Békét Romániával?

Day 547, 01:27 • Published in Hungary Hungary • by Crile Fisher

A tegnapi napon elnökünk, Feherlo békét ajánlott a románoknak, erről a legtöbben valószínűleg már tudnak.

A fogadtatás - amint az a szavazás állásán is meglátszik - igen vegyes, úgy képviselőink, mint a nép körében. Sokan megdöbbentek ezen, értetlenül állnak a javaslat előtt, és magukban, majd fennhangon azt kérdik: miért? Miért kellene nekünk ilyen nagylelkűeknek lennünk a románokkal? Ők talán megálltak eredeti határainknál, mikor abban a régi, legendáktól homályos korban ellenünk indultak?

Nem. A román hadseregnek nem voltak erkölcsi aggályai, szívfájdalom nélkül vonultak be a magyar régiók szívébe. Megszállták városainkat, ellehetetlenítették gazdaságunkat, megalázták lakosságunkat, elhallgattatták a sajtót. Fél évnél hosszabb időbe tellett, mire szövetségeseinkkel kiegészült seregeink felszabadíthatták fővárosunkat, s Budapest felett ismét meglengethették a magyar trikolort. Jár tehát a bosszú, nem vitás.

De vessünk egy pillantást a világ térképére most, és tegyük fel a kérdést: hová tűnt a Román Birodalom? Mi volt az, ami a bukásához vezetett?

Magyarország megszállása, nem más. A román hadsereg - ha nem tette volna le a fegyvert Podólia és Nyugat-Szibéria eleste után - egyenként bizton elbánna még ma is mind az indonéz, mind a magyar haderőkkel. Tankhadosztályaik akadálytalanul gázoltak keresztül Ázsián, mikor mi hazánk visszaállított egységének örültünk, és nekik nem kellett az európai fronton is harcolniuk. Ám a megszállás megerősített miket, úgy, ahogyan a románok nem is képzelték volna. Két baby-boomot is köszönhetünk ennek a négy szónak: Budapest román megszállás alatt. Ezrek jöttek a hívó szóra - az elnyomás megerősített és egységbe kovácsolt miket, és amikor ismét megnyitottuk a frontot, a legerősebbek sem bírták sokáig kalapács és üllő között.

Románia néhány hete Karnataka kapujában állt, s ma eredeti régióira szorult vissza. És hol vagyunk mi? Vessünk egy pillantást a térképre...



Birodalommá váltunk. Hogy a magyar vezetés hogyan képzeli el a jövőnket, nem tudhatom, de mióta idekerültem, nem csalódtam a döntéseikben. Sokaknak viszont meg kell érteniük, hogy Romániával szemben kiegyenlítettük a számlát. Elvettük területeiket, álmaikat, lelkesedésüket, minden, amijük maradt, az keserűség és dac. Az ATLANTIS önmagával háborúzik, feloszlóban van, néhány tagja már egy harmadik szövetség létrehozását fontolgatja.

Mit nyernénk a román területek megszállásával? Gazdaságilag egy high grain régiót - ilyenből sajátunk is van, s néha az is sok. Talán jól esne az is, ha rúghatnánk még egy utolsót a kihűlőben lévő hullába, ám szükségtelen lenne.

És mi járna még együtt a megszállással? Mindenek előtt, több ezer aktív román játékos - román szavazó. Területeink száma miatt már most is problémásabb lesz a választás az eddigieknél, az anti-TO egységeknek most hazánkat sokkal aktívabban szemmel kell tartaniuk. Nem valószínű, hogy a jövőben tartani tudnánk TO-nagyhatalmi pozíciónkat, ha saját parlamentük kézben tartása is kérdésessé válik. Persze folytatnák a gazdasági ámokfutást és a sajtó teleszemetelését is - csak éppen nem unnák meg, mint a most Podóliával hozzánk kerültek, akik lassan elcsendesednek majd. Minden valószínűség szerint nyernénk vele legalább egy román baby-boomot is, hiszen már azzal is szép sikereket értek el nem is rég, hogy az IRL sajtóban azt hazudták pofátlanul, Erdély ellen indultuk. Talán az elit egy része is visszatérne a passzivitásból... És persze aktiválnánk a román MPP-ket is, márpedig akármilyen megosztott jelenleg az ATLANTIS, azért egyedül miket még fél kézzel legyűrnek, ha komolyan gondolják.

Nem, a bosszúnk teljes. Akkor vált azzá, mikor a podóliai harcterek felett eloszlott a füst, és Feherlo "üdvözölte" Alex Craciunt. Ha most megelégszünk azzal, amit kivívtunk magunknak, körbevesszük Romániát eredeti ukrán és moldáv határokkal és nem akarunk azzá válni, amit úgy gyűlöltünk, Európai urai maradhatunk. Figyelhetjük, hogyan sorvad el a román gazdaság, és talán a lelkesedésük is. De ha vakok maradunk és csak a düh vezérel, könnyen a vesztünkbe rohanunk, és egy napon arra eszmélünk majd, hogy ugyanúgy dobtuk el a jövőnket, ahogyan azt régi ellenfeleink tették.

Egy napon lehetünk olyan erősek, hogy ne csak bevegyük Kolozsvárt s más elszakított városainkat, de meg is tartsuk. De még nem vagyunk azok. Egy nyugati front ma több reménnyel kecsegtet - de mi sem vagyunk elég erősek két frontos háborút vívni...

________________________________________ __________________________________

Társadalmi célú hirdetés:

Hivatalos eMagyar Chat-szobák:

eMagyar hivatalos cset: www.mibbit.com (channel: #erep, nick: erepes neved)
Vendégszoba angol nyelven: www.mibbit.com #erepeng
Feketepiac: www.mibbit.com #piac

Mentor program újoncoknak segítőt keres és kínál: http://sanya.agilityhoster.com/mentor/
eMagyar hivatalos oldal: http://erepublikhu.info/
eMagyar hivatalos fórum: http://forum.erepublikhu.info/
eMagyar Nemzeti Bank : http://www.erepublik.com/en/organization/1267102

Támogasd Te is a Magyar Tartalékos Szövetséget!

Fontos újságok (subscribe erősen ajánlott):

Magyar Közlöny: http://www.erepublik.com/en/newspaper/magyar-kozlony-183570/1
Hadügyi Közlöny: http://www.erepublik.com/en/newspaper/hadugyi-kozlony-177586/1
Elnök újságja: http://www.erepublik.com/en/newspaper/good-morning-hungary-179329/1
eKSH: http://www.erepublik.com/en/newspaper/estatisztika-185632/1