jelentő secure szint fölött. Az E/F katonái rendületlenül ütötték. Hajnali egykor fél órás állóháború után a magyar reguláris egységek megkezdték a leütést, a fal 340 ezerig emelkedett. 1:15-kor a US Army is leütött, de alig tudott csökkenteni a még mindig záporozó magyar ütésekkel szemben. Ekkor kezdtünk bizakodni.

1:38-kor a magyar Elit egységek, 1:45-kor a Peacekeepers tankjai toltak bele a falba, amely ekkor 520000-ig ment fel! Az Eden kifáradt volna?

Sajnos nem. Az utolsó 5 percre, hasonlóan Manitobához beindult a henger. Bár újabb tankolási hullám is ment közben a részünkről, mégis percek alatt eltűnt a fal, mely végül -230000-ben állapodott meg. Döbbenet volt nézni, hogy bár a csatát már elvesztettük, de a másik oldalon még mindig csak jönnek és jönnek az ütések. Az utolsó percekre tartott tankokat már Hellokittyre irányítottuk, illetve a reggelre erre a célra kiosztott ellátmány egy részét is beleküldtük a Kitty falba, hátha ezzel elrettentjük az ellenfelet egy esetleges tankolási kísérlettől. Bár elnézve tankolási kapacitásukat, csak remélni tudtuk hogy ez nem következik be.

A tengerentúli háború ezzel gyakorlatilag eldőlt. Bár még van egy régiónk, de csak idő kérdése mikor szánják el magukat a megszerzésére. A prioritásokat tehát végleg át kell értékelni!

Elmondhatjuk hogy a magyar gazdaságot nem érintette olyan súlyosan ezeknek a régióknak az elvesztése, mint ahogy első gondolatként sokakban ez felmerül. Munkahelyek és adóbevétel szempontjából is a vas, illetve a fegyver ágazat ami jelentős részt hasít ki a magyar GDP-ből. Ezért a nunavuti, illetve később szükség esetén az alaszkai lakosságot, cégeket is ide szeretnénk irányítani, akár 4000-es falat emelve ezzel. Megkérnék minden alaszkai lakost, hogy egy esetleges költözésre felkészülve tartson magánál egy darab jegyet az utazáshoz. Figyelem, egyelőre még maradjatok Alaszkában, tartsuk a falat!



Visszanézve az elnöki ciklusomra és a még előttem álló időszakra, három jól elkülöníthető dekádra osztható fel.

Az első 10 napot már már idegölő nyugalom jellemezte. Mindenki csatáért kiáltott, miközben mi az arany, fegyver és pénztartalék növelésével voltunk elfoglalva, készülve egy európai hadszintéren indítandó csatára, melyre végül nem kerülhetett sor...

A középső időszak a masszív védekezés és eMagyarország hősies helytállásának az időszaka volt. Ebben benne volt a két manitobai csata (az elsőt utólag visszanézve meglepően kevés pénzből hoztuk) és a tegnapi nunavuti ütközettel zárult.

A harmadik időszak sem kevésbé fontosabb. Miután a játékosokat a harcok kellően felrázták, az unalom a jelek szerint egy időre elmúlt, itt az ideje az újjáépítésnek. Szeretném úgy átadni az ország védelmét a következő kormánynak, hogy még legalább 2 várat le tudjunk rakni, most már végre az eredeti területekre. Szeretném az elkezdett, és a harcok miatt félbeszakadt katonai org programot befejezni. Ez utóbbi nagyon fontos lehet a későbbi harcokban, a fal emelésén túl is. Lényegesen megkönnyíti a fegyverek osztását, illetve minden katona itt tárolhatná a gazdasági pangás idején olcsón beszerzett fegyvereit, hogy szükség esetén bármikor bevethető legyen.

Eddig 50 orghoz osztottam ki támogatást, a listán még 80 igénylő szerepel. Minden este 19-21 óra között fogom ezt végezni. A helyszínről este érdeklődjetek századparancsnokotoktól, a tisztikar szobában ugyanis közzé fogom majd tenni.

Fontosnak tartom azt is, hogy a következő kormány ne szűkölködjön anyagiakban. A lehetőségekhez mérten az utolsó 10 napban ismét a tartalékolásra szeretném helyezni a hangsúlyt. Újabb pénznyomtatást nem tervezek, a jelenlegi likviditás az adóbevételek ismételt növekedését eredményezték, és nem csak a fegyverágazat révén.


Végezetül mivel mindennek két oldala van, nézzük a dolgok pozitív oldalát:

- Volt egy izgalmas másfél hetünk 🙂
- Megvalósult a gazdaságélénkítés (bár nem így terveztem)
- Gyorsabban fejlődött a lakosság katonailag


Tisztelettel: Kolozs