A Szlovákia és Magyarország közötti megnemtámadási szerződés

Day 797, 14:52 • Published in Hungary Hungary • by eKulugyminiszterium
Külügyi Közlöny
eMagyarország Külügyminisztériumának hivatalos lapja
————————————————————
797. nap 14:52 erep idő szerint (2010. január 25. 23:52)

Tisztelt epolgárok!

Tegnap, 2010. január 24-én a magyar kongresszus elfogadta a szlovák elnök javaslatát, s így Magyarország békét kötött Szlovákiával. Ehhez kapcsolódóan – a 2010. január 11-ei kongresszusi ülésnapon megállapított feltételekkel – Magyarország és Szlovákia tegnap megnemtámadási szerződést (non-agression pact, NAP) kötött egymással. A béke és a NAP megkötésének célja magyar részről leginkább egy esetleges többfrontos háború elkerülése. Csak emlékeztetőül: a szomszédos államok közül jelenleg hadban állunk Romániával, Horvátországgal, Ausztriával és Ukrajnával, Románia és Horvátország esetében aktivált MPP-kkel. A Szlovákiával való béke az ötödik frontot szüntette meg, vagyis az aktivált lengyel MPP-vel súlyosbított szlovák háborút. A NAP megkötésének pedig az is célja volt, hogy elkerüljük Szlovákia esetleges lengyel felvonulási területként való felhasználását.

A NAP négy fő részre tagolódik: az első a szűkebb értelemben vett megnemtámadási szerződés, a második a szövetségkötés szabályait tartalmazza, a harmadik a take overek tilalmát mondja ki, a negyedik pedig a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket rögzíti.

Az első részben tehát mind Magyarország, mind Szlovákia kötelezettséget vállal arra, hogy egymást sem közvetlenül, sem más állam szövetségeseként nem támadják meg (1a pont). Ezen túlmenően sem Magyarország, sem Szlovákia nem vesz részt olyan területcserében, amellyel harmadik országnak segítséget nyújt ahhoz, hogy a másik felet e harmadik ország részéről támadás érje. A szerződés meghatározza a területcsere (region swap) fogalmát is. Ez a pont tehát az ellenséges region swap tilalmát mondja ki (1b pont).

A szövetségkötés szabályait tartalmazó rész elsőként azt rögzíti, hogy Szlovákia a főbb katonai szövetségek tekintetében semleges állam marad, magyarán nem csatlakozik sem a PHOENIX-hez, sem az EDEN-hez, sem e szövetségek utódszervezeteihez. Ez utóbbi fogalmon a NAP az olyan szövetséget érti, amelyet olyan államok hoznak létre, amelyek legalább 75 %-ban az elődszervezet tagállamaiból jönnek létre (2a pont).

Szlovákia a NAP értelmében arra fog törekedni, hogy egyenlő számú MPP-t kössön mind az EDEN, mind a PHOENIX-szövetség, illetve ezek utódszervezetei tagállamaival. Ha Szlovákia kettővel több EDEN-tagállammal (illetve EDEN-utódszervezet-tagállammal) köt MPP-t, mint PHOENIX-tagállammal (illetve PHOENIX-utódszervezet tagállammal), szerződésszegés valósul meg. Mindazonáltal, ha egy MPP lejáraton kívüli okból szűnik meg, Szlovákia 10 napon belül (illetve a magyar elnök döntésétől függően akár hosszabb időtartam alatt) helyreállíthatja a szövetséges államok egyensúlyát (2b pont).

Fontos körülmény, hogy egyik szerződő fél sem köthet MPP-t olyan országgal, amely megtámadta a másik szerződő felet a NAP hatálya alatt (2c pont).

A politikai hatalomátvételekkel kapcsolatban a felek megállapodtak abban, hogy Magyarország nem szervez állami TO-t Szlovákia ellen. Ha Magyarország magán-TO-ról, vagy más egyéb szlovákiai TO-ról szerez tudomást, elhatárolódik az ilyen akcióktól. Ez esetben Magyarország tájékoztatja Szlovákiát, és segítséget nyújt Szlovákiának a TO-zók ellen. A kölcsönösség jegyében Szlovákia hasonló kötelezettséget vállalt Magyarország tekintetében.

Ami a NAP időtartamát illeti, határozott időre jött létre, 2 hónapra. Szlovákia és Magyarország képviselői a szerződés lejártát megelőző hetedik napon tárgyalásokat kezdenek a NAP esetleges meghosszabbításáról (4a pont).

Amennyiben bármelyik szerződő állam megszűnik a szerződés hatálya alatt, akár harmadik fél beavatkozása, akár saját maga elhatározása okán, a szerződés továbbra is hatályban marad, illetve hatálya meghosszabbodik a megszűnt állam „nem-létezésének” időtartamával (4b pont).

A szerződés természetesen felhatalmazást ad az adminoknak arra, hogy a szerződésnek – önkéntes teljesítés hiányában – érvényt szerezzenek. A szerződés megszegése esetén a szerződésszegő fél köteles megtéríteni a háborús károkat, köteles visszaadni az esetlegesen elfoglalt területeket, valamint 4.000 gold kötbér fizetésére köteles a másik félnek (4c. pont). Amennyiben a szerződésszegő fél a szerződésszegéstől számított 7 napon belül nem teljesít, a szerződő felek felhatalmazzák az adminokat az adósság szerződésszegést elszenvedett fél részére történő behajtására. Háborús károknak számítanak a lerombolt kórházak és defense systemek költségei, valamint az elfoglalt fél államkincstárából szerzett zsákmány (4c pont).

A szerződés természetesen közös megegyezéssel módosítható. Amennyiben azonban a Szlovákiát illetve Magyarországot képviselő elnök módosítja vagy eltávolítja az aláírását a szerződésről, az adminok felhatalmazást kapnak az aláírás helyreállítására, emellett a szerződésszegő fél 100 goldot köteles fizetni a másik félnek.

Összességében véve tehát elmondható, hogy előnyös megállapodást kötöttünk, amely egyrészt az ország biztonságát szolgálja, másrészt növeli hazánk mozgásterét a nemzetközi katonai akciók terén.

Read. Comment. Respect.

Üdvözlettel:

Tomi_ur
mb. külügyminiszter