Akkor az UFR az én szemszögemből is...

Day 1,322, 22:24 • Published in Hungary Hungary • by NightwatcherHUN

Sziasztok,

Ma este nem a Nightwatchról fogok irni, hanem az én véleményem fogom kifejteni az UFR-ről és a játékosok hozzáállásáról. Ez lehet hogy néhányotoknak nem fog tetszeni, de olvassátok végig, hogy megértsétek mire akarok utalni, utána nyugodtan lehet kommentálni vagy trollkodni, megvitathatjuk a dolgokat.

Elsősorban aki nem tudja, vagy nem biztos abban hogy működik az UFR az
itt elolvashatja, de ebből szeretnék egyvalamit kiemelni, hogy elég egy nap egyszer bejelentkezni a 2x-re vagy akár az éjjeli 4x-re, a többi alkalommal automatikusan bejelentkezés nélkül feles szorzót számol.
Tehát nem kell mindig bejelentkezni


Mostpedig vegyük először az UFR pozitivumait:

- elősegiti hogy a katonák által bevitt sebzés a megfelelő csatában és időben történjen.
Ezidáig a katona előre kapta a kaját, fegyvert azt vagy felhasználta akkor és oda ahova kellett, vagy nem.

- a rendszer feljegyzi hogy ki mennyi sebzést visz be, és ennek megfelelően kreditett kap.
Ez kiküszöböli a visszaélés lehetőségét, és az állami kiadás csökken, ami lehetőséget add arra hogy tartalékokat halmozzon fel a nehéz időkre, amikor esetleg majd lehet tankokkal, kajával dobálózni mint régen, ha az szükséges, de talán azért azzal egyetértek hogy a krediteket, vagy szorzókat lehetne emelni, hamár vesszi az ember a fáradságot hogy vár nyitásra.

Hát kb ennyi, negativuma több van jelenleg, egyesek szerint, de szerintem megvitatható

Az UFR hátrányai

- Várni kell.
Igen ez alapjába véve szar dolog, de az hogy mennyit van nyitva egy nap az attól függ, hogy hogy állnak a csaták
nyilván ha rosszul nyitva, ha jól zárva na most ez nem a hadvezetés hibája, bár lehet mondani hogy valami keményebb célt kellett volna kitűzniük, például maradhatott volna a csiki csuki állapot a jetikkel, akkor biztos egész nap nyitva lenne, és talán még a hatos szorzó se volna elég.
S miért?
Nemzeti érzelmek miatt?
Kéremszépen én is szeretem Erdélyt, de ez egy játék.
Egy virtuális világ.
Azt csinálunk amit akarunk. Már nagyon sokan megunták a jeti háborút, és ott se lett volna meg az összes bónuszunk.

Visszatérve az UFR-re azért kell várni mert most jól megy a sorunk, és nem azért mert a hadvezetés ki akar baxni velünk, és nem akarja kinyitni, bár nem tagadom volt arra is példa, meg arra, hogy senki nincs jelen, de talán abba is gondoljunk bele, hogy annyi troll után, és elégedetlenség után náluk is betelhet néha a pohár.
Hunniát alkoholizmusba kergetitek,
Drago meg kinjába elment füvet nyirni 🙂

Na jó a viccet félretéve...

- Nem fedezi a visszatéritett összeg az elköltött pénzt.

Igazából még nem igazán számoltam utána, mikor mennyit kapok, vagy jár, de ezt a problémát is hallottam.
A feles szorzónál egyértelmű, hiszen nem korrekt a roszkor még ha jó helyre is bevitt ütést maximálisan támogatni, hiszen elveszi a kordinált ütés ösztönzését.
Azzal viszont egyetértek, hogy ha valaki parancsra vár és üt, az mindenképpen kapja meg minimum a rááldozott összeget, sőt akár többett, mint ahogy éjszaka is nagyobb szorzóval számolnak azért cserébe, hogy felkell az éjjel harcolni.

- Összerombolja a csetes vidám közös ütéseket.

Nos erre szinén azt tudom mondani, ha komolyabb csatáink lennének, többett lenne nyitva, és izgalmasabb is lenne a közös harc.
A közös harcot az új szabályok is felboritották, mivel az ember nappal akkor üti le magát amikor ideje van, és ennek megfelelően nem biztos hogy este mindenki ugyanakkor áll készen az ütésre.

Tehát szerintem megint ez nem az UFR, vagy a hadvezetés hibája, talán inkább századonként ki lehetne alakitani egy uj rutint, körbekérdezve hogy ki mikor ér rá talán, tudom ez nem olyan egyszerű.
Pozitivum, ha egy kis izgalomra vágytok, meg több zsoldra, hogy következő hadjáratunkban nagyobb ellenállásra számitunk.

- csetelésre kötelez

Ellátmányért idáig is csetelni kellett,
ez talán hülyén hangzik, de ilyen negativumként emlitett tényezőt is hallottam, tehát igyekszek minden problémára kitérni

- elkergeti az ujonc és öreg játékosokat egyaránt, szétzilálja a hadsereget

Számomra ez a legkényesebb probléma, valamelyest egyetértek, de ugyanakkor ez is nézőpont kérdése.
Szerintem az a játékos aki elkezd az ereppel játszani, és megragadja benne valami, az nem az hogy kap e zsoldot, vagy nem. Mostmár zynga játékokhoz hasonlóan, ez a leegyszerűsitett változat egy fos az eredetihez képest, de még mindig itt vagyunk,és nem hiszem hogy az UFR miatt fogunk elmenni. Csak a szokásos elégedetlenkedés, meg se nézve a másik oldalát a dolognak, hogy mennyi munkába telhetet, és mi célt szolgál, hát semmiképpen a sereg szétzilálását. Ez csak a regi megszokott dologtol eltérő új dolog, aminek egyesek képtelenek látni a jó oldalát, képtelenek befogadni, és nap mint nap rossz oldalát hangoztatva nem vesszi észre hogy ön maga szétzilálja negativumjával a társaságot.
Persze sok, jó ötlet, és megoldás is született. Xavinyo stb.

Hozzátenném azt is, hogy saját példámból, magamból kiindulva, eleinte nagyon sokáig nem vettem igénybe támogatást, és nem hagytam itt a játékot, hanem arra törekedtem, hogy egy kis kuporgatással megalapitsam hogy fokozatosan önnellátó legyek. Igaz talán azért sem probáltam segitséget kérni, mert nem ismertem senkit, csetezni időeltolodás miatt nem tudtam, ujságot olvasni rendszeresen nem volt időm.

Kéremszépen összegezve véleményem, az UFR az ütéskordináláson túl, a minőségi játékosokra öszpontosul, mert arra is kényszeriti a játékosokat, hogy önellátóvá válljanak, és ne kényelmesedjenek el, ne várják el, hogy a sültgalamb a szájukba repüljön.
Egyébként a hadvezetés dolga a csaták kiválasztása, katonák sebzésének kordinálása, és nem a játékosok egyéni fejlődési igényei, arra ott van a szociális minisztérium, mindenféle alapitvány, ha nincs elég akkor trolkodás helyett csinálj, lehet találni segitő karaktereket, akik szerveznek kaja, és fegyver osztást, például Gézenguz aki nem trollkodással tölti az idejét. Le a kalappal elötte. Köszönjük neki.

Egy trollnak lehetnek adatai, copyzott párbeszédei, de nem jó másra csak a széthúzásra, és negativ a közösségre nézve, nem az UFR, nem a hadvezetés.

Nekünk sajnos magyaroknak tipikusságunk a széthúzás, elégedetlenkedés, a fújás egymásra, sőt rengeteg negativ megjegyzésre számitok cikkem után, sőt talán barátokat is veszithetek, ezzel mind tisztában vagyok, de mit ér az élet, ha nem bontakoztatod ki véleményed, úgyse érthet mindenki mindennel egyet, szóval ez a riziko mindig fenn áll, valamint az ezen cikk után következő vita, tanulságos lehet akár nekem, akár nektek.