Az intézményi és morális válság helyzetek kezelése II. - A koncepció

Day 1,470, 12:10 Published in Hungary Hungary by Feherlofia Koppany

Folytatom az előző cikkemben megkezdetteket. Az alaphelyzetet felvázoltam, a következőkben az általam helyesnek ítélt irányt mutatom be.

Le kell szögeznem, magam sem gondoltam, hogy ilyen darázsfészekbe nyúlok bele, az elmúlt két napban több cikk is foglalkozott a témával, de sokan kerestek meg cseten és PM-ben is. Meg kell említenem, hogy mobra korábban hasonló témában már értekezett, ez a cikk nekem kimaradt, de a hasonlóságok is rávilágítanak, hogy van igény a szerkezeti változásokra. A hadsereget érintő kérdésben örömmel vettem, hogy az Elnök fel is kérte a Hadsereget egy reprezentatív személy megválasztására. Mindezek azonban nem változtattak a már kialakult elképzeléseimen, amiket most akkor meg is osztok a nagyérdeművel.


Tehát mégegyszer a cél: egy olyan három pólusú berendezkedés kialakítása, mely lehetővé teszi az Elnök, a Kongresszus és a Hadsereg kölcsönös egymás feletti kontrollját, hatékonyabbá teszi a döntéshozatali folyamatokat, valamint átlátható keretet ad a vis maior helyzetek megoldására.


Az Elnök - Itt igazából nincs szükség változtatásra. Az Elnöknek el kell látni a feladatát és el kell fogadnia az alábbi keretrendszert. Nyilvánvalóan a játékosok feltételezik, hogy aki az elnöki választásokon indul az a., magasabb az IQ-ja 75-nél b., rászánja a kellő időt és energiát ami a poszthoz szükséges c., rendelkezik annyi minimális szociális készséggel, hogy ne haragítsa magára az országot két nap alatt. Nos ha nem, akkor az ilyen esetekre is jó lesz ez a tervezet.

A Kongresszus - A Kongresszus Elnöke pozíció egy viszonylag jól bejáratott és hatékonyan működő rendszer. A Kongresszus saját tagjai közül többségi döntéssel választ elnököt, aki aztán az egy hónapos ciklus alatt kifelé képviseli a szervezetet. A Kongresszus több olyan eszközzel is rendelkezik, mely bizonyos helyzetekben ellenőrzési jogot ad az Elnök és a Hadsereg felett. Szélsőséges estben ugye leválthatja az Elnököt, megakadályozhatja bizonyos Törvényjavaslatok érvénybelépését, illetve a pénzkiutalásokat az eMNB helyett az eMagyar Kongresszus orgba irányítja. Ebben az esetben a Kongresszus dönthet az adóbevételek felhasználásáról a Kormány helyett.

A Hadsereg - Na itt van mit csinálni. Első intézkedésként vissza kell állítani a reguláris hadsereg intézményét. A jelenlegi szétszórt, széttagolt, kaotikus szervezeti felépítményű valami inkább kelti egy szedett-vedett csűrhe képét mint azét profi hadseregét, amire olykor irígy volt az egész eRepublik. Meg kell határozni a reguláris egységekre vonatkozó létszám- és teljesítménybeli feltételeket, valamint a prioritás csatákra vonatkozó jelenlétre érvényes feltételrendszert. Amelyik egység ezen technikai feltételeknek nem tud eleget tenni, az nem lehet a reguláris hadsereg része (el tudom képzelni a századokat több kisebb egység századszintű integrációjaként is).

Másik lényeges és esszenciális követelmény, hogy a Magyar Reguláris Hadsereg századai kizárólag magyar állampolgársággal bíró játékosok lehetnek. El tudok fogadni bizonyos gazdasági érveket, mondjuk a lengyel állampolgárság mellett, az ezzel járó előnyök azonban akkora morális deficitet okoznak, ami megengedhetetlen. Egy magyar katona azért veszi el a külföldi állampolgárságot, mert nem lát rá esélyt, hogy a gazdasági bónuszok itthon is meglegyenek. Ezért elmegy külföldi állampolgárságért és mivel az ő bónuszai megvannak, ezért már eleve nem annyira fontosak neki az ilyen magyar törekvések. Az ilyen katona az ország számára nem megbízható mely abból fakad, hogy az országban sem bízik már a katona. Ördögi kör mely determinálja sikertelenségünket és amit azonnal fel kell számolni. A Magyar Reguláris Hadsereg magyar állampolgárságú katonákból áll. Pont. A legaktívabb játékosréteget adó Hadsereg kezébe pedig olyan potenciált kell adni, hogy amennyiben az Elnök részéről totális inkompetencia lép fel azt ellensúlyozni legyen képes.

A Reguláris Hadsereg egységei választják meg a Vezérkari Főnököt, vagy aminek nevezzük. Ő személyi felelősséggel bír azért, hogy a hadsereg századai megfeleljenek a felállított követelményeknek. Ezért cserébe az Elnök a Hadsereg részére átutalja a napi megállapított támogatást.


A rendszer - A kontroll rendszer lényege, hogy a - nevezzük így - három fő közjogi méltóság közül kettő felülbírálhatja a harmadik döntését, illetve a rendelkezésre álló eszközeivel korlátozhatja annak cselekvési szabadságát és fenntarthatják az ország működőképességét.

Ennek szavatolás érdekében fontos közbeiktatni egy moderátor szervezetet, nevezzük mondjuk Alkotmánybíróságnak. Ez az én értelmezésemben egy embert, illetve egy tartalékot jelent, megválasztása határozatlan időre szól, a három közjogi méltóság egyetértése kell a megválasztásához és leváltásához. Az Alkotmánybíróság feladata, az állam működésének technikai szavatolása. Gyakorlatilag az Alkotmánybíró válik a stratégiailag fontos csetes csatornák ownerévé, illetve hozzáférést kap legfontosabb állami orgokhoz és felügyeli a kongresszusi honlapot. Ezzel elkerülhetőek az olyan kacifántos esetek, mint hogy valakinek a meghülyülése okán hirtelen csinálni kell mondjuk #kotelhuzas2 -t.


Röviden ez a koncepció. További részletek kidolgozandók. Véleményezzétek. : )





F