Join the new world

Kongresszusi Reformot!


A Kongresszus az utóbbi időszakban méltán került a kritikák kereszttüzébe, a kongresszus tagjainak jelentős része egyáltalán nem vesz részt a munkában,* ez nem néhány hete alakult így, nem valami hirtelen támadt érdektelenség jele, de Burgenland ügye most a felszínre hozta e problémát.

Két hónappal ezelőtt a Szolidaritás Párt a kongresszusi választások előtt előállt egy a kongresszust megreformáló tervezettel. Sajnos akkor a tervezet megvitatásra se került, mivel az MHP-KARD többség lesöpörte az asztalról. A tervezet a minimálisan elvárható szinten szabályozta volna a kongresszus munkáját, teret adva azon képviselőknek, akik komolyan gondolják szerepét.
Olyan szabályozók épültek volna bele a rendszerbe, amelyek segítségével valódi vitafórummá alakulhatott volna a kongresszus, ahol az aktív tagok valódi munkát végezhettek volna, ahol a politikai viták rendezett körülmények között folyhattak volna le. A tervezet pontos menetrendet adott volna a javaslatok megvitatására, a játék adta keretek között szankcionálta volna a munkában részt nem vállaló tagokat**, és kevert cset-fórumalappal, normális, kiszámítható munkatempót hozhatott volna létre. A Kampec-kormány idején már volt egy fórum teszt üzemmódban, azonban a kezdeményezés elhalt.

A Szolidaritás Párt időszerűnek tartja, éppen ezért kéri a kongresszusi pártokat, és azok tagjait, hogy tűzzék napirendre a kongresszusi reform megvalósítását. Kezdődjön róla vita, kezdjük el a nézőpontok ütköztetését, nem hisszük, hogy a mi zsebünkben a bölcsek köve, de úgy hisszük, hogy javaslataink alkalmasak tárgyalási alapnak.

A kongresszusnak változnia, erősödnie kell, de ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha a pártok többsége ebben partner, ehhez nekünk volt anno egy tervünk, de ezt nem akarjuk leporolni és friss áruként eladni, e tervek azokra az időkre vonatkoztak, amelyekben születtek, de egyfajta kiindulási alapnak szerintünk megfelelő lehet. Természetesen ezt egy folyamatnak tekintjük, amiben a pártok párbeszédben alakítják ki az új országgyűlés működési rendszerét. A Szolidaritás hosszú távú célja egy jól működő struktúra kialakítása, felépítése. Hisszük, mivel ez közös érdekünk, hogy ebben támogatókra lelünk a többi pártok között is.

A kongresszus munkájának leglátványosabb eredményét az jelentené, ha benne azt komolyan vevő, aktív játékosok lennének. Ehhez a legjelentősebb eszköz a nyilvánosság, illetve a kongresszus munkájának értékelése, melyből kiderülne a képviselői aktivitás. Ez remélhetőleg idővel a pártok vezetőit valósi képviselők választására ösztökélné.

A kongresszus hatékonysága, jelentősége elsősorban nem a normákon, szabályokon fog múlni, hanem rajtunk. A kongresszus annyit ér, amennyi tartalmat mi mindannyian belehelyezünk.

A Szolidaritás egy működő, valódi kongresszusra szavaz!


*(Sajnálatos módon pártunk képviselője sem tud részt vállalni elfoglaltságai miatt- az SzP elképzelhetőnek tartaná, hogy az olyan képviselők helyén, akik IRL okból váratlanul nem tudják ellátni feladataikat, azok helyén a párt szavazati joggal nem rendelkező tagot delegálhatna,- de természetesen ezzel kapcsolatban a többi párt véleményét is kikérjük)
**(a szankció itt elsősorban erkölcsi-etikai - aki nem vesz részt a munkában, azt a politikai közösségének nem szabad újra indítania - és itt nem azokra gondolunk, akik kiesnek egy hétre IRL miatt)

Termetes Samu
Szolidaritás Párt kommunikációs vezetője

Függelék: A Szolidaritás Párt reformjavaslatainak egykori csomagja.


A Szolidaritás kongresszusi alapelvei:

A három legfontosabb a kongresszus feladatai közül: az ellenőrző funkció, a közügyek megbeszélése, az új politikusok kinevelése.

Az első és a második funkció összefügg. Az ügyek egy részében a kormány javaslatot tesz, ilyenek például az adóváltozások, de a kongresszus hagyja jóvá. Fontos, hogy az ilyen döntésekben a kormány lehetőséget biztosítson arra, hogy a kongresszus megvitathassa, hogy a pro és kontra érvek elhangozhassanak. A kongresszus ugyanakkor nem válhat a parttalan viták helyszínévé, egy jól működő országban, ahol igény van a politikai oldalak részéről a konstruktív párbeszédre ott ez nem jelent különösebb problémát. Egyszer reméljük mi is ilyenek leszünk, addig azonban megfelelő szabályozók beépítésével kezelni kell a vitákat.

A harmadik funkció működése azért lenne fontos, hogy egy leendő vezető politikus a nagy nyilvánosság előtt mutathassa meg magát, bizonyíthassa rátermettségét, szorgalmát, erre egy működő, és az e-polgárok által elismert kongresszus lenne a legmegfelelőbb. Egy valódi, jól dolgozó kongresszusban könnyedén kinevelhető egy fiatal és aktív politikusi kar, mely leváltja az elfáradó politikusokat.

A Szolidaritás Párt kongresszusi reform javaslata:

Az elmúlt hónapokban két fontos tanulságot szűrhettünk le:
1. Ha mibbiten intézzük ügyeinket, az, bár gyorsítja a folyamatot, de zavart okoz a kommunikációban.
2. Ha a kongresszust nem fogja össze valaki (vagy valakik), akkor az magától széthullik.
Az OGY hatékony működésében a kulcsszerepet az OGY elnökének és a fórumon folyó munkának kell játszania.
Természetesen ez mind nem elég, ha nincsenek aktív, tettrekész és felelős képviselők. Ezügyben a felelősség a pártoké, hogy figyeljenek rá: a megfelelő embereket indítsák el és juttassák be a kongresszusba, illetve a munkájukat folyamatosan figyelemmel kísérve aktív részvételre ösztönözzék őket! Ez a legkönnyebben úgy oldható meg, ha minden párt kijelöl a képviselői közül egy frakcióvezetőt, aki a párt részéről tartja a kapcsolatot az OGY elnökkel, és koordinálja a párt képviselőinek munkáját.
Mindemellett pedig az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell kapnia a külső tájékoztatásnak.

Személyi felépítés:
A Kongreszusnak egy elnöke és két alelnöke lesz.
Az OGY elnökét a pártelnökök jelölik 27-én reggel 9-ig, majd a fórumon 24 órás szavazás után választják meg. Az alelnököket az OGY elnöke nevezi ki másik két párt kongresszusi képviselői közül. Az OGY elnökének leváltását bármelyik képviselő kezdeményezheti 24 órás szavazással, konstruktív jelleggel, tehát a leváltási szándékkal egyszerre jelölnie is kell egy új elnököt. Ha a szavazás eredményes, a lezárultával automatikusan az új jelölt lesz az OGY elnöke, innentől egyéb javaslatot, szavazást csak ő, illetve alelnökei kezdeményezhetnek.
Az elnök indítja a megbeszéléseket és szavazásokat, illetve ő kommunikálja a lezajlott vitákat és a döntéseket. Az alelnökök az elnököt helyettesítik vagy az ő kérésére, vagy automatikusan, ha a kongresszus időpontjában nem elérhető, mégpedig meghatározott sorrendben (első és második alelnök).

A szavazások menete
Egy törvényjavaslat megbeszélése két részből áll: először a vita, melynek során a kongresszus tagjai kifejtik az álláspontjukat a fórumon, majd utána a szavazás, szintén a fórumon.

A döntéseket sürgősség szerint 4 osztályba sorolnánk.
Azt, hogy egy adott javaslat melyikbe tartozik, az OGY elnöke dönti el, illetve különleges estben az elnök.
A négy osztály a következő:
Azonnali: az elnök megkér valakit, hogy azonnal adja be a javaslatot. Ezt utólag az OGY-nak indokolnia kell, majd az OGY szavaz róla, hogy korrekt volt-e.
Gyors: az OGY elnöke elindít egy megbeszélést 24 órás időkorláttal, ha ez lezárult, indul a szavazás, egyértelmű döntésnél már az erepen, kérdéses kimenetelű döntésnél először a fórumon.
Normál: a megbeszélés 36 óra, majd egy 36 órás szavazás a fórumon.
Hosszútávú: a megbeszélésre nincs időkeret, a szavazásra 36 óra a fórumon.

A szavazások a fórumon csak akkor érvényesek, ha a kongresszusi képviselők legalább 50%-a szavazott, és akkor hatályosak, ha az igenek száma nagyobb a nemeknél, tartózkodástól függetlenül.
Ha egy megbeszélés eredménye egyértelmű, vagy éppen annyira kiélezett, hogy nem is látszik esély konszenzusra, akkor az OGY elnöke kiírhatja a szavazást a megbeszélésre szánt idő lejárta előtt, és ugyanígy, ha egy szavazás eredménye már nem változhat, azt az OGY elnöke lezárhatja a hivatalosan kiírt idő előtt is.
Minden megbeszélésről és szavazásról az OGY elnökének a lejárta előtt 18 órával értesítenie kell az OGY tagjait, valamint az Országgyűlési Közlönyben hetente legalább egyszer összefoglalót kell adnia az OGY munkájáról.

Az OGY tagoknak lehetőségük van a kormány tagjait interpellálni. Ezt bármikor megtehetik azzal, hogy az interpelláció linkjét elküldik az illetékes kormánytagnak, aki 36 órán belül köteles erre válaszolni. Ha nem teszi, az OGY elnökének kötelessége ezt nyilvánosságra hozni. A válasz alapvetően nyilvánosságot kell, hogy kapjon, kivéve, ha az interpellált fél ennek az ellenkezőjét kéri. Ennek elfogadásáról vagy elutasításáról az OGY 24 órán belül szavazással dönt.

A munka értékelése
Az OGY elnöknek a választások előtt 2 nappal nyilvánosságra kell hoznia egy listát a képviselők aktivitásáról, melyben a hozzászólások száma és az indított megbeszélések száma egyenlő súlyt kap. Remélhetőleg a pártelnökökre ezzel kellő nyomást tud gyakorolni, hogy az indokolatlanul lemondott vagy passzív képviselők ne indulhassanak újra a következő választáson.