Adatcsend

Day 1,213, 02:33 • Published in Hungary Hungary • by Olvastar

A toll halkan dobol a jegyzeten. Az iróasztal matt fekete felületén a kevésbé használatos részeken hóditó útjára indult a szürke porréteg. A hófehér papirra egy csepp folyadék csurran. A toll abbahagyja a dobolást, és kerül az asztalra. A kéz egy határozott erős mozdulattal letörli a folyadékot, majd papirzsebkendő után kutat. A férfi tudja, hogy nem fog találni sehol. Tudja, mégis reflexszerűen kutat a kis csomag után. Aztán még egy csepp hullik le. Ezúttal az asztalra. Azzal már nem foglalkozik. Két markát az álla alá tartja, és lehajtott fejjel elindul a fürdőszobába. A cseppek egyre sűrűbben csöpögnek az orrából. Kirúgja az ajtót, aminek következtében a kezén gyűlő vörös folyadék elszabadul, és a vér végigcsurog a csuklón, célba véve a könyököt. Verseny kezdődik. A cél ellentétes. Az érdekek ütköznek. Az orrvérzést a pokolba kivánó férfi megpróbálja elérni a fürdőszoba csempéit mielőtt kárpitot kéne cserélnie.

Maga mögött csak az árnyak sötét birodalmában játszó dolgozószobát hagyja. A papirra az asztallámpa vetiti leplező vakitó fényét. Nem jut máshova. Mintha a papir elfogná, rabul ejtené. Ezen rabságból pedig nem szabadulhat. A sejtelmes sötétségben egy árny mozdul. Egy fotel. A fotel lassan osztódni kezd. Egy alakot köp ki magából. Hosszú hajú nőalak ölt alakot. Lassan odamegy a jegyzethez. Maga felé forditja. nem sok minden áll rajta. csupán pár darab milliós nagyságrendű szám:
TOP 9 RO tank 1M+ össz DMG: 25M+
TOP 3 HU tank 1M+ össz DMG: 6M+
eHUN DMG 36M+
eROM DMG 53M+
OOGC:
eHUN DMG 30M+
eROM DMG 28M+

2 MILLIÓ

A nő belefeledkezve nézi a papirt, mig meg nem érzi a férfi aftershave-jét
- Úgy mozogsz, mint egy éjjeli ragadozó. - Szól mosolyogva
- Ha sokáig nézed téged is megbabonáz.
Egy apró mosoly a válasz csupán, s az érzéki ajkakról érdeklődő kérdés ás mélybere, jelezve: Nem aggódik a ezen veszélytől.
- Mi az az OOGC? Mutat a papirra nem is fordulva a férfi felé.
- Out Of Gold Calculation.
- Azaz?
- Azaz ha elfogyna az aranyuk, akkor ennyivel másznánk bele az arcukba.
- De nem fogy el az aranyuk.
- Túl sok TVt nézel! Megeszed azt a sok szennyet. A világ már nem a régi. Az érdekek, és az érdekeltségek változtak. Csak egyes elvakult fanatisták ezt nem látják, vagy nem akarják meglátni. Ezért van telenyomva a média azzal hogy végtelen a Goldjuk. A végtelen nem létezik. Nem itt.
- De hiszen látod h minden hónapban megcsinálják.
- Pontosan! minden hónapban. EGYSZER! Nem többször. Csak egyszer. Minden egyes hónapban. Aztán ők sóhajtanak h sikerült, mi meg egy hónapig nyafogunk végtelen Goldot acsarkodva, miközben ők feltöltik csaknem teljesen kifogyott készletüket.
- Úgy érted, hogy ha folyamatosan ilyen nyomást gyakorolnánk...
Nem fejezi be a mondatot. Elkerekedett szemmel megfordul. A férfi megteszi amit a nő döbbenete miatt nem tudott.
- ... akkor el tudnánk őket törölni.
- Nem tudnánk. - Jelenti ki határozottan a nő.
- Mert ők add min lan dia?
- Nem hiszem hogy azért nem.
- Akkor?
- Nem tudom. Te tudod. Látom a szemedben. Ismerlek. Ismerem ezt a tekintetet.
- Jól látod. Van itt valami ami rosszabb az aranynál. Sokkal rosszabb. És nem tudok rajta változtatni.
- A tankoktól félsz?
- Pont, hogy nem a tankok aggasztanak. Azzal a 28M+ al van gondom. Mi tartjuk életben. Mi tartjuk fenn. Azért létezik mert ilyenek vagyunk.
- Nem értem.
- Jobb is igy.
- Nem! - Kiált a szépség az asztalra csapva - Te mindent tudsz! Tudod mindenre az ellenszert! Annyiszor tudtad már mi fog bekövetkezni, tudtad az okokat az összefüggéseket, láttad a kiutat. De nem mondtad! Nézz szét! - orditja magából kikelve az ablak felé intve. Ahogy félrecsapja a fejét a haja végigsimitja a férfi sima arcát. Az már alig hallja az egyre hangosabb szavakat. Mindössze szófoszlányok jutnak el megfáradt agyába.
-... százak... Halottak... te vagy az oka!... Mindennek!

- Jól vagy? - kérdezi egy előbb hallott hang, ezúttal kedvesen, és aggódón.
Erőtlen nyöszörgés csupán a válasz.
- Túlhajszolod magad.
- Jahh... - hallik a sóhajtó felelet. Ahogy megállapitja, hogy valahogy átkerült a hálószobába, és most az ágyon fekszik, mellette a nő.
- Azt tudnám hogy tudsz több órát ülni egy pár soros számolás felett.
- Nekem tudnom kell.
- Te mindent tudni akarsz. Aztán mit csinálsz azzal a nagy tudással a fejedben.
- Megosztom amit érdemes.
- Persze azt te döntöd el mi érdemes, igaz?
- Érdemes volt megosztanom veled, azt hogy van egy másik probléma is? kikeltél magadból.
- Mert nem mondtad el mi az.
- Azt csak úgy lehetne megoldani ha megváltoznánk. Mi magunk, emberek. Nem fogunk.
- Furcsa vagy. Nekik... nekem.
- Francokat, csak nem értenek meg. Te sem.
Egy apró könny csordul ki a nő szeméből. A férfi felnyúl és letörli hüvelykujjával, majd megcirógatja a bársonyos arcot.
- Ne sirj. Ilyen vagyok, ilyen maradok. Döntök a magam törvényei szerint, a magam belátása alapján.
- Nem sirok, ha nem hajszolod ennyire túl magad.
- Csak egy kis orrvérzés volt.
- Ha neked elindul az orrod vére azt jelenti lemerültek a vésztartalékaid is.
A férfi pajkosan elmosolyodik.
- Fel kellene tölteni. - szól, majd keze felcsúszik a nő tarkójára és maga felé vonja a fejét.
Az éjszaka maradéka pedig gondosan elrejti őket sötétjével.
- Szeretlek te istent játszó ragadozó... - Hallatszik még egy utolsó szófoszlány ahogy a csók csendre bélyegzi az ajkakat.