A saját nekrológom

Day 1,404, 14:57 • Published in Hungary Hungary • by montaigne

Vége, nincs tovább. Feladtam. Ennyi volt. Barát listám lassanként olyanná vált, mint egy sakktábla, ezért úgy érzem, hogy nincs értelme folytatnom. A halált választom és döntésem visszavonhatatlan. Mi váltotta ki? Hát korábban megfogadtam, hogy ha Pluvio még egyszer letankol az utolsó percben, akkor abbahagyom. Ma ismételten letankolt, ráadásul úgy, hogy korábban egy hasonló kudarcot követően megfogadtam, hogy a spanyolok oldalán SOHA, semmilyen körülmények között nem fogok BH-zni. Mégis megtettem. Hát… ez van. Betelt a pohár.

Már csak egy apró tennivalóm van, megírni a nekrológomat. Mert ha ezt elmulasztom, akkor Bosko fogja megtenni és akkor sírva fogok feltámadni, hogy egy baszókával agyonlőjem az első utcasarkon.

„Montaigne az 549-ik napon regelt magyar állampolgárként”
-Francokat, akkor még nem is volt állampolgárság, amúgy heccből olaszként regisztráltam.

„Eleinte sokat politizált, később viszont nem, érdekes, ezt mások épp fordítva csinálják” – mondaná Bosko.
-Ja, eleinte volt rá időm. Meg politizálni egy 4 napos karival is lehet, BH-zni viszont nem.

„Egyesek szerint legjobb barátja Marginaldefeat volt”.
-Nyomod a sót a sebeimbe, ugye?

-„Montaigne nagyon sok cikket írt.”
-Hupáknak a nyomába sem érek. Viszont írtam kb 10 minőségi cikket. A legjobb talán a Kis klón volt, amit sajnos nem voltam képes magyarra lefordítani, időközben meg eltűntek belőle egyes képek. És akkor ott vannak az AndyMilleres közös munkák is.

„Eleinte nem volt FUSZ tag, igaz, később beszállt, de akkor sem volt túl sok örömünk belőle, mert a közösségi munkából nem igazán vette ki a részét”.
-Én csak azt sérelmeztem, hogy úgy lettem a legnagyobb magyar magánújság kiadója, hogy folyamatosan a „legkevesebbet fejlődött, visszaesők” között voltam említve. Amúgy tényleg egy köcsög mizantróp voltam, Isten nyugosztaljon.

„Montaigne sok mindenhez hozzáfogott”.
-Reneszánsz ember akartam lenni, a játék minden vetületét ki akartam élvezni. A medál gyűjteményem pedig inkább következmény, mint cél.

-„11 kongresszusi medálja volt, ezeket három országban szerezte, de soha nem volt magyar konga tag. Bátortalan volt, rettegett attól, hogy veszíteni fog”.
-IRL is gyűlölöm a bürokráciát, meg az impotenciát. Inkább felvágom az ereimet, minthogy a magyar kongába bekerüljek.

„Úgy néz ki, hogy meghalt, pedig korábban élt”

-Ez bárkivel megeshet. De ezt a diszkont lehetőséget egyszerűen nem lehetett kihagyni.


…amikor idáig értem, akkor kiderült, hogy mégicsak tudok még BHzni, valahol Koreában agyonvertem néhány japán felkelőt, úgyhogy az életnek igenis van értelme.

De…ha mégis meghalnék, akkor könyörgöm, hogy csak a dőlt betűs szöveget írjátok ki, valamint azt, hogy:
az erep 1404-ik napját követően montival az égvilágon semmi sem történt, elvolt, mint a befőtt.

Tulajdonképpen akkor járok a legjobban, ha túlélem Bosko-t. Ez a megoldás!