Join the new world

A mai nap híre, hogy Portugália eladta amerikai régióit az USA-nak és kilépett az észak-amerikai hadszíntérről. Meglepve olvasom a nézeteket miszerint Portugália ezzel árulást követett el. A heves reakciókat értem , hiszen a játék alapvetően katonai színezetet öltött, így a hadszíntér kérdései egyben a legfontosabb kérdések, a játék fejlődése és a játokosok megtartása szempontjából is. Éppen ezért hiányolom a kormányközleményt, de elég feszültség gyülemlett fel bennem ahhoz, hogy a saját véleményemet is közzétegyem:

Emberek! Állítom, hogy több okunk van magunkban, illetve a PEACE-ben keresni a hibát, ha egyáltalán hibát akarunk keresni, mint a portugálokban.

A fő probléma az, hogy nem teszünk sokat azért, hogy a helyzet átlátható legyen. Nem titkos hadműveleti tervekre gondolok, hanem az egész háborúsdi morális alapjára.

Korábban hiányoltam egy egyértelmű és világos magyar katonai doktrínát, de mivel a háborút a PEACE égisze alatt folytatjuk, valójában egy PEACE doktrínára lenne szükség.

Kezdjük tehát Ádámnál és Évánál, a PEACE megalakulásánál, aminek az imént ünnepeltük az 1 éves születésnapját. A PEACE ugye egy nemzetközi szervezet, egy a megalakulása óta változatlan Charter alapján működik, ennek megfelelően részletes szabályokkal, döntési mechanizmussal és igen ALAPELVVEL. A fő alapelv a következő:

III. The PEACE Global Community shall be established as a defensive alliance that will pursue peace in good faith.

“A PEACE védelmi szövetségként jött létre ami jószándékkal a békére törekszik.”

Kedves olvasó kérem ne hagyja itt abba, nem azt mondom, hogy nem kellett volna megtámadni Kanadát vagy az USA-t, ennél a helyzet bonyolultabb.

Maga a PEACE szerződés arról is nyilatkozik, hogy a szövetség közös elhatározásból nyithat háborút 3. fél ellen, arról is, hogy ennek költségét közösen állják, és arról is, hogy egyik tag sem tehet közös megállapodást 3. féllel a PEACE tagországok egyszerű többségének jóváhagyása nélkül.

A hiba ott van, hogy ezek a szabályok nem betarthatók. Ha a háború PEACE felhatalmazással indult is, a megfelelő minősített többséggel, a lezárását nem lehet minősített többséggel elérni, hiszen nincs benne a szerződésben, hogy egy tagállam köteles békét kötni. Amennyiben viszont nem PEACE felhatalmazással indult kérdés, hogy milyen alapon várjuk el a PEACE tagok részvételét.

A portugálok problémája ebben rejlik. Megindult a háború és minden kitűnően haladt katonailag és diplomáciailag. Az USA-t megvertük és lehetőségünk nyílt békét kötni. Ismerjük a fejleményeket: Oroszország és Magyarország nem akart békét kötni. Feltételezem a békekötési szándék a PEACE tagországok többségének jóváhagyásával történt. Mit tehettek a Portugálok? A PEACE szerződés nem tartalmazza, hogy megvédi valamelyik tagállamát az ellenséges támadás esetén, így a PEACE jóindulatára kellene szorítkoznia, hogy megvédi a Spanyolország és USA közé szorult Portugáliát a későbbiekben. Vegyük figyelembe, hogy Portugália Florida elfoglalása esetén egy nálánál sokszorta nagyobb ország főellenségének szerepét töltené be hosszú ideig, amíg az nem vesz rajta revánsot.

Hibáztathatjuk őket, de egyrészt ebből ők is sokkal kedvezőbben kikerülhettek volna (3* annyi pénzzel), ha az eredetileg elfogadott tervet végrehajtjuk. Másrészt a fentiek miatt kérdéses, hogy a fenti háború a PEACE égisze alatt folyik-e a továbbiakban, amikor két ország zsarolással vár el a másik 23 országtól áldozatot.

A megoldás a PEACE szerződés újrareformálása lenne, figyelembe véve a játékszabályokban azóta bekövetkezett változásokat is:

A szavazati jogok és a teherviselés rendszerét érdemes lenne a teherbíró képességhez pl😶P szám kötni és pl havi rendszerességgel felülvizsgálni

Bele kellene rakni a szövetséges ország területének védelmére vonatkozó törvénycikkelyt, ami tartalmazza azt is, hogy minden támadó országnak szembesülnie kell azzal, hogy területét teljes mértékben felszámolják.

Be kell vezetni az automatikus kizárás fogalmát: Ha egy ország nem teljesíti a kötelezettségeit akkor ki kell zárni a szervezetből. Így kellett volna eljárni anno pl: Törökországgal, aki az alapszerződés kifejezett tiltása ellenére megtámadta az alapszerződést aláíró görögöket.

Jelenleg nem lehet 3. országgal semmilyen katonai, gazdasági, politikai megállapodást kötni. Ezen az alapon a PTO alatt volt vagy lévő Olaszország, Németország, Ukrajna is kizárható volt/lett volna. Ezért be kéne vezetni a PTO alatt lévő ország fogalmát, ami egyenértékű lenne azzal, hogy az országot megszállták és így fel kell szabadítani. Azt, hogy egy ország PTO alatt van-e a Secretary General lenne hivatott eldönteni.