A Közösségelvű politika I.
szolidaritas alapitvany
A Szolidaritás Párt az elmúlt napokban sokat hangoztatta, hogy közösségelvű párt. De mit is jelent ez, és hogy lehet egy baloldali párt közösségelvű?
A Közösségelvű Politika Programja
A Szolidaritás Párt megalakulása óta a kezdők segítésén, a társadalom informálásán, a játék felépítet spektrumainak szélesítésén dolgozik. A jelenlegi helyzetben pedig úgy látja a közösségépítés lehet az a feladat amivel jobbá tehetjük országunkat. Ezt a négy alapvetést foglalja össze a párt közösségelvű politikaként.
Az Erepublik mindig is az IRL-ből táplálkozott de nem lehet semmilyen IRL fogalmat egy az egyben áttenni a játékba, legyen ez akár Nagy-Magyarország, a liberalizmus, a technokrácia, vagy a közösségelvűség, új jelentéseket kapnak ezek a szavak, hiszen más korlátok közé más rendszerbe vannak szorítva.
Prológus a Közösségelvű Politika Programjához
A közösségépítés alapjai mindig lokális szintről indulnak el, a közös érdekek mentén. Míg egy kis faluban sokkal szorosabb ez a közösség addig egy ország szintjén egyértelműen ideológiai alapokkal kell, hogy rendelkezzen. Az Erepublik lokális közösségei, nem területi hanem szociális alapúak. A csetközpontú társadalomban az egyes csetszobák az ilyen lokális közösségek alapjai, a közös érdek pedig a politikai képviselet a közös századcégek, a század felhasználása a nagy célok megvalósítása mentén.
A közösség széthullásának egyik oka az, hogy míg régen megvoltak a nagy célok amiért együtt harcolt a sok kis lokális közösség, együtt alkotva egy nagy közösséget (területi integritásunk visszaszerzése, a bosszú, a világ meghódítása, Nagy-Magyarország), ma már lényegében elvált a csetes alapú elit és a nem csetes társadalom.
Ennek oka a kényszer elvesztése. A valós összefogás időszakában amikor megvoltak a célok, új játékosok jöttek. Az új játékosok, az emberek jelentették az erőforrást, aminek felhasználásával együtt jutottunk a közös cél felé úgy, hogy a saját céljainkhoz is felhasználták a közösségek az embereket. A nagy célok elmúlásával, nincs mi amivel a közösség megszólítsa a nem játszó embereket, elfogynak az új játékosok, a pozíciók rögzülnek, és ahogy a közösségi kohézió elmúlik a kis közösségek is behúzódnak a saját csetszobáiknba nincs új erőforrás amiért harcoljanak, a harc hiányában pedig nincs verseny ami ösztönözné a közösségeket a többi közösséggel való kommunikációra.
A pártok nem szólítják meg a nem cseten élő embereket. A nagy harci egységek kimúlóban vannak. A nagy célok elveszítésével, felbomlottak azok a kapcsolatok amiknek lokális összefonódások összekötötték az elitet a társadalommal.
És hiába jön pár új játékos, akkora energia az ő megszólításuk ebben a helyzetben, hogy nem éri meg így ők nem csatlakoznak új közösségekhez nem lesz ami a játékban tartja őket. Az új játékosok játékban maradásához pedig többé-kevésbé 3 feltételnek kell fennállnia, nagy közösségi, lokális közösségi azonosulás, illetve a személyes cél.
A verseny hiányában a harci egységek nem szervezetek, nincs miért megszerveződniük. A pártok nem kommunikálnak, nincs miért kommunikáljanak. A közösségi civil szervezetek, nincs mit szolgáljanak koherens közösség híján.
A csetes kommunikáció mellett azért fontos a játékon belüli kommunikáció, mert az, az amivel az egyes közösségek kommunikálnak egymással újraélesztik a versenyt, új embereket vonnak be a közösségekbe, és meghatározzák a nagy célokat.
De mik azok a rejtélyes nagy célok?
A nagy célok olyan közösségi alapvetések amiket a társadalom nagy többsége támogat amiket ha meg is kérdőjeleznek ellene nem tesznek semmit. Ilyen nagy cél volt az eredeti magyar területek Romániától való visszaszerzése, Románia megalázása, hatalmunk megmutatása és a világ legerősebb államának lenni. Ilyen közös cél volt ezután Erdély elfoglalása, az országunk nagy régióinak megvédése.
Jelenleg nincsenek nagy régióink, a háborúk ide-oda csattognak, a háború gyorsasága miatt nem is lehetnek közösségi célok egyik nap ide másik nap da ütünk. A pillanatnyi harc tükrében nem látjuk a jövőt a gyors cselekvés elveszi az időt a gondolkodásról.
A nagy cél hiányában a közösség kifelé mutogat a phoenixet az adminokat hibáztatja saját kudarcáért, és még ha lehet is, hogy ez jogos az bizonyos, hogy egy erős közösségben ezek kevésbé lényeges dolgok lennének.
Lehet-e nagy cél maga a közösség megerősítése? Minden bizonnyal, és ahogy a közösségünk feléled a párbeszéd elindul úgy fog kikristályosodni az újabb nagy cél, ami véleményem szerint vagy/és Románia eltörlése illetve Podolia megszerzése lesz.
Az is biztos, hogy amennyiben nem indítjuk újra a közösségi csatornákat a mostani válságnak csúfolt izé egy Indonéz szintű kihaláshoz vezet majd.
Folytatása következik…
Cikkeink:
Kroovy Díj az újságírásért!
Az SZP köszönti az új kormányt!
Csatlakozz Te is a Szolidaritás Párthoz és építsünk együtt egy jobb országot!
Comments
Aki elolvasta kap tőlem egy túrórudit
Bizonyíték képen fejből vissza kell mondani az egészet talin 6 sör után
Yeh turó rudi!
Feherlo vállalom, úgyse fogod tudni ellenőrizni... egyrészt, mert te sem fogod fejből tudni, másrészt mert te iszol többet : D
Meg ő sem olvassa el 🙂
@motoros: persze, mért, volt, aki igen? (bocs, Huba!)
Annyiban nem értek egyet veled, hogy az indo kimúlás fő oka az unalom volt. Ezt most nem lehet elmondani.
A másik dolog, amiben viszont igazad van, hogy kell a verseny.
A sereget egy kicsit rendbe tette Peterbond "háziversenye". Ezt ismét elő kellene venni. E mellett lehetne lakossági versenyeket is indítani. Kategóriákat felállítva. A szavazós dolgokat nem javaslom, mert a subolások óta látható ha más téren nem, de ezen elég jól állunk.
tl;dr
én végig olvastam és el is mondom talin de valaki másnak kell fizetni a söröket mert nekem nincs rá zsém : (
szerintem nagyon pontos cikk.
jaja, pontos cikk...
de miről is?
sztem nem kellet volna megcsinálni a Morreauféle mutyikormányt...