Join the new world

Nagy stratégia fanként mikor először olvastam az erepublikról, rögtön megtetszett a játékban hogy igazi országok vannak benne akik egymással harcolnak, és hogy milyen sokféle karrierlehetőség közül választhatok. Az 1054. napon regisztráltam, azóta minden nap dolgoztam és harcoltam. Pedig tavaly nyáron a Balcsin nyaraltunk egy hétig, és volt hogy egész nap a strandon voltunk! Hát neccesen, de végül sikerült netet találni, így szerencsére nem ugrott a remek sorozatom😉 Azóta vettem egy galaxyt, úgyhogy többé ilyen probléma nem fenyeget🙂 Már a regisztrációm utáni első órákban tudtam, hogy nekem a katonai pálya fekszik leginkább. A gazdasághoz nem igazán értek, a politika pedig nem is érdekel. Így aztán nagyon korán beléptem a seregbe, és a mataszban találtam magam, mint akkoriban mindenki. A tisztek nagyon segítőkészek és rendkívül türelmesek voltak, olyanok voltunk mint egy nagy család. Aztán kiképzés végeztével elhagytam a szerető családi fészket, és belekóstoltam a nagybetűs eÉLETBE: felvételt nyertem a Annihilator Transformer Vampires századba (ATV MAXXX o>). Ekkor megpecsételődött a sorsom, végérvényesen erepfüggővé váltam. Nyugodtan mondhatom, hogy igazi barátokra találtam az ATV-ben, akikkel akár IRL is szívesen elbeszélgetnék egy jó pofa sör mellett. Eleinte mint minden kopaszt, engem is szívattak egy kicsit, de ezt is inkább poénnak fogtam fel, amolyan beavatásnak, és hamar beilleszkedtem a társaságba. A hangulat frenetikus, rengeteget viccelődünk és ugratjuk egymást, sokszor hajnalokig dumálunk a cseten, és egy percig nem unatkozunk. Persze ha szólít a kötelesség és megérkezik az all!, akkor rögtön félrtesszük a tréfát, és bajtársaimmal vállvetve rohanunk a csatatérre. Ilyenkor szinte érezhető a feszültség a szobában, mindenki néma csendben koncentrál, és várja a parancsot. Amikor a századparancsnok megadja a jelzést, elszabadul a pokol: dobhártyaszaggató csatakiáltások közepette nekirontunk az ellenségnek, és senkinek nem kegyelmezünk! Nincs annál szebb, amikor 49,5-ről áttoljuk a kötelet 50,5-re!





Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy lépjen be a hadseregbe. Egyrészt biztosan egy remek tarsaságot fog megismerni akárhova is csatlakozik, másrészt csak akkor lehetünk ismét világverő hatalom, ha összefogunk, és mindenki parancs szerint üt! A széthúzás teszi tönkre ezt az országot. A trollok, a fontos csata idején a világ végén BH-zó maguknakvaló mágnások, a politikai indittatásból direkt rossz helyen ütők csak a feszültséget gerjesztik, és mások kedvét veszik el a játéktól. Nem értem mit élvez abban valaki, ha megszerzi a 362. BH medálját, vagy 2000 arany csücsül a számláján. Egy számot növel, aminek semmi értelme, és egyáltalán nem élvezetes. Szerintem ha mindenki leglább úgy teljesítene mint a mi századunk, akkor simán TOP1 ország lehetnénk. Hiszen ez egy közösségi játék, és csak akkor érezhetjük jól magunkat, ha mindannyian egy irányba húzzuk az ország szekerét. Jó, van olyan hogy én sem értek egyet a paranccsal, de egy jó katona nem panaszkodik, nem kérdez, hanem harcol: ott, és akkor, és úgy, ahogy mondják neki. Képzeld el milyen lenne, ha a Command&Conquerben csak az egységeid felét tudnád irányítani, a többiek meg maguktól elmászkálnának, vagy rosszabb esetben a saját bázisodat lőnék szét. Körülbelül ez a helyzet most eMagyarországon🙁





Egy héten 4-5 nap illik megjelenni a cseten, ezt legtöbbször túl is teljesítem. Én azt vallom, hogy a játék sava-borsát a cset adja, hiszen minden ott történik, ami számít. Újságot nem is nagyon olvasok, csak a közlönyöket, ICS-t, meg a század mókamesterének, zorcinak az újságát, aki mellesleg a legjobb író az egész erepen. Régen én is kacérkodtam a gondolattal, hogy indítok egy újságot, ahol katonai híreket és stratégiai elemzéseket jelentetek meg, de elvetettem az ötletet, mert hasznosabbnak találtam, ha fejlődésem érdekében azt a két aranyat is tankra költöm. Katonaként ugye minimálbéren dolgozom a századcégben, magunknak gyártjuk a fegyót, így teljesen önellátóak vagyunk. Kapunk zsoldként kb. ugyanennyi tankot és kaját is, illetve a hard-worker medált is tankra szoktam költeni, szóval az ütéseim több mint felét fegyverrel tudom bevinni, amivel gyorsabban fejlődök és nagyobbat sebzek. A SS medált visszaforgatom a 0,19G-s Lanába, többre sajnos nem fussa egy parancskövető katonának. Lehetnék én is többszörös cégtulajdonos pénzeszsák 10000-es erővel, de én a harchoz értek igazán, ezért erre fókuszálok. Mondtam is régen mindig, amikor még csak pénzt kaptunk: "Nekem fegyvert adjatok a kezembe, a pénzzel nem lehet ütni!" Rám is ragasztották a században a Rambó becenevet: ) Nekem tetszik, és van is benne igazság; )





BH-m sajnos még nincs, mert én kizárólag kiemelt csatába vagyok hajlandó milliókat beleütni, csak ott néha még ez is kevés. Sajnos vannak olyanok akiknek fontosabb a saját 500. medálja, mint az én első medálom. Legutóbb minden szobába beírtam, hogy most én BH-zok, még a zorcival is irattam egy cikket, hogy lesz szíves mindenki visszavenni magát, mert jövök. Erre jön egy ***** macedón, és a 1.5 millámra üt 2 milliót. Írtam is neki, hogy hogyan képzeli ezt, nem látja, hogy elsőáldozó vagyok? Bocsánatot kért és küldött vagy 50 tankot, ami rendes tőle, de semmiképp nem menti fel tette alól. Végül valami lengyel lett a BH 3,2 millióval, és buktuk a minicsatát is, úgyhogy teljesen feleslegesen ütöttek, nem értem miért nem hagyták meg nekem a medált. Ja, és a lengyelnek hiába írtam, ő még tankot sem küldött. Hát ez van, de a jó katona bármit kibír és nem hisztizik. Na mentem is, mert villog a rizon. Ugye valakinek harcolnia is kell a hazáért... o>